Az objektumot Charles Messier 1781-ben jegyezte fel, ám a feljegyzéseiben hiba szerepelt. Ez nem volt teljesen egyedi eset: a korabeli megfigyelések során előfordultak pontatlanságok. Messier néha rosszul jegyezte fel, hogy melyik csillaghoz (jelen esetben melyik galaxishoz) képest adja meg a koordinátákat.
A talány végül 1969-ben oldódott meg, amikor William C. Williams amatőrcsillagász felismerte, hogy Messier leírása az NGC 4548 jelű galaxisra illik. Az objektumot korábban már William Herschel is katalogizálta 1784-ben. Az M91-nek rendkívül feltűnő a küllős spirál szerkezete. A küllők a galaxis központjából indulnak ki, majd később egy éles töréssel spirálkarokban folytatódnak.
A galaxis körülbelül 400 milliárd csillagot tartalmazhat. A galaxis nem sok csillagközi gázt tartalmaz, és a csillagkeletkezés üteme lényegesen visszafogottabb, mint egy átlagos spirálgalaxis esetében.
A Messier 91 a Messier-katalógus egyik leghalványabb objektuma a 10 magnitúdó alatti összfényességével, ezért megfigyelése nagyobb kihívást jelent, mint sok más Messier-galaxisé. Májusban látható a legkedvezőbb helyzetben, amikor a Bereniké Haja csillagkép magasan jár az égen. Érdemes fényszennyezéstől és holdfénytől mentes éjszakán észlelni, közepes vagy nagyobb csillagászati távcsövet választva a megfigyeléshez, ekkor láthatjuk a galaxis 5’x4’-es, enyhén megnyúlt alakját.
Ha a lehető legnagyobb látványt akarjuk kihozni az M91-ből, akkor az asztrofotózást javaslom.
Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló