Igazi belső égitest-parádé ígérkezik most szerdán-csütörtökön (május 12-13)!A Merkúr idei tavaszi esti kitérése most május közepén tetőzik.
De nem csak a legbelső bolygó, hanem a másik forró világ, a Vénusz is először lép porondra!
Ráadásul a pár napos Hold is beköszön, így az összes igazán látványos, éppen földpályán belüli égitest táncra perdül a szürkületben!
A két belső bolygó tavaszi kalandjai
A Merkúr január óta most látható először az esti égbolton , ráadásul az év legjobb esti láthatóságával kecsegtet minket! Május 12-én ér dichotómiába, azaz ekkor lesz éppen félmerkúr fázisban. Ha éppen az ekliptika síkjában feküdne a Merkúr, a dichotómia éppen megegyezne a legnagyobb Naptól mért kitérésével. Ami ugye azért fontos, mert a Merkúr, mint a legbelső bolygó, mindig nagyon közel van a Naphoz, ezért a legtöbb esélyünk akkor van megpillantani, amikor a lehető legnagyobb távolságba ér tőle.
Májusban a legnagyobb kitérés a dichotómia után 5 nappal, május 17-én következik majd be, de már addig is érdemes elkezdenünk a vadászatot!
A dichotómia során még fényesebb, mint később a már sarló fázisban mutatkozó legnagyobb kitéréskor, így minden esélyünk megvan elcsípni a grabancát.
A képen jobbra: Egy vizuális észlelés egy dichotómia-körüli Merkúrról.
Szabad szemmel, kistávcsőben (ez egy 9 cm-es távcsővel készült) hasonló látványra számíthatunk.
Az észlelést Kőszegi Attila készítette 2020. 05. 29-én 20:36-kor.
És mi a helyzet a Vénusszal?
Belső bolygószomszédunk március végén ért át a Nap túloldalára, ekkor került felső együttállásba vele. Azóta, bár folyamatosan egyre inkább távolodik tőle, ez a távolodás még csigalassúságú, így áprilisban még a Nap fényárjában bujkált.
Most azonban a szemérmes szerelembolygó fellibbenti fátylát, és megmutatkozik napnyugta után, az esti égen!
Egészen októberig folytatja a távolodást, de az ekliptika kedvezőtlen hajlásszöge miatt júliusban lesz a legfeltűnőbb jelenség az esti égen.
Az újsarló útja
A Hold 12-én a Vénuszt, másnap a Merkúrt környékezi meg, hiszen a két bolygó látszó távolsága éppen annyi, mint a Hold egy nap alatt megtett útja.
Elsőként 12-én, a Vénusz mellett láthatjuk a sarlót, ám egyáltalán nem lesz könnyű dolgunk: a Nap 20:10-kor nyugszik, 20:30-kor pedig Hold még éppen csak 3 fok magasan lesz.
Ez az alacsony helyzet igazán kihívássá teszi a még 1 napos kort sem elért, növekvő sarló megpillantását, aminek ekkor még csak 0,8%-a lesz megvilágítva. Tehát egyáltalán nem lesz könnyű préda, de távcsővel segíthet most a Vénusz is, ami éppen 2,5 fokra, ÉK-re lesz a hajszálvékony holdsarló ívdarabjától.
Ezután 13-án már szed magára egy kis napfényt égi kísérőnk - a Merkúr mellé már 3,3%-os fázissal érkezik, ami még mindig pengevékony, de azért már könnyen észrevehető. Ezt a sarlót már szabad szemmel is kiválóan látjuk, ha tudjuk Ny-ÉNy irányba nézünk a látóhatár felé, sőt, ezáltal a Merkúrhoz is iránytűként szolgálhat. A bolygó tőle 2 fok 20 ívpercre, északra található majd, 20:30-kor, amikor is a Hold 11,5°-al, míg a Merkúr 13,5°-al jár éppen a horizontunk felett.
Hogy figyeljük meg?
Készítsük elő a legkifinomultabb optikai eszközünket!
Legyen ez akár a sasszemünk, egy pár kézi távcső, vagy egy nagyobb, fotonágyúnak hívható távcső. Emellett elengedhetetlen egy tiszta, tereptárgyaktól mentes nyugati-északnyugati horizont is.
Várjuk meg, amíg lehanyatlik a Nap a látóhatár alá, utána már elkezdhetünk serénykedni. Minél gyorsabban találjuk meg a bolygókat, vagy a sarlót, annál kevésbé torzítja el őket a légkör remegése!
A Vénusz 21:15-kor, a Merkúr 22:15-kor merül végleg a látóhatár alá, tehát ezután vége a dalnak. Kínos egyensúlyt játszunk a Nap által még halványan bevilágított égi háttér és a kis magasságokon rotyogó és viharosan nyaldokló légkör között.
A 20:11-es naplemente után 20 perccel, 20:30-kor a Vénusz már szabad szemmel is látható, 20:45-kor pedig a holdsarló és a Merkúr is már jól szabad szemmel látható jelenségek lesznek.
Távcsővel 150-200x-os nagyításon a félmerkúr fázisát jól láthatjuk, míg a 97%-os közel telivénuszon ne várjunk látható fázist. A Merkúron most akár felszíni részleteket is láthatunk, de már megpillantásuk is szép teljesítmény egy kisebb távcsőben ilyen körülmények között.
A Merkúr észleléséről több tanács májusi Merkúr-megfigyelési cikkünkben olvasható.
Annál szebb feladat az együttállás fotografikus megörökítése, akár egy mobiltelefonnal is!
Ha van rá módunk, mindenképp látogassunk ki szerda vagy csütörtök este, és pillantsuk meg a belső égitestek táncát!
Különleges találkozóra számíthatunk, amiben még a legbelső égitestünk, a Nap is részt vesz.
Ne csüggedjünk, ha esetleg a laposkúszásban rejtőzködő Vénuszról lemaradnánk – hamarosan egyre magasabbra úszik a nyár melegében!
Jó hír azonban, hogy pénteken és szombaton ezt már nálunk is megtehetitek személyesen a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is!
Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
📸 Borítóképen: A három égitest együttállása 2021. 05. 13-án, 20:30-kor.
Forrás: StellariumHasonló cikk megfigyelési témában, olvasd el ezt is! Az (Io)árnyékos oldal májusi eseményei – holdfogyatkozások a Jupiteren