Kisbolygó a láthatáron: Földközelben az (152637) 1997 NC1

Kisbolygó a láthatáron: Földközelben az (152637) 1997 NC1

2026 június 26
| Szerző: Kovács Vera, Tudományos újságíró
A Föld körül rengeteg apró égitest kering, amelyeket nem csak azért érdemes szemmel tartanunk, mert bolygónkra veszélyesek lehetnek, de amikor pályájukon elég közel kerülnek hozzánk,

akár amatőr műszereinkkel is megfigyelhetjük őket. Június 27-én, szombaton egy nagyobb földközeli kisbolygó mindössze 6,7 holdtávolságra lesz tőlünk.

📅 Dátum: 2026. június 27., szombat
⏰ Időpont: 23:39
🤩 Erre nézz az égen: pontosan dél felé, a Kígyótartó csillagkép felé, 33 fok magasan

Jelenség leírása:
A legtöbb kisbolygó megfigyelése nagy kihívást jelent, nagyon halványak, ezért szabad szemmel ritkán megfigyelhetők, és csak a koordináták pontos ismeretével találhatjuk meg őket. Az 1997 NC1 június 27-én 23 óra 39 perckor delel a Kígyótartó csillagképben. Földközelbe 13 óra 15 perckor kerül, mindössze 2,57 millió kilométerre tőlünk, vagyis a Hold átlagos távolságának 6,7-szeresére lesz a Földtől.

Az 1997 NC1 kisbolygó helyzete 2026. június 27-én, szombaton 23 óra 38 perckor. A grafikát készítette: ASTRONO_min
Az 1997 NC1 kisbolygó helyzete 2026. június 27-én, szombaton 23 óra 38 perckor. A grafikát készítette: ASTRONO_min

Megfigyelése:
A kisbolygókat általában – a (4) Vesta időnkénti kivételével – csak távcső segítségével tudjuk szemlélni. A most földközelbe kerülő aszteroida fényessége 27-én 23 óra 39 perckor mindössze +10,1 magnitúdó, és a közelében levő 96%-os növekvő Hold is nehezíti az észlelést. A Kígyótartó csillagkép ebben az időpontban épp déli irányban található, az aszteroida 33 fok magasan delel, a mű Oph és a nű Ser (Sabik) között, nagyjából félúton. Percenként 43”-et halad majd az égbolton, ami nagyobb távolság, mint a Szaturnusz a gyűrűjével együtt. Érdemes fényszennyezéstől mentes helyet keresni a megfigyeléshez.

Információk a jelenségről:
A földközeli kisbolygókat vagy más néven NEO-kat (Near Earth Object) négy csoportba osztják, aszerint, hogy pályájuk hogyan viszonyul a Földéhez. Az 1997 NC1 NEO az Aten típusúak közé tartozik, vagyis pályájának nagyobb részét a bolygónk pályáján belül töltik, naptávolpontján viszont messzebb van központi csillagunktól, mint a Föld, keringési idejük kevesebb mint egy év. Ezek az égitestek veszélyt jelenthetnek bolygónkra, így nagy figyelemmel kísérjük őket, és igyekszünk minél többet beazonosítani belőlük.

Az 1997 NC1 NEO kisbolygót 1997. július 5-én fedezték fel a NEAT, vagyis Near-Earth Asteroid Tracking program keretén belül. E projekt során 1995 és 2007 között földközeli aszteroidákat kerestek, és több mint 40.000 kis égitestet sikerült is felfedezni. Az 1997 NC1 NEO nagyjából 1 kilométer átmérőjű, így nagyobb, mint a legtöbb körülöttünk keringő kisbolygó. A Napot 294 nap alatt kerüli meg, napközelpontján 0,69 csillagászati egységre közelíti meg azt.

Fantáziakép egy földközeli kisbolygóról FORRÁS: NASA/JPL-Caltech
Fantáziakép egy földközeli kisbolygóról FORRÁS: NASA/JPL-Caltech

Legközelebb több mint 100 év múlva lesz hasonlóan közel ez a kisbolygó a Földhöz, így semmiképp ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy megfigyeljük!
 

Felhasznált források:

https://www.spacereference.org/asteroid/152637-1997-nc1

https://minorplanetcenter.net/db_search/show_object?object_id=152637

https://data.nasa.gov/dataset/near-earth-asteroid-tracking-v1-0

Borítókép:

Kredit: NASA/JPL-Caltec

 

Szerző: Kovács Vera, Tudományos újságíró