Az otthon, a család és a családi tűzhely istennőjéről elnevezett Vesta kisbolygó október 13-án lesz a megfigyelésre legkedvezőbb helyzetben, nem sokkal éjfél után.
📅 Dátum: 2026. október 13., kedd
⏰ Időpont: 0:50 körül
🤩 Erre nézz az égen: Déli irányban, 39° magasan a látóhatár felett
A 4 Vesta kisbolygó nem csak egy távoli égitest, amit teleszkópokon keresztül figyeltünk meg, már ember által készített eszköz is meglátogatta, és több mint egy évig keringve körülötte vizsgálta is az aszteroidát. Legutóbbi, 2025. májusi földközelsége után, most októberben ismét közel kerül hozzánk és 6,4 magnitúdós fényességével a szabad szemes határ közelébe kerül. Bár a fő kisbolygóöv objektumai közül csak negyedikként fedezték fel a Ceres, a Pallas és a Juno után, az övben a legnagyobb kisbolygó, mivel a Cerest 2006-ban átminősítették törpebolygóvá.
Tanácsok az észleléshez
A Vesta 2026. október 13-án 8 óra 24 perckor kerül szembenállásba a Nappal, azaz oppozícióba körülbelül 222 millió kilométerre a Földtől. Megfigyelésére 13-i delelésekor, 0 óra 50 perckor lesz a legjobb lehetőségünk, amikor déli irányban kereshetjük, 39° magasan a horizont felett. 6,4 magnitúdós fényessége miatt városi fények mellett szabad szemmel nem látható, binokulárt vagy távcsövet érdemes használni megtalálásához. A látómezőben továbbra is csillagszerűnek látszik majd, így nehéz elkülöníteni a háttércsillagoktól. Pontos pozícióját ellenőrizzük egy csillagtérképen, szemeljünk ki egy fényesebb csillagot, amit szabad szemmel is látunk, először arra álljunk rá a távcsővel, majd a térkép segítségével csillagról csillagra haladva keressük meg.
Látogatás a Vestánál
A Vesta felkeltette a kutatók érdeklődését, úgy gondolták, hogy a Vesta és a Ceres is protoplanéták, vagyis a többi kisbolygó belső szerkezetéhez képest a különböző anyagok a belsejükben különváltak. A Dawn űrszonda megerősítette ezt a sejtést, a kisbolygónak van egy vasmagja, egy sziklás köpenye és kívül egy bazaltos réteg borítja.
A Dawn űrszondát 2007 szeptemberében indították a Vestához, hogy megvizsgálja szerkezetét, összetételét és ezen keresztül a korai Naprendszer keletkezésébe is belelásson. A szonda 2011 júliusában ért el a kisbolygóhoz és több mint egy évig 2012. szeptember 5-ig keringett körülötte. Ezután hajtóművei segítségével továbbindult a Ceres törpebolygóhoz, ahol 2018-ban fejezte be küldetését, és jelenleg már kifogyott üzemanyaggal, működésképtelen állapotban kering a Ceres körül.
A szonda vizsgálatai azt is igazolták, hogy a Földön talált howardit-, eukrit- és diogenittartalmú meteoritok összetétele egyezik a Vesta összetételével, vagyis abból kiszakadva jutottak el bolygónkra. A kisbolygó kevesebb mint egymilliárd évvel ezelőtt ütközhetett össze egy másik égitesttel, ami miatt tömegének 1%-t elveszítette.
A Vesta kisbolygó 504 naponta kerül földközelbe, így legközelebb csak 2028 januárjában lesz lehetőségünk ilyen közelről megfigyelni. Ne hagyjuk ki a mostani lehetőséget!
Felhasznált források:
https://science.nasa.gov/solar-system/asteroids/4-vesta/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vesta_(istenn%C5%91)
https://science.nasa.gov/mission/dawn/science/vesta/
Szerző: Kovács Vera, Tudományos újságíró, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló