A Föld Naptól való távolsága lehetővé teszi, hogy a felszínen a víz folyékony halmazállapotban is jelen legyen, amely az általunk ismert élet szempontjából elengedhetetlenül fontos. A Föld tehát a Napnak az úgynevezett lakhatósági zónáján belül van, amelyen belül lehetséges egy égitesten a folyékony víz jelenléte. A Földnek a légköre is különleges, ugyanis tartalmaz vízgőzt, illetve szén-dioxidot, amelyek az üvegházhatás révén segítenek a bolygó hőszabályozásában.
Egy csillag körül a lakhatósági zóna tulajdonságait például a következő dolgok befolyásolják: a rendszer központi csillagából érkező sugárzás, a bolygó pályájának alakja, illetve légkörének összetétele. Ahhoz ugyanis, hogy egy bolygó lakhatóvá váljon, egyensúlyban kell lennie a központi csillagtól kapott sugárzásnak a bolygó által visszavert sugárzással. Ilyen módon ha a bolygó közelebb kering a csillagához, több sugárzás éri, és így többet is kell kibocsátania.
Egy nemrégiben vizsgált csillagrendszer felkeltette a kutatók figyelmét, ugyanis találtak benne olyan bolygókat, amelyek a lakhatósági zónában keringenek. A tőlünk 12,5 fényévre lévő rendszer a felfedezőjéről, Bonnard Teegardenről kapta a nevét, és egy hideg vörös törpecsillagból, valamint három, Földhöz hasonló tömegű bolygóból áll. A bolygók egyike, mégpedig a b jelű az eddigi mérések alapján nagyon hasonlít a Földhöz: sugara a Földének 1,02-szerese, tömege pedig az 1,16-szorosa. Pályájának átlagos sugara 0,0259 csillagászati egység, keringési ideje pedig 4,2 nap.
A tanulmány társszerzői ennek a b jelzésű bolygónak a lakhatóságát vizsgálták. Bár az exobolygók halványak, így közvetlen módszerekkel a légkörük nehezen vizsgálható, szimulációk futtatásával képet kaphatunk rólunk.
A kutatók a Teegarden b esetén ennek megfelelően igyekeztek a légkör dinamikájának modellekkel történő leírására. A használt alapmodell a földihez hasonló felhőszerkezetet használ, és feltételezi, hogy a bolygó kötött keringésű (vagyis mindig egy adott oldalát fordítja a központi csillaga felé), továbbá a földihez hasonlónak állítja be a légkör összetételét: 78% nitrogén, 28% oxigén, és egy kevés szén-dioxid. A szimulációk különféle kombinációit a kutatók 8-41 földi éves időtartamra futtatták le, amely időtartam után a) stabillá vált a bolygó ki- és besugárzási szempontból, b) az üvegházhatású gázok mennyisége egy kritikus érték fölé nőtt, és ezáltal a bolygó hőmérséklete kontrollálhatatlanul megnövekedett.
A modellezés során az egyik legfontosabb paraméter a központi csillagból a bolygóra érkező sugárzási teljesítmény. Ez az érték a Föld esetén 1365 W/m2, a Teegarden b esetén pedig különböző tanulmányok bár más-más értéket jósolnak, ezek olyan nagyon nagy mértékben nem térnek el a földi értéktől: 1481 vagy 1565 W/m2.. Ha az előbbi értéket vesszük alapul, a bolygó épphogy csak a lakhatósági zónán belülre kerül, hőmérséklete pedig kb. 18 fokkal melegebbnek adódik, mint a földi átlaghőmérséklet. Ez vélhetően túl forró ahhoz, hogy a miénkhez hasonló életformák létrejöhessenek rajta. Az utóbbi sugárzási teljesítmény értékkel számolva pedig a bolygó hőmérséklete meghaladja a kritikus értéket, és így megint csak lakhatatlannak bizonyul.
Fontos megjegyezni azonban, hogy ha a használt szimulációk paraméterei közül akár csak az egyiket is megváltoztatjuk egy kicsit, drasztikusan más eredményt kaphatunk a vizsgált exobolygó lakhatóságát illetően. Az állítható paraméterek között szerepel például a légköri nitrogén mennyisége, amelyet ha a Földitől egy kicsit eltérőnek választunk, összességében teljesen más eredményeket kapunk. Ugyanez vonatkozik természetesen a szén-dioxid mennyiségére, és egyéb állítható paraméterekre is. A jövőbeli mérésekkel tehát nagyon fontos lenne a bolygó légkörének pontosabb megismerése, hogy ez alapján jobb becsléseket tehessünk a lakhatóságot illetően.
A cikk forrása: https://aasnova.org/2026/02/10/teegardens-star-b-almost-too-hot-to-handle/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet