az eszköz közeli- és középinfravörös detektorai áthatolnak a Centaurus A-t övező vastag porrétegen és megjelenítik a mögötte lévő csillagokat.
A Centaurus A (NGC 5158) egy csillagászati léptékkel nézve viszonylag közeli galaxis, amely a Földtől 11 millió fényévre található. A legtöbb közeli galaxissal ellentétben azonban aktivitást mutat, így vizsgálata segíthet a galaxisok, és a bennük található fekete lyukak fejlődésének mélyebb megértésében.
A galaxis közepén egy szupernagy tömegű fekete lyuk kap helyet, amely aktívan táplálkozik a körülötte lévő anyagból és emellett nagy energiájú nyalábokat (jeteket) bocsát ki mágneses pólusai mentén a csillagközi térbe. Emellett a galaxis még most is hordozza drámai múltja sebeit: körülbelül 2 milliárd évvel ezelőtt összeütközött egy másik galaxissal, amelynek hatásai még ma is látszanak.
A Hubble-űrtávcső korábbi mérésein nem látszottak a galaxis központi régiójának csillagai, ám a James Webb infravörös tartományon készített képein tisztán kivehetőek, így a kutatók tanulmányozhatják a galaxis központi régiójának folyamatait.
A csillagközi por
A Webb MIRI nevű, közép-infravörös detektorának felvételein érdekes struktúrák látszanak, például egy hajlott paralelogramma a galaxis közepénél, illetve egy S-alakú formáció. Ezek eredetének feltárása egy újabb tanulmány tárgyát képezi: vajon mi alakíthatta ki ezeket az alakzatokat? Hogyan befolyásolja őket a központi fekete lyuk? Van-e közük a korábbi galaxis-összeolvadáshoz?
A MIRI felvételein kis vörös pontok mutatják a porral teli csillagbölcsőket, az új csillagok keletkezési helyeit.
A korábban rejtett csillagok
Mint azt korábban is említettük, a James Webb-űrtávcső infravörös képein példátlan részletességgel jelennek meg a Centaurus A központi régiójának korábban még nem látott csillagai is, amelyeket akár egyesével is megvizsgálhatunk.
Ezek részletes információkkal szolgálhatnak a galaxis múltjáról, például arról, hogy mikor keletkeztek benne az első csillagok, hogy mikor kezdett el lassulni a csillagkeletkezés, hogy a másik galaxissal való ütközés során hogyan indult be újra robbanásszerűen, és hogy azóta milyen folyamatok zajlottak benne. Egyszóval megismerhetjük a galaxis fejlődésének részletes idővonalát.
Aktív fekete lyuk
Az űrtávcső felvételei alapján a Centaurus A központi fekete lyuka napjainkban is aktív, így vizsgálatával talán választ kaphatunk a csillagászat egyik legfontosabb kérdésére: hogyan befolyásolja a központi fekete lyuk a teljes galaxist?
A kérdésre rendkívül bonyolult a válasz: a fekete lyuk jelenléte gyorsíthatja a csillagkeletkezést azáltal, hogy a körülötte zajló folyamatok összenyomják a csillagközi gázanyagot, ám lassíthatja is, amikor nyalábjaival anyagot távolít el a rendszerből. A Centaurus A vizsgálata különleges lehetőséget biztosít a folyamat minden eddiginél pontosabb megismerésére: az űrtávcső felvételei alapján feltérképezhetjük a fekete lyukat övező por- és gázanyag mozgását, valamint a központi régió csillagait is, amelyek a kozmikus történelem élénk emlékeiként szolgálnak.
Négy éves működése során a James Webb-űrtávcső számos érdekes eredménnyel állt elő, így méltán büszkék rá a modern kor csillagászai.
A cikk forrása: https://esawebb.org/news/weic2615/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet