Ezek az események általában a galaxisok közepén szoktak megtörténni, egy nemrégiben megjelent tanulmány azonban beszámol egy olyan árapály-katasztrófáról, amely nem egy galaxis középpontjában, hanem attól viszonylag távol történt. Az esemény további különlegessége, hogy rádiótartományon minden eddig vizsgált árapály-katasztrófánál fényesebb, gyorsabb fejlődésű és nagy valószínűséggel egy vándorló fekete lyuk okozhatta.
A vándorló fekete lyuk és a csillag találkozása
Amikor egy csillag túlzottan közel merészkedik egy fekete lyukhoz, a fekete lyuk az árapályhatás révén szétszakítja, majd anyagát bekebelezi. Ekkor a szétesés alatt a pusztulásra ítélt csillagból néha anyagkifúvást is megfigyelhetünk. Az árapály-katasztrófákat általában az előfordulási helyük alapján különítik el a csillagászok az egyéb tranziensektől: ezek az események ugyanis a galaxisok központi régiójában jellemzőek.
Ritkán azonban előfordulhat az is, hogy egy nagy tömegű, a galaxismagtól távoli, vándorló fekete lyuk tép szét egy közelébe kerülő csillagot. Ilyen az AT 2024tvd jelzésű árapály-katasztrófa is, amelyet a Zwicky Transient Facility nevű égboltfelmérés keretein belül fedeztek fel. Az első mérések alapján a kutatók úgy gondolták, hogy az esemény a gazdagalaxis középpontjához közel történt, a későbbi adatok azonban rávilágítottak, hogy az AT 2024tvd pozíciója valójában 2600 fényévvel eltér attól.
Mit mesélnek a rádiótartományban felvett adatok egy ilyen különleges árapály-katasztrófáról?
Felfényesedések a rádióban
A tranziens felfedezése után kb. három hónappal a csillagászok elkezdtek méréseket végezni a rádiótartományon is, amely alapján kimutathatóak többek között az árapály-katasztrófa során lehetséges módon létrejövő anyagkifúvások. Az adatok megmutatták, hogy az objektum a felfedezése után 131 nappal, illetve 194 nappal rádióban erősen felfényesedett.
Régebb óta ismert, hogy az árapály-katasztrófák közel felében erős rádiósugárzást is láthatunk, valamelyest később, mint a látható tartományon. Az AT 2024tvd azonban még emellett is különlegesnek számít: minden eddig vizsgált árapály-katasztrófánál gyorsabban következik be a rádiótartományon vett felfényesedés, és emellett a második csúcs fényesebb az elsőnél, ami szintén ritka.
Kölcsönhatás, vagy kétszeres anyagkifúvás?
Hogy jobban megértsék az esemény természetét, a kutatók modellszámításokat végeztek, amelyeket összevetettek az AT 2024tvd mérési adataival. A modellek többféle forgatókönyvet is figyelembe vettek, amelyek alapján kétféle mechanizmus okozhatja a rádiótartományon megfigyelt felfényesedéseket.
Az egyik forgatókönyv szerint egy anyagnyaláb lövellt ki a csillagból kb. 84 nappal azelőtt, hogy elérte a végzete, majd az ekkor kidobott anyag később bonyolult kölcsönhatásba lépett a fekete lyuk körüli anyaggal, és ilyen módon kétszer fényesedett fel a rádiótartományon. A másik forgatókönyv szerint a mindkét felfényesedést a csillagból történő anyagkiáramlások okozták.
Hogy pontosan meghatározhassuk, hogy melyik forgatókönyv a helytálló, illetve eldönthessük, hogy az AT 2024tvd különös viselkedése abból fakad-e, hogy nem a gazdagalaxis középpontjához közel történt, további polarimetriai és interferometriai adatok szükségesek.
Forrás: https://aasnova.org/2025/10/15/investigation-of-the-first-radio-bright-off-nuclear-tidal-disruption-event/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet