A felfedezések az űrtávcsöves méréseket és a Subaru fejlett képalkotó technikáját ötvöző, rejtett világok után kutató OASIS (Observing Accelerators with SCExAO Imaging Survey) felmérés első eredményei. Ezek a felfedezések alkalmasak lesznek arra, hogy teszteljék a NASA jövőbeni Roman-űrtávcsövének technológiáját, amellyel a Földhöz hasonló bolygókról készíthetünk felvételeket.
A csillagoknak csupán nagyjából 1%-a körül kering olyan nagy tömegű bolygó vagy barna törpe, amelyet a jelenlegi távcsöveinkkel közvetlenül lefotózhatunk. A fiatal bolygórendszerekben ezek a planéták a születésük energiájától még mindig erősen ragyognak, így fényesebbek és könnyebben detektálhatók, ennek ellenére még így is jóval halványabbak a csillaguknál, és alig látszanak annak fényözönében. A csillagászok számára a kulcsfontosságú kérdés mindig is az volt, hogy hol keressük ezeket az égitesteket?
Ebben lehet segítségünkre az OASIS program, amely az Európai Űrügynökség Hipparcos-műholdjának és Gaia-űrszondájának mérései alapján igyekszik azonosítani azokat a csillagokat, amelyekre egy láthatatlan kísérő tömegvonzása hat. Ezután a Subaru-távcső kivételesen pontos és fejlett extrém adaptív optikája, a SCExAO segítésével igyekeznek lefotózni ezeket a rejtett kísérőket.
A most felfedezett HIP 54515 b jelű exobolygó egy tőlünk 271 fényévre lévő csillag körül kering a Leo (Oroszlán) csillagkép irányában. A közel 18 jupitertömegű planéta körülbelül olyan távolságra kering a csillagától, mint a Neptunusz a Naptól, de a Földről nézve nagyon közel látszanak egymáshoz. A SCExAO rendszer extrém éles felvételeinek hála képesek vagyunk látni magát a bolygót is.
2. ábra: A nyíllal jelölt HIP 54515 b jelű planéta felfedezését eredményező Subaru-felvételekből összeállított animáció, ahol a bolygó csillagát kitakarták (és egy csillag szimbólummal jelölték). A csillagot kitakaró korong helyét szaggatott vonal jelzi. Forrás: T. Currie/Subaru Telescope, UTSA, https://www.nao.ac.jp/en/contents/news/science/2025/20251204-subaru-fig-full.gif
A második felfedezés a HIP 71618 B jelű barna törpe. A Bootes (Ökörhajcsár) csillagképben látszó, 60 jupitertömegű égitest 169 fényévre van tőlünk. A barna törpéket szokás „bukott csillagnak” is nevezni: úgy alakulnak ki, mint a csillagok, de nem tesznek szert elég nagy tömegre ahhoz, hogy stabil magfúzió jöjjön létre bennük.
Az teszi a HIP 71618 B jelű barna törpét különlegessé, hogy kifejezetten alkalmas a NASA Roman-űrtávcsövével történő megfigyelésre. A Roman-űrtávcső technológiai demonstrációt fog végrehajtani azoknak a koronagráf-rendszereknek a tesztelésére, amelyeket a jövőbeni távcsövek a Földhöz hasonló, a csillaguknál tízmilliárdszor halványabb exobolygók megörökítésére fognak használni.
Mostanáig egyetlen megerősített célpont sem állt a csillagászok rendelkezésére, amely minden szigorú elvárásnak megfelelt volna a demonstráció végrehajtásához. A HIP 71618 B felfedezésével ez megváltozott, mert ez az égitest sorra megfelel minden követelménynek: a csillaga fényes, és maga a barna törpe pont a megfelelő helyen található. A Roman-űrtávcső koronagráfja által érzékelhető hullámhosszakon a csillagához képest elég halvány lesz az új technológiák hitelesítéséhez.
Az OASIS felmérés legújabb felfedezései megmutatták, hogy a precíz űrtávcsöves csillagkövetés és a földfelszíni teleszkópokkal végzett közvetlen képalkotás hogyan deríthet fényt azokra a planétákra és barna törpékre, amelyek másképp rejtve maradnának. A friss felfedezésekhez vezető csapatmunka azt mutatja, hogy a Subaru-távcsőnek még akkor is lesz helye a vezető csillagászati obszervatóriumok között, amikor az új teleszkópokat üzembe helyezik.
Forrás: https://www.nao.ac.jp/en/news/science/2025/20251204-subaru.html
A felfedezésekről beszámoló szakcikkek: https://doi.org/10.3847/1538-3881/ae1a82, https://doi.org/10.3847/2041-8213/ae195f
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet