Mindmáig azonban nincs megerősített exobolygója a Proxima Centauri csillaggal hármas rendszert alkotó alfa Centauri kettőscsillagnak, amelynek A-val és B-vel jelölt komponense a Földtől kb. 4,34 fényévre található.
Ennek ellenére a kutatók természetesen nem hagyják abba a próbálkozást: egy nemzetközi kutatócsoport a Naphoz hasonló a Cen A körül keresett exobolygókat a közelmúltban a James Webb-űrtávcső adatainak felhasználásával. Eredményeik arra utalnak, hogy a csillag körül egy Jupiter-méretű bolygó keringhet.
Annak ellenére, hogy a csillag igen közel van, a körülötte lévő bolygók detektálása mégis bonyolult: mivel az alfa Cen A kettős rendszert alkot az alfa Cen B-vel, a két komponens közötti gravitációs kölcsönhatások könnyedén elpusztíthatták a rendszerben kialakuló bolygókat. A numerikus szimulációk szerint azonban mégis elképzelhető, hogy az alfa Cen A körül kialakultak stabil pályájú, hosszú életű bolygók. Ezen égitestek megfigyelésében az okozza a fő kihívást, hogy a rendszer 5 milliárd éves, így a benne kialakult bolygók mára annyira hidegek és halványak, hogy még a James Webb-űrtávcsőhöz hasonlóan kifinomult műszerekkel is kihívás közvetlen képet alkotni róluk.
A kutatók a James Webb koronagráfját is bevetették a mérésekhez, ezzel az eszközzel ugyanis lehetséges kitakarni az alfa Cen A fényét, és ilyen módon a körülötte keringő, halványabb bolygók könnyebben észrevehetővé válnak. Ekkor szintén bőven akadt nehezítő körülmény, mégpedig azért, mert bár a rendszer A jelű tagjának fényét jórészt kitakarta az eszköz, a közeli B komponens fényessége továbbra is beszennyezte a méréseket. Emellett az alfa Cen A szélsőséges látszó fényessége miatt (végül is 0 magnitúdós csillagról beszélünk, ami egy 6,5 méteres óriástávcső műszerei számára szinte veszélyesen fényes) a koronagráf pozíciójának beállításához is el kellett rugaszkodni a szokványos eljárásoktól.
A mérésekből még az említett kihívások ellenére is sikerült kimutatni egy bolygó lehetséges jelenlétét a rendszerben: a Jupiterhez hasonló méretű égitest valószínűleg 1,5-2 csillagászati egységre (az átlagos Föld-Nap távolság 1,5-2-szeresére) kering a csillagtól. A bolygó létezésének megerősítése, és további bolygók azonosítása a rendszerben azonban további méréseket igényel. Az alfa Cen A-val foglalkozó kutatócsoport tagjai kiemelték, hogy mindez még csak a kezdet, a későbbiekben jóval részletesebben terveznek foglalkozni a problémakörrel.
Mindemellett a James Webb adataiból sikerült kimutatni egy porgyűrű jelenlétét is a vizsgált csillag körül, amely hasonló ahhoz a porkoronghoz, amely a Naprendszerünkben is található, a bolygók keringési síkjában. A Naprendszer esetén ezt a porgyűrűt az állatövi fénynek nevezett halvány derengés formájában figyelhetjük meg. A megfigyelések alapján tehát valami ehhez hasonlatos korong van jelen az alfa Cen rendszerben is.
Mindezekből kiviláglik, hogy az alfa Cen A további vizsgálata a későbbiekben is érdekes eredményekhez vezethet.
Az itt leírtakat összefoglaló tanulmány a Research Notes of the American Astronomical Society című szaklapban jelent meg.
A cikk forrása: https://www.universetoday.com/articles/astronomers-conduct-a-preliminary-search-for-exoplanets-around-alpha-centauri
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet