Egy kutatócsoport a Lynds 1544 nevű felhőmag kémiai tulajdonságait vizsgálta, hogy elsőként készítsen részletes térképet az objektumban fellelhető metilén-imin nevű szerves vegyületről, amely szerepet játszhat az általunk ismert élethez alapvetően szükséges aminosavak kialakulásában.
Az asztrokémia célja
Galaxisunkat vizsgálva a csillagászok számos molekulát fedeztek fel, ezzel megmutatva, hogy a kozmikus környezetünkben lévő molekulafelhőkben és csillagkörüli bolygóképző korongokban változatos kémiai folyamatok játszódnak le. Az asztrokémia egyik fő kérdése, hogy mikor, hol és hogyan képesek kialakulni bizonyos molekulák a világűrben, illetve hogyan élik túl a csillagkeletkezés különböző fázisait, hogyan épülnek be az újszülött bolygórendszerekbe, hogy később szerepet játsszanak az élet kialakulásához elengedhetetlen, bonyolult, szerves vegyületek kialakulásában.
Az új kutatásban a csillagászok a metilén-imin (CH2NH) nevű vegyületet vizsgáltak, amely a nitrogéntartalmú vegyületek legegyszerűbb osztályába tartozik, és a jelenlegi álláspontok szerint kulcsfontosságú szerepe van az aminosavak űrbéli képződésében.
Az első felbontott térkép
A kutatók a Lynds 1544 (L1544) nevű felhőmagot vizsgálták a közeli Taurus-molekulafelhő csillagkeletkezési területen. A hideg molekulafelhők gáz- és poranyagból álló csomósodásai a csillagkeletkezés első lépését jelentik azelőtt, hogy a felhőmag összeomlana egy csillagelőddé (protocsillaggá).
![A Herschel-űrtávcső képe a Taurus-molekulafelhőről, amelyben a vizsgált felhőmag is található. (Forrás: [ESA/Herschel/PACS, SPIRE/Gould Belt survey Key Programme/Palmeirim et al. 2013].)](/uploads/gallery/8/stars-forming-in-the-taurus-molecular-cloud-1773827298.jpg)
Az L1544-et korábban is sokan vizsgálták és feltárták, hogy a molekulafelhőben zajló bonyolult kémiai folyamatok számos különböző vegyületet hoztak létre. Az új tanulmány szerzői az Institute for Radio Astronomy in the Millimetre Range rádiótávcső használatával igyekeztek részletesen feltérképezni a molekulafelhőben a metilén-imin előfordulását. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen molekulát detektálunk egy molekulafelhőben, azonban most először sikerült nagy térbeli felbontással feltérképezni az eloszlását egy ilyen környezetben. Ezáltal a kutatók összehasonlíthatják a metilén-imin eloszlását más molekulákéval és következtetéseket vonhatnak le a csillagkeletkezés kémiai folyamataival kapcsolatban.
A CH2NH eloszlása
A feltérképezés eredményeként a kutatók megállapították, hogy a vizsgált molekulatípus nagyrészt a felhő külső régióiban van jelen és kevesebb található belőle a molekulafelhő középpontjában, amely alapján arra következtetnek, hogy a molekula kialakulásában szerepet kap az ultraibolya sugárzás.
A felhő külső, ritkább régióit jobban éri a csillagközi környezetből érkező ultraibolya-sugárzás, amely elősegíti a metilén-imin kialakulását, ugyanakkor a felhő központi, sűrűbb régiójába kevésbé hatol be az UV-sugárzás. Emellett azt is sikerült megállapítani, hogy a nevezett molekulatípus a csillagkeletkezés folyamatának hideg, csendes szakaszában alakul ki, így jó eséllyel túléli a majdan összeomló felhőmagból kialakuló csillag körüli bolygórendszer születését is.
A cikk forrása: https://aasnova.org/2026/02/13/mapping-a-molecular-building-block-in-a-pre-stellar-core/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet