Ekkor repült az űrbe a Vosztok–1 fedélzetén Jurij Gagarin kozmonauta, hogy egy új korszakot nyisson az emberiség történetében. Azóta 65 év telt el, melynek során közel négyszáz, emberes küldetést hajtottak végre az űrügynökségek, újabban magáncégek is. Hatalmas szám, ami magában foglal rengeteg dicsőséges pillanatot és tömérdek katasztrófát is. Olyan viszont még egyszer sem fordult elő, hogy egy küldetést egészségügyi problémák miatt kelljen megszakítani. A 2025. augusztus 1-én a Nemzetközi Űrállomásra indult Crew–11 missziónál azonban, a történelemben először, mégis ez történt. 2026. január 7-én, a tervezett visszatérés előtt bő egy hónappal az egyik asztronautánál olyan problémák jelentkeztek, hogy a NASA kénytelen volt egy tervezett űrsétát törölni és a teljes legénységet idő előtt hazahozni. Cikkünkben az esemény részleteit és következményeit foglaljuk össze.
A Crew Dragon a SpaceX magáncég és a NASA közös projektje asztronauták űrbe, elsősorban a Nemzetközi Űrállomásra szállítására. Története 2004-ig nyúlik vissza, amikor a SpaceX megkezdte a Dragon űrhajók tervezését. Érdekesség, hogy az eszközt eredetileg a nálunk is jól ismert Paffról, a bűvös sárkányról (Puff, the Magic Dragon) nevezték el, amiből különböző popkulturális áthallások miatt végül csak a Dragon maradt.
A SpaceX 2006-ban szerződést kötött a NASA-val arról, hogy ez lesz az ISS-re utánpótlást szállító hivatalos űrjárművük a Space Shuttle-flotta nyugdíjazása után, amire 2011-ben került sor. Az első ilyen eszközgarnitúra, a Dragon–1 típus 2010 és 2020 között 23 sikeres küldetést hajtott végre. Abban viszont a NASA továbbra is a Roszkoszmoszra volt utalva, hogy embereket juttasson az ISS-re. Kézenfekvőnek tűnt, hogy ennek a megalázó helyzetnek a jól bevált Dragon bevetésével vessenek véget. A SpaceX-nél így megalkották a Dragon–2 űrhajóosztályt, aminek készültek asztronauták szállítására alkalmas változatai is.
Az első emberes repülést 2019-re tervezték, azonban csak 2020-ban valósult meg. Ekkor követhette a fél világ az internetes közvetítésekben, hogy az amerikai űrhajósok újra amerikai űrhajóval, az Endeavour elnevezésű Dragon–2-vel dokkolnak az ISS-hez. Ez volt a Demo–2 misszió (a Demo–1 ugyanennek az űrhajónak ember szállítása nélküli változataként repült). Érdekesség, hogy a Crew–11 is az Endeavourral jutott az űrbe.
A 2020-as években aztán sorra indultak a küldetések, köztük több kereskedelmi is, amelyek során olyan űrhajósok jutottak el a világűrbe, mint Jared Isaacman, a NASA jelenlegi vezére, illetve Kapu Tibor, a második magyar űrhajós. Ezek a repülések nagyobb problémák nélkül zajlottak le. Olyan jellegű nehézségekkel kellett szembenézni, mint például a Crew–2 küldetés szivárgó WC-je, ami miatt az asztronautáknak visszatéréskor extra alsóneműt kellett viselniük.
A Crew–11 misszió tehát 2025. augusztus 1-én startolt el Cape Canaveralról egy Falcon–9-es rakétával, hogy másnap önállóan dokkoljon a Nemzetközi Űrállomáshoz. A legénység a NASA két, a JAXA (a japán űrügynökség) és a Roszkoszmosz 1-1 űrhajósából állt.
Zena Cardman parancsnoknak ez volt az első repülése. Őt eredetileg a Crew–9 csapatába osztották be, onnan azonban kikerült. Ennek oka, hogy a Crew–9 a tervezettől eltérően csak két asztronautával repült – így tudták hazahozni a Boeing Starliner Calypso problémás tesztrepülését végrehajtó, ISS-en rekedt két űrhajóst. Michael Fincke, a legénység második tagja rengeteg tapasztalattal a háta mögött vett részt a Crew–11 küldetésben. Többször repült Szojuzok fedélzetén is, és ő volt a parancsnoka a NASA Extrém Környezeteket Kutató Műveletek projektjének, amelynek keretében hét napot töltött az óceán mélyén. Kimija Jui 2009 óta a JAXA űrhajósa, ő a japán asztronauták csoportjának főnöke. Neki ez volt a második repülése. Oleg Platonovot a Roszkoszmosz delegálta. Platonov eredetileg a Szojuz MS–25-tel repült volna 2024 márciusában az ISS-re, de az oroszok személycserét hajtottak végre, így lett a Crew–11 kozmonautája.
Érdekes személy a legénység tartaléka és földi küldetésspecialistája, Oleg Artyemjev, aki szintén a Roszkoszmosz alkalmazásában áll. Ő volt kiszemelve a Crew–12 orosz legénységi tagjának is, tapasztalt űrhajósnak számít. Ám 2025 decemberében, két és fél hónappal az indulása előtt az orosz űrügynökség váratlanul, indoklás nélkül visszavonta a jelölését. Az Insider oknyomozó cikke szerint Artyemjev a Crew–11 misszió földi tagjaként a SpaceX kényes dokumentumairól, fejlesztés alatt levő új hajtóműveiről és egyéb alkatrészeiről készített titokban fotókat, amiket aztán Oroszországba továbbított. Amint ez kitudódott, Artyemjevet azonnal hazarendelték. Az ügy további sorsa ismeretlen.
A négytagú legénység csatlakozott az ISS-en tartózkodó Szergej Rizsikov, Alekszej Zubrickij, Johnny Kim összetételű csapathoz, akik a Szojuz MS–27 fedélzetén érkeztek az űrállomásra, még 2025 áprilisában. A csapat hamarosan munkához látott, a hat és fél hónaposra tervezett tartózkodásukra a NASA rengeteg tudományos feladattal látta el őket. Rizsikov és Zubrickij két űrséta keretében javításokat végzett az ISS moduljaira szerelt érzékelőkben, illetve új eszközöket telepített azokra.
A már korábban is fent tartózkodó csapat aztán búcsút intett a Crew–11 legénységének, és visszaindult a Földre. Őket a Szojuz MS–28-cal érkező Szergej Kud-Szverskov, Szergej Mikajev, Cristopher Williams hármas váltotta november végén. Közeledett a Crew–11 feladatsorának csúcspontja, egy űrséta. Ám január 7-én bekövetkezett az a bizonyos „egészségügyi incidens”, aminek másnapján Jared Isaacman NASA vezér bejelentette, hogy megszakítják a küldetést. A csapat végül január 12-én ért Földet a Csendes-óceánon, San Diego térségében.
Egészségügyi problémák természetesen gyakran előfordulnak az űrutazók körében is. Gyakori a szédülés és a hányás a pálya elérésekor, a bőrirritáció, hosszabb távú tartózkodás esetén számolni kell a mikrogravitáció miatti izomsorvadással, csontsűrűség-csökkenéssel, látásváltozással, a megnövekedett sugárterhelés pedig DNS-károsodással jár.
2021-ben a Crew–4 egyik asztronautájánál, Mark Vande Heinél idegbecsípődés lépett fel, ami komoly fájdalmakat okozott az űrhajósnak. A probléma nem akart javulni, de Vande Hei összeszorított fogakkal folytatta a küldetést, és végül ő lett az aktuálisan a leghosszabb ideig űrben tartózkodó amerikai.
A Crew–11 esetében a személyiségi jogok miatt nem derült ki sem az, hogy kivel, sem az, hogy milyen jellegű probléma lépett fel. Egy biztos, az űrhajósok az ISS fedélzetén levő ultrahangos diagnosztikai készülék szerepét méltatták, mint ami nagy segítséget nyújtott az egészségügyi helyzet felismerésében. A Nemzetközi Űrállomáson természetesen több eszköz is rendelkezésre áll, de ezek leginkább sérülések ellátására és elsősegélynyújtásra alkalmasak, illetve gyógyszerek. Komolyabb egészségügyi beavatkozás egyébként sem lehetséges a mikrogravitációban.
Ilyen helyzetekben az egyetlen lehetőség a küldetés megszakítása, ami történhet vészhelyzeti módban és tervezetten. Előbbinél más a protokoll, utóbbi olyan esetekre van fenntartva, mint ami a Crew–11-nél is történt, azaz ha gyors, de nem azonnali beavatkozásra van szükség. Itt tehát nem vészhelyzeti mentés történt, pedig néhány helyen, főként a közösségi médiában így tálalták. Sajtóorgánumokban olvashattunk „evakuálásról” is, de ez sem valósult meg, hiszen nem ürítették ki az ISS-t, a Szojuz MS–28 legénysége fent maradt. Ez egy minden űrhajózással foglalkozó szervezet által alkalmazott protokoll, miszerint a küldetések legénységét egyben kezelik. Így a Crew–11 a saját asztronautáival – az egészségesekkel is – tervezetten, nem vészhelyzeti pályán megkezdte a leszállást, a Szojuz MS–28 legénysége pedig maradt az ISS-en. Ez a három űrhajósra további terheket ró, hiszen a Crew–11 feladatait is nekik kell ellátni – beleértve a kimaradt űrsétát – egészen addig, amíg megérkezik a következő Dragon, fedélzetén a felmentő sereggel, azaz a Crew–12 legénységével.
A megszakított küldetéssel kapcsolatban maguk az asztronauták szolgáltak a leginkább értékes információkkal. A földet érés utáni napokban egy sajtótájékoztatón Fincke az ultrahangkészülék hasznosságát ecsetelte, Jui viszont azt emelte ki, hogy „bármilyen nehéz helyzetet képesek vagyunk kezelni”. Úgy fogalmazott, hogy a most előállt helyzet egy kiváló tapasztalat az emberes űrrepülés jövője szempontjából. Ha a különböző űrügynökségek hosszú távú terveit tekintjük, aminek fókuszában a Hold újbóli meghódítása áll, ezzel az állítással nem lehet vitatkozni.
Források:
https://www.nasa.gov/mission/nasas-spacex-crew-11/
https://space.com
https://spacex.com
Borítóképek forrása:
A Crew–11 megközelíti a Nemzetközi Űrállomást. NASA Johnson Space Center, közkincs
A Crew–11 legénysége. NASA Johnson Space Center, közkincs
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró