Egy kutatócsoport felfedezte a valaha észlelt legtávolabbi gyors rádiókitörést, amely mindegy 11 milliárd fényévre van tőlünk. A kozmikus robbanás mindössze néhány milliszekundumig tartott, mégis több energiát bocsátott ki, mint a Nap egy év alatt.
Manisha Caleb (University of Sydney) és munkatársai szerint az erőteljes rádióvillanás akkor következett be, amikor a Világegyetem csupán 3 milliárd éves volt. „Rendkívüli bepillantás ez a távoli Világegyetembe” – mondta a kutató egy sajtótájékoztatón.
„Csodálatos felfedezés” – mondta Joeri van Leeuwen, a Holland Rádiócsillagászati Intézet (ASTRON) munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban. „Mindenképp tágítja a látókörünket.”
Mióta a legelső gyors rádiókitörést (FRB) 2007-ben felfedezték, a rádióteleszkópok a világ minden tájáról több ezer FRB-t vizsgáltak. Az eredetük még mindig ismeretlen, de a csillagászok többsége úgy gondolja, hogy magnetárok állnak a hátterükben: ezek olyan erős mágneses terű neutroncsillagok, amelyeket szupernóva-robbanások hagytak hátra.
Köztünk és a most felfedezett gyors rádiókitörés között ritka, forró anyag található, amely szinte ellehetetleníti a megfigyelést. Az intergalaktikus térben lévő anyagon keresztül vezető, milliárd éves út során az alacsony frekvenciájú rádióhullámok valamivel jobban késnek, mint a magasabb frekvenciájúak. Az eltérést jelző diszperziós mérőszám durva becslést ad a rádióimpulzus távolságáról: minél több plazmán haladt át a jel, annál távolabb van a forrás. Pontosabb távolságbecslés azonban csak akkor lehetséges, ha a csillagászok képesek azonosítani az impulzus gazdagalaxisát.
A kutatók a MeerKAT rádiótávcsővel észlelték a rekorder kitörést, amely a felfedezés dátuma alapján az FRB 20240304B jelet kapta. A dél-afrikai MeerKAT, amely 64 darab, egyenként 13,5 méter átmérőjű rádióantennából áll, az érzékelt sugárzást a Denebola nevű fényes csillagtól délkeletre, az Oroszlán csillagkép irányában lokalizálta.
Az archív felvételeken ezen a helyen nem látszik galaxis, ráadásul a hawaii Keck Obszervatórium és az arizonai MMT Obszervatórium sem talált semmit. A kutatók ezért pályáztak a James Webb-űrtávcső távcsőidejére.
A Webb-űrtávcső érzékeny közeli infravörös kamerája a kitörés helyén egy 28 magnitúdós törpegalaxist fedett fel. A kutatók megállapították, hogy a galaxis vöröseltolódása 2,15, ami azt jelenti, hogy a fénye nagyjából 11 milliárd év alatt ért el hozzánk.
Manisha Caleb 2025 júliusában egy kanadai konferencián számolt be a felfedezésről, de a tanulmányt csak nemrég tette közzé a Science című szaklapban.
A Webb-űrtávcső által felfedezett apró galaxisban jelenleg intenzív csillagkeletkezés zajlik. Mivel a nagy tömegű csillagok élettartama rövid, valószínűleg számos, szupernóva-robbanás során keletkezett neutroncsillag is található benne. A csillagkeletkezési környezet így összhangban áll a gyors rádiókitörésekre vonatkozó, széles körben elterjedt magnetár-modellel.
Ezek a rejtélyes robbanások jeladóként is szolgálhatnak, hátulról megvilágítva a kozmoszt. „Ez az FRB a kozmikus történelem mintegy 80%-án átívelő plazmafelhőkről nyújt információkat” – írják a kutatók. Az égbolton látható több ezer rádiókitörés diszperziójának és távolságának mérése végül lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy feltérképezzék az egyébként láthatatlan intergalaktikus anyag térbeli eloszlását.
Hihetetlen távolsága miatt az FRB 20240304B csak nagy fényessége miatt észlelhető a MeerKAT számára. Az egyéb rádiótávcsövek jövőbeni megfigyelései még biztosan sok más, nagy vöröseltolódású rádiókitörést fognak feltárni. Ahogy Joeri van Leeuwen mondja: „Minden nagy gyűjtemény egyetlen darabbal indul.”
Forrás: https://skyandtelescope.org/astronomy-news/fast-radio-burst-shatters-distance-record/
A felfedezésről beszámoló szakcikk: https://www.science.org/doi/10.1126/science.adz2675
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet