A csillagászok az üstökös kómájának színei alapján megbecsülték a benne található szén-dioxid és víz arányát. Kiderült, hogy ez az arány jóval kisebb, mint amit az űrtávcsövekkel korábban végzett megfigyelések alapján megállapítottak. Ez arra utal, hogy a kóma kémiai összetétele az idő múlásával változik, ebből pedig következtethetünk az üstökös szerkezetének jellegzetességeire is.
A 3I/ATLAS-üstökös, mivel a Naprendszeren kívülről érkezett, nagy érdeklődésre tart számot. A Kiotói Sangyo Egyetem Űrtudományi Intézetének munkatársa, Yoshiharu Shinnaka munkatársaival a Subaru-távcsővel figyelte meg az égitestet akkor, amikor az a legkisebb távolságra közelítette meg a Napot. A kutatók az adatokat a Naprendszer üstököseinek tanulmányozása során korábban kidolgozott elemzési módszerekkel és szakértelemmel vizsgálták át.
Megbecsülték a szén-dioxid és a víz arányát az üstökös kómájában, vagyis abban a gázfelhőben, ami az üstökös magját körülveszi. Mivel a kómában található gáz a magból származik, a kóma összetételéből következtetni lehet a mag összetételére. Hírnevének köszönhetően az űrtávcsövek már korábban, a Naptól távolabb megfigyelték a 3I/ATLAS-t. A Subaru-teleszkóp adatai alapján kiszámított szén-dioxid–víz arány alacsonyabb volt, mint amit az űrtávcsövek adatai alapján becsültek. A változás összhangban áll azzal a feltevéssel, hogy a mag belsejének összetétele eltér a külső összetételétől, és ahogy az üstökös felmelegedett a Nap melletti elhaladása során, a mag különböző részeiből kezdett a gáz távozni.
„Az égboltfelmérő távcsövek teljeskörű üzembe helyezésével a következő években várhatóan még több csillagközi térből érkező égitestet fedeznek fel.” – mondta Shinnaka. „A Naprendszer üstököseinek tanulmányozása során kifejlesztett megfigyelési és elemzési módszerek csillagközi égitestekre történő alkalmazásával most már közvetlenül összehasonlíthatjuk a Naprendszer belsejéből és a kívülről érkező üstökösöket, feltárhatjuk az összetételük és fejlődésük közötti különbségeket. Az ilyen égitestek tanulmányozásával remélhetőleg mélyebb betekintést nyerünk abba, hogyan alakultak ki a bolygócsírák és a bolygók a különböző rendszerekben, beleértve a saját Naprendszerünket is.”
Forrás: https://www.nao.ac.jp/en/news/science/2026/20260415-subaru.html
A kutatásról beszámoló szakcikk: https://iopscience.iop.org/article/10.3847/1538-3881/ae578d
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet