azonban annak ellenére, hogy "standard gyertyák" (azaz megfigyelhető jellemzőikből meghatározható a robbanáskor mutatott maximális abszolút fényesség), pontos eredetük és robbanási fizikájuk még napjainkban is vitatott. Az Ia-típusú szupernóvák két fő forgatókönyv szerint jöhetnek létre: egyszeresen, vagy kétszeresen degenerált módon. Az egyszeresen degenerált forgatókönyvben a robbanás szülőcsillaga egy olyan fehér törpecsillag, amely szoros kettős rendszerben fejlődik egy vörös óriással, míg a duplán degenerált esetben két fehér törpecsillag alkot szoros kettős rendszert. A robbanást mindkét esetben az okozza, hogy a fehér törpecsillag anyagot vonz át a társcsillagától egészen addig, amíg el nem éri a kritikus Chandrasekhar-határtömeget, amelynek hatására beindul benne a robbanásszerű fúzió.
A duplán degenerált forgatókönyv esetén általában a robbanás nem csak az egyik, hanem a másik fehér törpecsillagot is megsemmisíti. Van azonban egy olyan elméleti modell, amely szerint a társcsillag túlélheti a robbanást.
Általában véve egy csillagnak egyetlen esélye adódik arra, hogy túlélje társcsillagának szupernóva-robbanását, mégpedig olyan módon, hogy nagy sebességgel kirepül a rendszerből. Szerencsére a csillagászoknak már sikerült mérésekkel is bizonyítaniuk az ilyen "kilökődött" csillagok létezését. A Gaia égboltfelmérés keretein belül például sikerült a kutatóknak három nagy sebességgel mozgó fehér törpét azonosítani, amelyeket vissza tudtak követni a mozgás iránya és sebessége alapján egy-egy Ia-típusú szupernóva-robbanás helyszínéhez.
Felvetődik azonban a kérdés: ha ez a forgatókönyv az elméletek szerint gyakran végbemehet, miért nem találtunk több, ehhez hasonló, nagy sebességgel mozgó fehér törpét, illetve az egyszeresen degenerált rendszerekből kilökődő, más típusú csillagot?
A kutatók a nemrégiben a Gaia űrobszervatórium adataiban kimutattak a G272.2-3.2 jelű szupernóva-maradványhoz közeli, M-típusú csillagot, amely rendkívül nagy, kb. 240 km/s-os sebességgel mozog. Vajon lehetséges lenne, hogy az MV-G272 névre keresztelt csillag a jelenleg látott maradványt létrehozó szupernóva társcsillaga lehetett? A csillagászok szimulációk futtatásával igyekeztek megválaszolni a kérdést.
A szimulációk beépített paraméterei között szerepel a nagy sebességű társcsillag sugara, illetve tömege, amelyek alapján a kód modellezi a csillag fejlődését. A szimuláció először tehát figyelembe veszi a társcsillag életútját, majd a szupernóva-robbanást és annak hatását a társcsillag mozgására.
Az alább bemutatott ábra a szupernóvaként robbanó csillag táguló anyagának a társcsillaggal történő ütközését, illetve kölcsönhatását mutatja be. A szimuláció futtatásának kb. 100. másodperce után kialakul egy kúp a lökéshullámban a társcsillagnál. A robbanás a számítások szerint letépi a társcsillag anyagának nagyjából a felét és jelentősen össze is nyomja a csillagot, végül pedig nagy sebességgel kilöki a rendszerből a csillagközi térbe.
A modellezés során a kutatók különböző csillagtömegeket, illetve távolságokat is figyelembe vettek, amely alapján a társcsillag sorsa szintén eltérőnek adódott. Az eredmények alapján általánosságban véve elmondható, hogy minél közelebb kering a társcsillag a felrobbanó fehér törpéhez, annál nagyobb sebességgel lökődik ki a rendszerből a robbanás során. A számolások alapján a társcsillag 150-200 km/s-s sebességgel repül ki a csillagközi térbe. Ez nagyjából összhangban van az MV-G272 esetén mért sebességgel is.
Az ehhez hasonló csillagok vizsgálatából információkat nyerhetünk az Ia-típusú szupernóva-robbanásokkal kapcsolatban. A társcsillag sebességéből következtethetünk annak kezdeti tömegére és visszakövethetjük pályáját szülőrendszeréig. A vizsgált M-típusú csillag esetén a pályát egészen a szupernóva-maradvány közepéig sikerült visszakövetni, amely alapján ígéretes társcsillag-jelöltnek minősül. Természetesen a jövőben több, ehhez hasonló csillagot szeretnének vizsgálni a kutatók, hogy még többet megtudjanak ezeknek a rendszereknek a dinamikájáról.
A cikk forrása: https://aasnova.org/2026/03/17/i-survived-a-type-ia-supernova-and-all-i-got-was-this-kick-velocity/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet