Jellegzetes alakja miatt az objektum a "Koponya-köd" becenevet kapta, az űrtávcső felvételein pedig megpillanthatjuk az átlátszó koponyába ágyazott agyat. A planetáris ködök a kis és közepes tömegű csillagok fejlődésének legvégén jönnek létre, amikor a fehér törpévé alakuló csillag csillagszél formájában leveti magáról külső rétegeit. A központban haldokló csillag fénye pedig gyönyörűen megvilágítja és fénylésre gerjeszti a körülötte lévő, táguló gázfelhőt.
A PMR 1 jelű planetáris köd az Átlátszó Koponya becenevet kapta, és különleges alakját a James Webb-űrtávcső közeli- és középinfravörös tartományon működő kamerája is megörökítette, ezáltal minden eddiginél részletesebb képet alkotva róla.
Az objektum különböző régiói a csillagfejlődés különböző állapotait tükrözik: a legkülső gázréteg, tehát az, amelyet a központi csillag elsőként fújt le magáról, jórészt hidrogénből áll, míg a belsőbb régióban ennél nehezebb elemek keveréke kap helyet. Mind a közeli, mind a közép-infravörös tartományon készített képen látszik egy függőleges vonal, amely egy bal, és egy jobb féltekére szeli fel a jellegzetes, agy alakú struktúrát. Ezt a függőleges vonalat valószínűleg a központi csillagból kilövellő sugárnyalábok (jetek) hozták létre, amelyek a csillag mágneses pólusai mentén, egymással ellentétes irányba szelik át a környező anyagot. Erre a forgatókönyvre az is egyfajta bizonyítékot szolgáltathat, hogy a felvételen látszik, amint a gázanyag kidudorodik az "agy" tetejénél.
Még a James Webb-űrtávcső felvételeinek birtokában is sok minden tisztázatlan maradt a vizsgált Koponya-ködről, az azonban egyértelműnek látszik, hogy egy olyan, haldokló csillag hozta létre a struktúrát, amely viszonylag gyorsan vetette le magáról külső rétegeit. Az azonban, hogy pontosan mi lesz az objektum jövője, további vizsgálatokat igényel: ha a központi csillag elég nagy tömegű volt az anyaglefúvás előtti időszakban, szupernóvaként robban az élete végén, ha pedig a Napunkhoz hasonlóan kis tömegű, a központban visszamaradó fehér törpecsillag évmilliárdokon át halványulva világítja majd be a környezetét. Ez utóbbi esetben a PMR 1 valóban egy planetáris köd.
A cikk forrása: https://esawebb.org/news/weic2605/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet