az úgynevezett gravitációs lencsehatás segítségével sikerült információkat szereznie a LAP1-B jelű, rendkívül halvány galaxisról 13 milliárd évvel ezelőttről. A korábbi észleléseket kiegészítve a kutatók minden eddig ismertnél alacsonyabb oxigénkoncentrációt tártak fel a galaxisban: a Nap oxigénmennyiségének 1/240-ed részét. Ez a kémiai szempontból ősi állapot – a magas szén–oxigén arány – a domináns sötétanyag-halóval együtt arra utal, hogy a LAP1-B a régóta keresett „őse” azoknak a rejtélyes galaxis-fosszíliáknak, amelyeket ma a Tejútrendszer közelében találunk.
Az ősrobbanás után a Világegyetem kizárólag könnyű elemeket, hidrogént és héliumot tartalmazott. A nehezebb elemek, így az oxigén és a szén jóval később jöttek létre az első csillagok méhében. A csillagászok évtizedeken át próbálták elkapni azt a pillanatot, amikor ezek az „első generációs csillagok” elkezdték a nehezebb elemeket szétszórni a kozmoszban. A fiatal, ősi csillagokat tartalmazó legkorábbi galaxisok azonban annyira kicsik és halványak, hogy kémiai összetételük meghatározása eddig szinte lehetetlennek tűnt.
Kimihiko Nakajima (Kanazawa University) kutatócsoportja egy apró, rendkívül halvány galaxist figyelt meg, az LAP1-B-t. A gravitációs lencsehatásnak nevezett jelenség százszorosára erősítette az LAP1-B fényét: ilyenkor egy nagy tömegű galaxishalmaz egyfajta természetes óriásteleszkóp lencséjeként viselkedik. A kutatók a James Webb-űrtávcsővel több mint 30 órán át figyelték a halvány foltot, és megállapították, hogy a galaxis oxigéntartalma csupán 1/240-ed része a Napénak. „Rendkívül kevés oxigént tartalmaz, és ez azonnal lenyűgözött. Találtunk egy ősi állapotban lévő galaxist. Ez a kémiai nyom egyértelműen arra utal, hogy egy ősi galaxist figyeltünk meg a kialakulása utáni pillanatokban.” – mondta Nakajima.
Mivel a galaxis ősi, magas benne a szén és az oxigén aránya. Ez az egyedülálló tulajdonság megfelel a Világegyetem első generációs csillagainak robbanása által szétszórt anyagra vonatkozó elméleteknek.
A kutatócsoport azt is felfedezte, hogy az LAP1-B hihetetlenül könnyű: a tömege kevesebb mint 3300 naptömeg, ami arra utal, hogy nagyrészt láthatatlan sötét anyagból áll. Emiatt, valamint egyedülálló kémiai összetétele miatt szinte tökéletesen megfelel azoknak az ultrahalvány törpegalaxisoknak (UFD-knek), amelyeket ma a Tejútrendszer közelében találunk, és amelyek rendkívül halványak, kicsik és nagyon kevés csillagnak adnak otthont.
„Ezek nemcsak a leghalványabb galaxisok, de több mint 12 milliárd éves, ősi csillagokat tartalmaznak, amelyeket gyakran az Univerzum fosszíliáinak nevezünk.” – magyarázza Masami Ouchi (NAOJ), a kutatócsoport tagja. „A csillagászok azt gyanították, hogy az Univerzum legkorábbi galaxisainak maradványai lehetnek, mivel nincsenek bennük nehéz elemek, de közvetlen bizonyíték nem volt erre – egészen addig, amíg rá nem találtunk az LAP1-B-re.”
„Megdöbbentő felfedezés, hogy az LAP1-B pontosan úgy néz ki, mint egy „ős”, amit eddig csak elméletben képzeltünk el. Ez segít megfejteni azt a rejtélyt, hogy a kozmikus kövületek miért maradtak fenn jelenlegi formájukban a mai napig.”
Ez a felfedezés új módszert kínál annak feltérképezésére, hogy miként keletkeztek az elemek és a Világegyetem legősibb struktúrái. A jövőben a kutatók a Webb-űrtávcső segítségével még több ősi objektumot fognak felkutatni azzal a céllal, hogy megtalálják a valaha kialakult legelső galaxisokat.
Forrás: https://www.nao.ac.jp/en/news/science/2026/20260514-dos.html
A felfedezésről beszámoló szakcikk: https://www.nature.com/articles/s41586-026-10374-1
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet