Az SDSS felmérés új szemüvegen át nézi majd az égboltot

Egy kutatócsoport pedig nemrég bemutatta az úttörő égboltfelmérés ötödik fázisát, amely példátlan tér- és időbeli részletességgel mintavételezi majd az égboltot.

Történelmi múlt

Napjainkra a csillagászat tudománya kétségkívül belépett a Big Data korszakba: bár még most is akad néhány olyan csillagász, akik távoli helyeken, magas hegyekben, távcsővel kémleli a csillagos égboltot, a legtöbb mérésekkel foglalkozó kutató a laptopján dolgozik, a tudományos munkához használt, hatalmas mennyiségű adathoz távolról is hozzáférve. Több petabájtnyi spektrum, fénygörbe és egyéb csillagászati adat gyűlt össze a korábbi észlelésekből, amelyeket egy gombnyomásra elérhetnek az ezzel foglalkozók, és így az adatok mennyisége napról napra, exponenciális ütemben nő.

Az SDSS égboltfelmérés északi távcsöve. (Forrás: . [Fermilab Visual Media Services].)

Bár a Big Data korszakba való belépésnek nincs éles határa, kétségkívül ehhez kapcsolódik az SDSS égboltfelmérés működésének 1998-as kezdete. Az SDSS az első olyan felmérések közé tartozott, amelyek az égbolt nagy területét egyidejűleg vizsgálták, az adatok feldolgozását pedig automatizált számítógépes programok végezték. Később más égboltfelmérések is átvették az SDSS észlelési stratégiáját, többek között a Vera C. Rubin obszervatórium önmagában is paradigmaváltást hozó, LSST (Legacy Survey of Space and Time) nevű égboltfelmérése.

Noha az SDSS felmérés 2,5 méteres tükörátmérőjű, Új-Mexikóban és Chilében található ikertávcsövei eltörpülnek az LSST 8 méteres tükréhez képest, még napjainkban is meghatározó fontosságú mérések elvégzésére képesek. Ez különösen igaz most, amikor egy kutatócsoport a spektrográfok és egyéb műszerek fejlesztése mellett egy vadonatúj távcső építésével gazdagítja az V. fázisába lépő égboltfelmérést.

Az új generáció

AZ SDSS-V felmérés három fő területre oszlik majd: a Tejútrendszer, a fekete lyukak, illetve a lokális környezet feltérképezése. Az említett felmérések közül az első kettőért a már meglévő távcsövek lesznek felelősek, amelyek használatával, apró robotkarok százainak segítségével képesek lehetünk akár 500 különböző objektum spektrumának az egyidejű mintavételezésére. Az új távcső, amelyet Chilében építenek, a harmadik említett területért lesz felelős, és a tervek szerint a teliholdnyi átmérőjű látómező minden pontján képes lesz majd a színképek egyidejű felvételére.

Az SDSS égboltfelmérés északi távcsöve. (Forrás: . [Fermilab Visual Media Services].)

Az SDSS-V felmérés végére előreláthatólag 6 millió csillagászati objektumról készül majd spektrum a közeli infravörös és a látható tartományban, amelyek közül kb. 1 millió objektum esetén több adatpontból álló sorozatok is rendelkezésre állnak majd. A felmérés eredményeként létrejövő adathalmaz tehát mind térbeli, mind időbeli lefedettségében egyedülállónak minősül majd, és így nagy segítséget nyújt a csillagászoknak az aktív galaxismagokkal, a fiatal csillagokkal, a barna törpékkel és sok más érdekes objektummal kapcsolatos kérdésekre való válaszkeresésben.

A cikk forrása: https://aasnova.org/2026/05/08/a-new-view-of-the-spectroscopic-universe/

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet