Bár a planéták jelenleg nagyok és puffadtak, mint a vattacukor, ahogy idősödnek, vagy a Földhöz hasonló kisebb és sűrűbb kőzetbolygókká, vagy apró, gáznemű szub-Neptunuszokká fognak fejlődni.
Egy friss, meglepő csillagászati felfedezés szerint a Naphoz hasonló csillagok többsége rendelkezik a Földnél nagyobb, de a Neptunusznál kisebb tömegű bolygóval, amely közelebb kering hozzá, mint a Merkúr a Naphoz. Ezek a szuperföldek vagy szub-Neptunuszok a galaxis leggyakoribb bolygótípusai. A kialakulásuk módja mégis rejtély. Egy nemzetközi kutatócsoport most megtalálhatta ennek a folyamatnak a hiányzó láncszemét. Miután meghatározták a V1298 Tau jelű csillag négy fiatal bolygójának tömegét, a kutatók bepillantást nyertek a kompakt, több bolygós rendszerek fejlődésének egy pillanatába.
A kutatók egy tőlünk 352 fényévre lévő csillag, a V1298 Tau rendszerét vizsgálták, amely a Bika csillagkép irányában látható. A V1298 Tau csupán körülbelül 20 millió éves, így nagyon fiatalnak számít például a Naphoz képest, ami már 4,5 milliárd éves. A fiatal, aktív csillagnak négy hatalmas bolygója van, mindegyik a Neptunusz és a Jupiter közötti nagyságú, és a gyors fejlődés egy átmeneti és turbulens fázisában vannak. Úgy tűnik, hogy a rendszer a kompakt, több bolygós rendszerek előfutára lehet.
A kutatók több mint egy évtizeden át gyűjtött földfelszíni és űrtávcsöves adatok alapján meghatározták a bolygók tranzitjainak, vagyis csillaguk előtti elhaladásainak pontos időtartamát. Ez alapján képesek voltak észlelni az égitestek pályájában bekövetkező apró változásokat. A pályájuk alakja és a gravitációjuk miatt hatnak egymásra, ami felgyorsíthatja és lelassíthatja a tranzitokat. Az apró időbeli eltolódások megfigyelése lehetővé tette a kutatók számára, hogy pontosan meghatározzák a planéták tömegét. Bár a sugaruk 5–10-szerese a Földének, a tömegük csupán 5–15-szöröse bolygónkénak. Emiatt hihetetlenül kicsi a sűrűségük: inkább egy bolygó méretű vattacukorhoz hasonlítanak, mint a kőzetbolygókhoz.
A felfedezés segíthet megoldanunk egy régi rejtélyt a bolygók kialakulásával kapcsolatban. Egy olyan planéta, amely egyszerűen csak kialakul és idővel lehűl, sokkal kompaktabb lenne. A puffadtság arra utal, hogy ezek a bolygók hatalmas átalakuláson mentek keresztül, amikor gyorsan elvesztették eredeti légkörük nagy részét és lehűltek. A kutatók szerint várhatóan tovább fejlődnek, elveszítik a légkörüket és jelentősen össze fognak zsugorodni: olyanná válnak, mint a már többször megfigyelt szuperföldek és szub-Neptunuszok.
A V1298 Tau rendszere segítségével megismerhetjük a Tejútrendszer leggyakoribb bolygórendszereinek eredetét, és betekintést nyerhetünk a fiatal planéták turbulens, változékony életébe. Az ehhez hasonló rendszerek rávezethetnek arra is, hogy miért nincsenek a Naprendszerben szuperföldek és szub-Neptunuszok, miközben a Galaxis más részein gyakorinak számítanak.
Forrás: https://www.nao.ac.jp/en/news/science/2026/20260108-abc.html
Az eredményeket ismertető szakcikk: http://www.nature.com/articles/s41586-025-09840-z
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet