Új katalógus készült több mint egy millió csillag forgási periódusáról

A közelmúltban elkészítették az eddigi legnagyobb katalógust csillagok forgási periódusáról, amellyel jól felismerhetőek a gyorsan forgó fiatal csillagok a Tejútrendszer közeli térségében.

A TESS által nyújtott lehetőségek

A Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) űrtávcső elsődleges célja a tranzitmódszerrel történő exobolygó-felfedezés. Ennek mintegy melléktermékeként azonban az űrtávcsővel végzett égboltfelmérés több millió csillagról készített jó minőségű fényességméréseket. Ez pedig lehetővé új lehetőséget nyitott a Tejútrendszer csillagainak tulajdonságait vizsgáló kutatók számára.

A TESS-űrtávcső fedélzetén négy kamera méri hatalmas látómezőkben a csillagok fényességváltozásait. (Forrás: . [NASA's Goddard Space Flight Center].)

A csillagok forgási periódusa sok információt árul el a csillagok korával, mágneses terével és akár a belső szerkezetével kapcsolatban. A csillagok forgásának ismerete segítséget, de egyben nehezítést is nyújt az exobolygó-kutatóknak: a forgás által a csillagok felszínén felénk beforduló, majd eltűnő csillagfoltok fényességváltozásokat okozó hatása megnehezíti a bolygók átvonulásaikor bekövetkező parányi elhalványodások detektálását.

Korábban is használták már a TESS adatait forgási periódusok meghatározására, ám átfogó katalógust eddig még senki nem állított össze, noha a nyolcadik éve működő űrtávcső csillagok millióit észlelte, 27 naponként változtatva a megfigyelt területeket.

A katalógus elkészítése

Egy kutatócsoport igyekezett létrehozni a lehető legnagyobb elemszámú katalógust a TESS adataiból. Először különböző szűréseket alkalmaztak a csillagok fényességére, távolságára és az elérhető adatok minőségére vonatkozóan, így maradt 7 481 412 csillag a mintában. Ezeknek a csillagoknak vizsgálták meg a fénygörbéit, különös tekintettel a forgáshoz társítható periodicitására.

A TESS által lefedett égterület és a minta csillagaira vonatkozó paraméterek eloszlásai. Jól látszik pl. a jobb alsó sarokban, hogy a csillagok többsége 4000 és 6000 K hőmérsékletek közé esik, a távolságok pedig mind 500 parszeknék kisebbek. (Forrás: Boyle et al. 2026)

Fontos megjegyezni azonban, hogy az elemzett fénygörbékben nem csak a csillagaktivitás és a forgás látszik, hanem egyéb fizikai és méréstechnikai hatások is megjelenhetnek. Ezeket a kutatók különféle algoritmusokkal igyekeztek kiszűrni és így összesen kicsit több mint 1 millió (egész pontosan 1 046 317) csillag maradt a katalógusban. A hatalmas adatbázist TESS All-Sky Rotation Survey (TARS) névre keresztelték el.

Balra: a TARS katalógus csillagai a Nap 1600 fényévnyi környezetében. Jobbra: a TARS gyorsan forgó, azaz fiatal csillagainak térképe.Utóbbiban a csomósodások olyan fiatal csillaghalmazoknak felelnek meg, melyek egy helyen és időben keletkezett csillagok társulásai. (Forrás: Boyle et al. 2026.)

A TARS-katalógus elkészítésekor a tanulmány szerzői további szűréseket alkalmaztak, hogy kizárják a csillagok változékonyságának egyéb lehetséges okait, például a kettős csillagrendszereket vagy éppen a pulzációt. A szerzők becslése szerint a minta kb. 93%-a esetén a változékonyság a forgásnak tudható be, ami az ismert forgási periódusú csillagok számát 2,3-szorosára növeli kb. 325 fényéves távolságon belül és 4-szeresére 1600 fényéves távolságon belül.

Az új katalógus segítségével különösen jól felismerhetőkké válnak a még gyorsan forgó fiatal csillagok a Tejútrendszer közeli régiójában. A Naphoz hasonló idősebb csillagok már mind lelassultak a csillagfejlődés során lejátszódó mágneses fékeződés határása, a TESS-katalógus pedig nagy pontosságú adatforrás a 10-15 napos periódusnál gyorsabb csillagokról.

A cikk forrása: https://aasnova.org/2026/07/01/a-new-catalog-of-stellar-rotation-periods-for-over-a-million-stars/

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet