A felvételeken lenyűgöző részletességgel látszanak a területen lévő sűrű gázfelhők, amelyek a csillagok keletkezési helyéül szolgálnak. Egy kutatócsoport a nemrégiben megvizsgálta a terület csillaghalmazait a James Webb-űrtávcsővel, hogy pontosabban is megállapítsa a korukat.
A kutatók kombinálták a James Webb- és a Hubble-űrtávcső felvételeit, hogy még jobban megismerjék a Stephan's Quintet nevű objektumot. Bár a Hubble már 2015-ben is vizsgálta a Stephan's Quintet-et, az űrtávcső csak a látható, és a közeli infravörös tartományon készített róla felvételt. Ezzel ellentétben a James Webb-űrtávcső vizsgálatai a közép-infravörös tartományig kiterjedtek, amelyek segítségével pontosabb becslések tehetők a halmazok korára. A két űrtávcső adatainak kombinálásával 10 különböző szűrőben készültek mérések a Stephan's Quintetben vizsgált csillaghalmazokról, amelyek tökéletes alapul szolgáltak a spektrális energiaeloszlás-diagramok illesztéséhez.
Idős és vörös, vagy fiatal, de poros?
Egy csillaghalmaz korát a legjobban úgy tudjuk meghatározni, hogy mért színképét különböző életkorú csillaghalmazokra készített elméleti modellekkel hasonlítjuk össze, és így megkeressük a lehető legjobban illeszkedő modellt. Ezúttal a spektrumok helyett különböző hullámhosszakon mért fényesség-értékek álltak a kutatók rendelkezésére, amelyek, bár foghíjas spektrumot eredményeztek, még így is elegendőek ahhoz, hogy modellt illesszünk rájuk. A modellezés során a halmazok kora mellett megállapítható a csillagközi por által okozott vörösödés mértéke is.
Ez utóbbi paraméter meghatározásához kulcsfontosságúak a James Webb-űrtávcső infravörös mérései, amelyek nélkül nagyon nehéz lenne pontosan meghatározni a halmazok korát. Ha egy csillaghalmazt vörösnek látunk, utalhat arra, hogy idős, vörös csillagok találhatóak benne, de arra is, hogy a benne található fiatal, kékes színű csillagok által kibocsátott fény hullámhossza a hosszabb hullámhosszak (tehát a vörös) felé tolódott a látóirányba eső, nagy mennyiségű por miatt.
Erre a problémára leginkább a "poron átlátó" infravörös mérések adhatnak választ. A vizsgált csillaghalmazok esetén a kutatók kimutatták, hogy a Hubble-űrtávcső korábbi mérései alapján készített korbecslések nagyrészt pontosak voltak, 121 halmaz (tehát a minta kb. 8%-a) esetén azonban jelentősen más eredmény adódott az objektumok korára a James Webb-űrtávcső új mérései alapján.
A Stephan's Quintet halmazainak feltérképezéseon-years-older
A csillaghalmazok korának meghatározásával a kutatóknak sikerült rekonstruálniuk a Stephan's Quintet történetének egy részét. Megállapították, hogy a NGC 7318B jelű galaxishoz tartozó árapály-nyúlványokban fiatal, 3-5 millió éves csillaghalmazok találhatóak, amelyek valószínűleg az említett galaxisnak a többivel történő kölcsönhatása által okozott csillagkeletkezési hullám során keletkeztek.
A kormeghatározás alapján azt is kimutatták, hogy sok, kb. 200 millió éves halmazt is tartalmaz a kvintet, amelyek valószínűleg az NGC 7320C és az NGC 7319 jelű galaxisok közötti első kölcsönhatáskor jöttek létre.
A legidősebb csillaghalmazok az NGC 7318A köré csoportosulnak, amely a legnagyobb tömegű elliptikus galaxis a rendszerben. A benne található, kb. 1 milliárd éves csillaghalmazok nagy valószínűséggel a többi galaxissal történő kölcsönhatás előtt keletkeztek.
A Stephan's Quintet vizsgálatával tehát nem csak a csillaghalmazokkal, hanem a galaxisok közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatban is számos információt nyerhetünk. A James Webb-űrtávcső legújabb mérései segítettek a Stephan's Quintet minden eddiginél jobb megértésében, de az objektum számos további megválaszolatlan kérdést tartogat a kutatók számára, amely arra bátorítja a szakmai közösséget, hogy további méréseket készítsen ezekről a különleges, kölcsönható galaxisokról.
A cikk forrása: https://aasnova.org/2026/03/03/astronomers-hate-them-this-star-formation-ingredient-makes-clusters-look-300-milli/#prettyPhoto
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet