📅 Dátum: 2026. november 16., hétfő
⏰ Időpont: 5:55
Erre nézz az égen:
Kelet–délkelet felé keresd a bolygókat a hajnali szürkületben. A Vénusz magasan, körülbelül 16°-kal a horizont fölött ragyog, így könnyen megtalálható. Tőle 1,5°-kal lefelé látható a Spica, a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga. A Merkúr pedig a Vénusztól 13°-kal balra és lefelé helyezkedik el, mintegy 7,3° magasságban. Mindhárom égitest szabad szemmel is megfigyelhető lehet.
Jelenség leírása:
November 16-án hajnalban két bolygó és egy távoli csillagpár alkot látványos égi együttállást. A Vénusz feltűnően fényes fénypontként uralja a látványt, alatta pedig a Spica kékesfehér fénye látható. A Merkúr távolabb, a Vénusztól balra és lefelé jelenik meg, így a három égitest háromszögszerű elrendezést alkot. A Vénusz és a Spica mindössze 1,5°-os látszó távolsága különösen feltűnővé teszi a párost. A Merkúr ugyan távolabb helyezkedik el tőlük, de a hajnali égbolton elfoglalt helyzete miatt szabad szemmel is megkereshető. A megfigyelés érdekessége, hogy egyszerre láthatunk két bolygót és egy több száz fényévre található csillagpárt.
Megfigyelése:
A jelenség megfigyeléséhez tiszta, keleti-délkeleti horizont szükséges. A Vénusz nagy fényessége miatt könnyen azonosítható, a Merkúr megtalálása azonban nehezebb lehet, mivel alacsonyan, mindössze 7,3°-kal a horizont fölött látszik. A navigációs szürkületben az égbolt már világosodni kezd, ezért érdemes olyan helyet választani, ahol sem épületek, sem fák nem takarják a látóhatárt. A Spica halványabb a Vénusznál, de megfelelő látási viszonyok mellett szabad szemmel is felismerhető. Binokulárral könnyebb lehet megkeresni a Merkúrt és a csillagot, különösen akkor, ha a horizont közelében pára vagy enyhe légköri homály csökkenti a kontrasztot.
Információk, különlegesség a jelenségről:
A Vénusz – a hajnali égbolt legfényesebb bolygója
A Vénusz a Nap és a Hold után az égbolt legfényesebb természetes égitestje. Kivételes fényességét a vastag, kénsavcseppekből álló felhőzete okozza, amely a napfény jelentős részét visszaveri. A felhőtakaró a látható fény tartományában teljesen eltakarja a felszínt, így hagyományos távcsővel nem figyelhetők meg rajta felszíni részletek. A Vénusz mérete közel áll a Földéhez, ezért gyakran a „Föld ikertestvérének” nevezik, felszíni körülményei azonban szélsőségesek. A felszíni hőmérséklet körülbelül 465 °C, amit a sűrű, szén-dioxidban gazdag légkör erős üvegházhatása okoz. Érdekesség, hogy a Vénusz retrográd irányban forog, vagyis a legtöbb bolygóval ellentétes irányban. Tengely körüli forgásideje mintegy 243 földi nap, míg a Nap körüli keringése 225 napig tart.
A Merkúr – a Naphoz legközelebbi bolygó
A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, és a Nap közelsége miatt a Földről nézve mindig a Nap közelében marad az égbolton. Emiatt általában csak napkelte előtt vagy napnyugta után figyelhető meg rövid ideig, amikor megfelelően eltávolodik a Nap látszó helyétől. A november 16-i hajnali együttállás során a Vénusztól balra és lefelé látható, de alacsony horizont feletti magassága miatt megfigyeléséhez különösen fontos a jó kilátás. A Merkúr felszíne a Holdéhoz hasonlóan kráterekkel borított, légköre pedig rendkívül ritka. Ez utóbbi miatt a nappali és éjszakai hőmérséklete között hatalmas a különbség. A nappali felszín hőmérséklete megközelítheti a 430 °C-ot, míg az éjszakai oldalon akár −180 °C körüli értékek is előfordulhatnak.
A Spica – két forró csillag egyetlen fénypontban
A Spica a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, és mintegy 250 fényévre található a Földtől. Szabad szemmel egyetlen kékesfehér csillagnak látszik, valójában azonban szoros kettős rendszer: két nagy tömegű, forró csillag kering egymás körül. Olyan közel vannak egymáshoz, hogy hagyományos távcsővel nem választhatók külön, a rendszer kettős természetére a fényének és spektrumának vizsgálatából következtethetünk. A Spica neve latin eredetű, jelentése „kalász”. A Szűz csillagkép hagyományos ábrázolásain a csillag a nőalak kezében tartott gabonakalászt jelképezi. A november 16-i együttállás során a Spica szinte pontosan a Vénusz alatt látszik majd, így a bolygó fényes, fehér korongja és a csillag kékesfehér fénye jól elkülönülő látványt nyújthat.
Bár a három égitest most közel egy irányban látszik, a Merkúr és a Vénusz a Naprendszer bolygói, míg a Spica egy távoli csillagpár. Az együttállás jól szemlélteti, hogy az égbolton elfoglalt helyzetük alapján egymáshoz közelinek tűnő égitestek a valóságban rendkívül eltérő távolságokra lehetnek tőlünk.
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló