📅Dátum: 2026. augusztus 16. és 17., vasárnap és hétfő
⏰Időpont: 16-án 20:28-kor, 17-én 20:50-kor
🤩Erre nézz az égen: Nyugat felé, 6–10°-kal a horizont fölé, a polgári szürkület végén.
Jelenség leírása:
Augusztus 16-án és 17-én két egymást követő estén is látványos égi együttállásnak lehetünk tanúi. Augusztus 16-án a 19%-os holdsarló a tőle mintegy 6°-kal jobbra levő ragyogó Vénusz közelében látszik. Másnap, augusztus 17-én a Hold továbbhaladva égi útján már a Spica, a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga mellett tűnik fel.
Vasárnap a polgári szürkület végén a Hold 6,3°, a Vénusz pedig 7,6° magasságban tartózkodik a nyugati horizont felett, ezért a megfigyeléshez tiszta, akadálymentes látóhatár szükséges. A karcsú holdsarló finom fénye és a Vénusz vakító ragyogása különösen szép kontrasztot alkot az alkonyi égbolton.
A következő estén a Hold már keletebbre jár pályáján, és a Vénusztól eltávolodva a Spica közelébe érkezik. A Spica ekkor a dagadó holdsarlótól 4,9 fokkal jobbra felfelé látható majd.
A két egymást követő este kiválóan szemlélteti a Hold gyors mozgását az égbolt háttércsillagaihoz képest: miközben a Vénusz és a Spica helyzete alig változik, a Hold mindössze egy nap alatt látványosan továbbhalad közöttük, és fázisa is növekszik.
Megfigyelése:
A jelenség teljes egészében szabad szemmel is élvezhető. A Vénusz olyan feltűnően fényes, hogy már a vasárnapi kora esti égbolton is könnyen megtalálható, a vékony holdsarló pedig közvetlenül mellette látszik. Másnap a Hold segítségével a Spica is könnyen azonosítható lesz.
Kis (7x-es körüli) nagyítású binokulárral a Hold és a Vénusz egyszerre jelenik meg ugyanabban a látómezőben. A Hold kráterekkel szegélyezett sarlója mellett jól megfigyelhető a hamuszürke fény is, vagyis a Hold sötét oldalának halvány derengése, amelyet a Földről visszaverődő napfény világít meg. Augusztus 17-én a Hold és a Spica párosa szintén szép látványt nyújt binokulárban.
Kis távcsőben a Vénusz apró korongként látható, amely, akárcsak a Holdunk, fázisokat mutat. Bár vastag, átlátszatlan légköre miatt felszíni részletek nem figyelhetők meg rajta, fényes, 48%-os fázisú kicsiny korongja látványos kísérője a holdsarlónak.
Információk, különlegesség a jelenségről:
A Vénusz ezekben a hetekben az esti égbolt legfeltűnőbb égiteste. Nem véletlen, hogy az ókorban a szépség és a szerelem istennőjéről nevezték el. Sok kultúrában külön nevet adtak a hajnali és az esti Vénusznak, mert hosszú ideig nem tudták, hogy ugyanazt a bolygót látják a Nap két oldalán.
A Vénusz rendkívüli fényességét vastag, kénsavcseppekből álló felhőzete okozza, amely a Nap fényének nagy részét visszaveri. Emiatt még távcsőben sem láthatók rajta felszíni alakzatok, csupán egy ragyogó korong, amely – a Merkúrhoz hasonlóan – fázisokat mutat.
Speciális szűrővel felvértezve, ami az ultraibolya hullámhosszon engedi át csak a fényt, a Vénusz felhőzetét most kedvezően meg lehet örökíteni érzékeny kamerákkal.
A Spica a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, egyben az éjszakai égbolt egyik elsőrendű fényű csillaga. Mintegy 250 fényévre található a Földtől, valójában pedig két rendkívül forró, kékesfehér csillagból álló kettőscsillag-rendszer. Neve latinul „kalászt” jelent, utalva arra, hogy a Szűz kezében tartott gabonakalászt jelképezi.
A Hold gyorsan halad az égbolton, ezért 1-2 nap alatt is teljesen megváltozik a helyzete a csillagokhoz képest. A 16-i Vénusz–Hold, majd a 17-i Hold–Spica együttállás kiváló lehetőséget kínál arra, hogy ezt a mozgást saját szemünkkel is nyomon kövessük. Ha mindkét este ugyanarról a helyről készítünk felvételt, látványosan kirajzolódik a Hold egyetlen nap alatti elmozdulása az égbolt állandónak tűnő objektumai között.
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló