mégpedig a "kék szörnyeteg galaxisok" (blue monster galaxies), a kis vörös pontok (little red dots), illetve a korai Univerzumban található túl nagy tömegű fekete lyukak mibenlétére.
Mik is azok a sötét csillagok?
Az elméletek szerint az Univerzum első csillagai olyan környezetben születtek, amely gazdag volt a sötét anyagban. Néhány százmillió évvel az ősrobbanás után a sötét anyag csomókba rendeződött a hidrogénből, illetve héliumból álló molekulafelhőkben, amelyeknek a közepén gravitációs összeomlással kialakultak az első csillagok.
Mivel ezeknek a csillagoknak a kialakulásában szerepet játszhatott a sötét anyag, a szaknyelvben a "sötét csillag" elnevezést használják rájuk. Ezek a csillagok nagyon nagy tömegűre tudtak nőni, és így "kalóriadús" táplálékkal szolgáltak a korai szupernagy tömegű fekete lyukaknak. Fontos megjegyezni, hogy mindmáig ezen objektumok létezése pusztán elméleti szintű.
A három rejtélyes objektumtípus
A James Webb-űrtávcső képes érzékelni az Univerzum legtávolabbi, így legkorábban keletkezett régióit, amely által mindeddig ismeretlen folyamatokra, illetve objektumokra nyílik rálátásunk. Ezek pedig néha olyan tulajdonságokat mutatnak, amelyek nem illeszthetőek be jelenlegi modelljeinkbe.
Az egyik ilyen rejtélyes objektum a "kék szörnyeteg galaxis" nevet kapta. Ezek a galaxisok rendkívül fényesek, ugyanakkor nagyon kompaktak és csaknem teljesen hiányzik belőlük a csillagközi por. Mindeddig elképzelhetetlen volt az ilyen típusú galaxisok létezése, és így nem szerepeltek egyik elméleti modellben vagy szimulációban sem.
Emellett a James Webb-űrtávcsővel olyan fekete lyukakat is talált a korai Univerzumban, amelyek tömege jóval nagyobb az elméleti modellek által jósoltnál. Végül, de nem utolsósorban, szintén az űrtávcső méréseinek köszönhető a "kis vörös pontok" felfedezése is, amelyek a felvételeken apró, kompakt, vörös pontokként jelennek meg.
A három említett objektumtípus létének rejtélyére pedig lehetséges, hogy a közeljövőben megtaláljuk a választ, mégpedig a sötét csillagokban.
Bár ahogy azt korábban említettük, a sötét csillagok léte pusztán elméleti feltételezés, ezt az új kutatás résztvevői megpróbálták fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel is alátámasztani, amelyek során sötét csillag jelölteket kerestek a korai Univerzumban. Az újonnan megjelent cikkben részletesen is beszámolnak méréseikről, és arról, hogy a három rejtélyt miként kapcsolják össze ezek a sötét anyaggal teli környezetben létrejött csillagok.
A közeljövő tehát nem kizárt, hogy nagy leleplezésekkel kecsegtet! Erre azonban még egy kicsit várnunk kell.
A cikk forrása: https://phys.org/news/2026-01-dark-stars-puzzles-high-redshift.html
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet