Ki ne hallott volna a Boeing cég repülőgépeiről? Akár még utazhattunk is például egy utasszállító Boeing 747-essel, vagy ismertebb nevén egy Jumbo Jet repülőgéppel. A Boeing magáncég néhány éve beszállt a kereskedelmi űrhajózás világába is. A Boeing CST-100 Starliner OFT-2 űrhajója magyar idő szerint 2022. május 20-án 00:54-kor fog elindulni a floridai Cape Canaveral bázisról.
A NASA által finanszírozott magánűrhajózás
A Commercial Crew Program (CCP, kereskedelmi célú személyszállítási program) 2011-ben többek között abból a célból jött létre, hogy az amerikai űrhajózás ismét függetlenedni tudjon az űrtechnika olyan szereplőitől, mint például a Nemzetközi Űrállomásra sok millió dollárért ellátmányt és űrhajósokat szállító orosz Roszkoszmosz. A programnak megfelelő első magáncég a SpaceX 2020-ban kezdte meg a szolgáltatást a Crew Dragon űrhajóval. A NASA CCP programjába még a Boeing nyert sikeres felvételt. A program célja az, hogy rendszeres, kiszámítható és olcsóbb járatok szállítsák a rakományt és az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. A Boeing a SpaceX mögött lemaradt a versenyben, de korántsem veszített. Következő tesztrepülése is egyre közelebb viszi a céljához.
Boeing CST-100 Starliner
Az űrhajót az ULA (United Launch Alliance) Atlas-V rakétájának N22 változata emeli majd a magasba. Az űrhajó egy kapszulából és egy szervizmodulból áll. A manőverezéshez szükséges üzemanyagtartályokat és a hajtóműveket tartalmazó szervizmodul a visszatérés előtt leválik majd. A legfeljebb 7 személy szállítására alkalmas kapszula tér csak vissza, újszerű módon szárazföldi landolással. Ez felfújható légzsákok segítségével történik majd, amelyek alkalmassá teszik egy esetleges vízre szállásra is.
Már megint a magyarok
Ha áttételesen is, de természetesen ennek a missziónak is van magyar vonatkozása. Ugyanis a CST-100 űrhajó neve egyrészt az angol Crew Space Transportation-100 rövidített verziója, ami emberes űrszállításnak fordítható, utalva a program fő céljára. De mi itt a 100 jelentése? Egyes magyarázatok szerint ez nem másból ered, mint a magyar származású fizikus, Kármán Tódor bűvös számából a világűr határáról. A földfelszín feletti kb. 100 km-es Kármán-vonalon túl a repülőgépek már nem tudnak felhajtóerő segítségével a levegőben maradni.
A részben sikeres OFT-1
A 2019. december 20-án indított első legénység nélküli tesztrepülés (First Orbital Flight Test) csak részben volt sikeres. A kapszula órája (Mission Elapsed Timer) meghibásodott, ezért túl sok üzemanyagot használt. A hiba miatt a kapszula biztonsági okok miatt nem dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson. Később a megrendelő NASA 80 pontban foglalta össze a kijavítandó hibákat.
Reméljük, sikeres lesz a Starliner OFT-2 (Second Orbital Flight Test)
Az első teszt sikertelenségéhez az is hozzájárult, hogy az irányító központ a kommunikáció elégtelensége miatt nem tudta a felfedezett hibákat távolról korrigálni. Egy, az űrhajó fedélzetén munkálkodó személyzet ezt könnyen megtehette volna. Azonban az ez év végén várható emberes küldetés (BOE-CFT, Boeing Crew Flight Test) előtt biztonsági okokból meg kell ismételni a legénység nélküli tesztet. A Boeing a NASA mind a 80 ajánlását megfogadta és kijavította. Ha minden jól megy, a több mint 200 kilogramm rakományt szállító OFT-2 sikeresen Föld körüli pályára fog állni, és automatikusan kapcsolódik majd a Nemzetközi Űrállomáshoz.
Rozi, a rakétaszakértővé vált szegecselő
A legénység nélküli küldetésnek mégis lesz egy utasa Rózsa, a próbababa személyében, aki már az első tesztutat is megjárta. Szegecselő Rozi (Rosie the riveter) képei a II. világháború Amerikájában váltak ikonikussá. A háború miatt a frontra kényszerült férfiak munkáját az addig főleg a házimunkában és a gyereknevelésben jeleskedő nők vették át. A mai napig élő Rosie (polgári nevén Geraldine Doyle) repülőgép-szegecselő munkásnő volt, történetesen a Boeing gyárában. Az őróla készült fotósorozat alapján készült az USA Védelmi Minisztériumának propagandaplakátja.
A Boeing az új projekten dolgozó nők tiszteletére (is) tesztbabáját Rosie ikonikus alakjáról nevezte el Rozi, a rakétaszakértőnek (Rosie the rocketeer). A helyszín, azaz a Boeing gyár maradt. A tesztbaba (és később a valódi űrhajósok) ruhája is úgynevezett Boeing-kékben (Boeing blue) pompázik.
A 82 kilogrammos tesztbaba 15 érzékelővel felvértezve méri a későbbi űrhajósokra ható gyorsítóerőket, és segít beállítani az űrhajó belső súlyelosztását is.
Nem korábban mint
Aki kicsit is követi az űrhajózás és rakétaindítás összetett világát, hamar szembesül a következő angol kifejezéssel: „no earlier than”. Ebben az iparágban az űrhajósok és az űrhajó védelme érdekében gyakori a rakétaindítások csúszása, így nemes egyszerűséggel nem az indítás időpontját adják meg, hanem azt a dátumot, amelynél korábban az nem történhet meg. Szóval a 6 naposra tervezett Boeing Starliner CST-100 OFT-2 küldetés nem korábban mint magyar idő szerint 2022. május 20-án 00:54 perckor fog elindulni.
Az eseményeket a NASA Youtube csatornáján, vagy a Boeing Starliner missziójának hivatalos weboldalán követhetjük majd.
Link: https://www.boeing.com/space/starliner/launch/index.html
Több évtizede mondják, hogy beléptünk az űrkorszakba. Most már tényleg. Győződjünk meg róla! Legalább izgalmas eseményeinek követéséről ne maradjunk le!
Szerző: Nagy Péter, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló