A galaxis körülbelül 52 millió fényévre van tőlünk. Átmérője nagyjából 80 000 fényév, és körülbelül 100 milliárd csillagot tartalmaz.
Az M89 első pillantásra meglehetősen egyszerű objektumnak tűnik. Távcsőbe pillantva egy kör alakú folt, ami a közepétől kifelé halványul. A legtöbb elliptikus galaxis valamilyen irányban lapult, az M89 azonban nem.
Bár kívülről homogénnek látszik, a szerkezete valójában összetett. A csillagászok szerint fejlődése során számos másik galaxissal kerülhetett kölcsönhatásba, sőt több más galaxissal össze is olvadhatott. Ezek az események fokozatosan alakították át a galaxis szerkezetét. Lehet, hogy fejlődésének kezdetén az M89 spirálgalaxis volt. Az ilyen ütközések során az egykori spirálkarok eltűnhetnek, a csillagpályák összekeverednek, és végül létrejöhet az elliptikus galaxisokra jellemző sima fényeloszlás. Az M89 esetében azonban a belső szerkezet finom szabálytalanságai még ma is árulkodnak erről a mozgalmas múltról.
Különösen figyelemre méltó az a mintegy 150 000 fényév hosszú, kifelé tartó nyúlvány, ami arra utal, hogy a galaxis központja a múltban sokkal aktívabb lehetett. A kutatók szerint az M89 egykor akár kvazár vagy rádiógalaxis is lehetett. Ezekben az objektumokban a központi fekete lyuk hatalmas mennyiségű anyagot nyel el, miközben rendkívüli energiájú sugárzás és részecskeáram keletkezik. Bár az M89 ma már viszonylag csendesnek számít, a kilövellés árulkodik erről az aktív időszakról. Ugyancsak a régmúltjában bekebelezett galaxisok nyomai lehetnek a fotókon látható halvány, koncentrikus halórégiók.
A galaxis közepében található szupernagy tömegű fekete lyuk a becslések szerint 480 milliárd naptömeg körüli, vagyis benne a Nap tömegénél 480 milliárdszor több anyag található. Az ilyen fekete lyuk gravitációja meghatározó szerepet játszik a galaxis fejlődésében, főleg amikor aktív galaxismagként működik.
A Chandra röntgentávcső megfigyelései további érdekes részleteket tártak fel: A galaxis magja körül két gyűrű alakú struktúrát is sikerült azonosítani. Elképzelhető, hogy a központi fekete lyuk múltbeli aktivitása lökéshullámokat indított el a csillagközi térben levő gázban, amelyek gyűrűs szerkezetként figyelhetők meg.
Az M89-ben hatalmas gömbhalmaz-populáció is van. Körülbelül 2000 gömbhalmaz található benne. Ezek csillagokban rendkívül gazdag, idős csillagcsoportok, amelyek akár több százezer csillagot is tartalmazhatnak. A távcsöveinkbe pillantva az M89 gömbhalmazait nem figyelhetjük meg, de szerencsére a Tejútrendszerben is található körülbelül 200 ilyen csillaghalmaz, és a Messier-katalógus objektumait tárgyalva számos gömbhalmazról már korábban is írtunk.
A 10 magnitúdó körüli fényességű M89 észlelése elsőre csalódást okozhat annak, hiszen részletek nélküli 5’ átmérőjű ködös foltnak tűnik. Aki fényképekről ismeri a galaxisokat, ugyanakkor a Virgo-halmaz vidéke különleges megfigyelési terep. Egyetlen látómezőben több galaxis is feltűnhet, ami rendkívül izgalmassá teszi a keresést. Ugyanez azonban nehézséget is jelent, mert az elliptikus galaxisok könnyen összetéveszthetők egymással. Az észleléshez egy kisebb távcső is megteszi, és ezúttal nagyobb távcsövekben sem pillanthatunk meg részleteket.
Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló