Este pontosan 21:39-kor ugyanis az Ikrek csillagképben járó Hold a Pollux és a Castor csillagok alá ér, s egyenesüket L-betűhöz hasonló, derékszögű alakzatra egészíti ki a Jupiter. Mivel az égitestek egyesével is jól láthatóak, és fényesek szabad szemmel nézve, együttesüket könnyedén észreveheti az is, akinek nincs sok észlelési tapasztalata. Mindenkit biztatunk az észlelésre akár a szabad ég alól, akár egy keleti irányba néző ablakból.
Mikulás másnapjának égboltja meglepetéssel készül a csillagászat kedvelői számára, mégpedig egy égi csizmához hasonló, L-alakú együttállás képében. Égi kísérőnk az együttállás pillanatában, este 21:39-kor a keleti horizont felett 28 fokos magasságban látszik majd, így 88%-os fázis mellett könnyen észrevehető. Ha sikerült megtalálni a Holdat, jobbra tőle, kicsit fentebb fényes pontként látszik majd a bolygók királya, a Jupiter is, amelyet -2,6 magnitúdós látszó fényessége miatt szintén egyszerűen beazonosíthatunk. Ha a szabad szemes észlelés mellett valakinek kedve támadna egy kis távcsövezéshez, érdemes megnéznie a Jupiter Galilei-holdjait is, amelyek egy vonalban sorakoznak a bolygó körül, s megunhatatlan látványukkal szép élményt szerezhetnek azoknak, akik esetleg először pillantják meg azokat.
Mivel a Hold ezen az estén az Ikrek csillagképben tartózkodik majd, nem lesz nehéz megtalálni a csillagkép két legfényesebb csillagát, az 1,6 magnitúdós látszó fényességű, kékes színű Castort és alatta az 1,1 magnitúdós látszó fényességű, fehéres színű Polluxot. A jelenség különös érdekességét az adja, hogy a Hold egy vonalba ér a két csillaggal, az égi kísérőnktől 4 fokos távolságban látszó Jupiterrel összekötve az alakzatot egy derékszögű, L-betűhöz hasonló látvány tárul a szemünk elé.
A Hold segítségével beazonosítható tehát a Pollux és a Castor, amelyek egyúttal tagjai a téli égbolt egyik legismertebb aszterizmusának, az úgynevezett Nagy Téli Hatszögnek. A hatszög többi tagját tőlük kiindulva szintén megtalálhatjuk: a Pollux alatt a Kis Kutya csillagkép Procyon csillaga szintén a hatszög része, amelyet a Nagy Kutya csillagkép Siriusa, az Orion Rigel, a Bika Aldebaran, illetve a Szekeres Capella nevű csillaga követ a sorban. A hatszög közepén az Orion csillagkép vörös óriása, a Betelgeuze látszik. A Rigelt a Betelgeuzével összekötő vonal felezőjénél pedig három fényes csillag képében megfigyelhetjük az Orion övét.
Az L-alakú együttállás mellett számos érdekes, szabad szemmel is megfigyelhető látvánnyal kecsegtet tehát a téli égbolt, így érdemes megfigyelni azt még a hideg idő ellenére is.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet