Képesek lehetünk-e arra, hogy a fehér törpék spektrumából kimutassuk a csillagrendszerükben esetleg létező korábbi technológiai tevékenységet?
Emlékkép a bolygók múltjából
Amikor egy Naphoz hasonló csillag magjában leáll a hidrogén fúziója és az energiatermelás átkapcsol a hélium-szén fúzióra, a csillag vörös óriássá fúvódik fel, majd fejlődésének végéhez közeledve fehér törpévé alakul. Ez a drasztikus átalakulás hatással van a csillag körüli bolygórendszerre is: a csillag felfúvódásakor a közel keringő bolygók megsemmisülnek, anyagukat pedig magába olvaszthatja a később kialakuló fehér törpecsillag.
Napjainkig a csillagászok számos olyan fehér törpét találtak, amelyek spektrumát "beszennyezik" az elpusztult bolygókból származó nehéz elemek. Az ezekről készült mérések igen értékesek, hiszen betekintést engednek a Naprendszeren kívüli csillagrendszerek bolygóinak kémiai összetételébe, emellett esetleg találhatunk bennük olyan jeleket is, amelyek technológiailag fejlett civilizációra utalnak. Ezek közé tartoznak az ipari tevékenységből származó anyagok, illetve olyan ötvözetek, amelyek nem jöhetnek létre természetes folyamatok révén.
A technológiai tevékenység nyomai
Egy kutatócsoport egy 697 "szennyezett" fehér törpéből álló minta tagjait vizsgálta a technológiai jelek után kutatva. Az adathalmazt statisztikai módszerekkel vizsgálva igyekeztek kideríteni, hogy a fehér törpék kémiai összetétele mekkora valószínűséggel természetes eredetű, illetve hogy mekkora az esélye annak, hogy az összetételt nem csak természetes, hanem mesterséges folyamatok is alakították.
A kutatók több ezer meteorit kémiai összetételének ismeretében igyekeztek meghatározni azt, hogy egy csillagrendszerben miből állhat a bolygók anyaga, majd ezután a modellek némelyikébe "kevertek" technológiai tevékenységre utaló anyagokat is.
A vizsgálat eredményeként a csoport tagjai kimutatták, hogy a legtöbb vizsgált rendszer esetén valószínűtlen a technológiailag fejlett civilizációt tartalmazó bolygó beolvasztása. Megjegyzendő azonban, hogy volt néhány olyan eset is, ahol nem zárható ki teljesen a fehér törpében detektált fémek mesterséges eredete.
Talán nem olyan meglepő, de az eredmények összefüggést mutatnak a mérések pontosságával is: a legpontosabb mérések tartalmazhatnak vasat, magnéziumot, krómot, titánt, nikkelt, szilíciumot, vagy nátriumot is, míg a kevésbé jó minőségű mérésekben ezek közül nem mindegyik jelenik meg. Éppen ezért az eredmények egészséges fenntartásokkal kezelendőek, ugyanakkor érdekes irányt mutatnak a technomarkerek meglepő módszerrel történő keresésére.
A cikk forrása: https://aasnova.org/2026/07/15/seeking-technosignatures-in-polluted-white-dwarfs/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet