Rejtélyes sötét üreg egy galaxis szívében

A legújabb mérések feldolgozásával a kutatók úgy gondolják, hogy az üreget egy fekete lyuk-kettős vájhatta ki.

A galaxishalmaz közepén lévő galaxis közepe

Az Abell 402 jelű galaxishalmaz tőlünk kb. 4 milliárd fényévre található, a közepén pedig egy óriás elliptikus galaxis, az A402-BCG foglal helyet. A csillagászok a Hubble-űrtávcsővel felfedeztek egy különös, sötét régiót a galaxis közepében, amelyről eleinte úgy gondolták, hogy egy sötét, csillagközi porfelhő, amely elnyeli a mögötte lévő csillagok fényét.

A vizsgált elliptikus galaxis. (Forrás: [NASA, ESA, and The Hubble Heritage Team (STScI/AURA);P. Goudfrooij (STScI)]

Egy új tanulmány szerzői tovább vizsgálták a rejtélyes üreget, és arra jutottak, hogy a csillagközi por hatása mellett más forgatókönyvek is megfelelően magyarázhatják a csillagok hiányát. A kutatók részletes elemzésnek vetették alá a Hubble-űrtávcső korábbi méréseit a James Webb közeli infravörös kamerájával, valamint a Very Large Telescope MUSE nevű spektrográfjával készült, új mérésekkel. A James Webb felvételein jól látszik az A402-BCG jelű galaxis közepén található sötét régió mellett egy fényes forrás is.

Nem elbújtak, hanem hiányoznak a csillagok

Ha a galaxis közepén található régió sötétségét valóban a csillagközi por okozná, a James Webb-űrtávcső infravörös képein kevésbé kéne látszania, mint a Hubble-űrtávcső látható tartományon készített felvételein. A mérések azonban más mutatnak: mindkét űreszköz képén ugyanolyan sötét a galaxis közepe, amely alapján arra következtethetünk, hogy a jelenség nem a csillagközi por számlájára írható.

A Hubble- és a James Webb-űrtávcső felvételei a rejtélyes üregről. (Forrás: McDonald et al. 2026.)

Az adatok elemzése alapján a kutatók úgy gondolják, hogy a galaxis központi régiójában valójában nem a por takarja ki a csillagokat, hanem nincsenek is csillagok: a mérések szerint a vizsgált üregben kb. 2 milliárd naptömegnyi csillag "hiányzik" a helyéről, amely a galaxis össztömegének nagyjából az 1%-át adja. De vajon hogyan lehetséges ez?

Az A402-BCG dinamikája

Az új tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a galaxis közepén látható sötét üreg valószínűleg úgy jött létre, hogy egy két fekete lyukból álló rendszer egyik, kb. 50 milliárd naptömegű tagja "kiszórta" a csillagokat a helyükről. Ez a fekete lyuk napjainkban is aktivitást mutat, így a körülötte lévő anyaggyűjtő korong sugárzása megfigyelhető az infravörös tartományon.

A MUSE nevű spektrográf mérései egy második fekete lyuk jelenlétéről is bizonyítékot nyújtanak, amellyel együtt a fekete lyuk-kettős össztömege 60+/-20 milliárd naptömeg. A kutatók szerint az üreg úgy jöhetett létre, hogy amint a két fekete lyuk lassan egyre közelebb spirálozik egymáshoz, környezetükből kiszórják az ott található csillagokat.

Ezúton tehát tanúi lehetünk az A402-BCG jelű galaxis egy különleges időszakának, amely által információkkal gazdagodhatunk a galaxisok közepén található kettős fekete lyukak dinamikájával kapcsolatban.

A cikk forrása: https://aasnova.org/2026/05/11/into-the-void-investigating-the-heart-of-a-giant-elliptical-galaxy/

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet