A holdsarló együttállása a Skorpió csillagkép fényes csillagaival

A holdsarló együttállása a Skorpió csillagkép fényes csillagaival

2026 szeptember 17
| Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs
Ma este az eget a holdsarló uralja, de mellette láthatjuk a Skorpió csillagkép vörösen fénylő csillagát, az Antarest is.

Nem ez a csillag kerül azonban ma a legközelebb hozzá: vegyük elő binokulárunkat, hogy a Hold és a tau Sco nagyon szoros együttállását is megfigyelhessük

Dátum: 2026. szeptember 17., csütörtök
Időpont: 19:45 perckor
Erre nézz: A délnyugati horizont felett keressük a Holdat

Megfigyelés: Égi kísérőnk egyértelmű látvány lesz ma este. A Holdtól jobbra a vörös fényű Antares szabad szemmel is könnyedén azonosítható. Binokulárral a kézben, a Holddal egy látómezőben, a Holdtól jobbra találjuk a kékes fényű tau Sco-t.

A három égitest látványa 19:45 perckor. Forrás: Stellarium.
A három égitest látványa 19:45 perckor. Forrás: Stellarium.

Információk a jelenségről: Ma este a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, az Antares és a 39%-os holdsarló laza együttállását figyelhetjük meg. Mindkét égitest szembetűnő objektum, ezért a szabad szemmel való megtalálásuk és megfigyelésük nem okoz majd nehézséget. 19:45-kor a két égitest távolsága egymástól 2,4 fok lesz.

A Hold mellett látszik majd a tau Sco, vagy más néven Paikauhale csillag is. A maga 2,8 magnitúdós fényességével alapvetően szabad szemmel is látható lenne, de a holdsarlóval való szoros együttállását binokulárral, a Holddal egy látómezőben tekinthetjük meg. Égi kísérőnk napközben egyébként el is fedi ezt a csillagot, ám erről a fedésről a nappali égbolt fénye miatt mi lemaradunk.

A tau Sco-hoz a Hold 19:45-kor lesz a legközelebb, ekkor a csillag mindössze 18 ívperc távolságra látszik a Holdtól jobbra. Az égitestek az említett időpontban 9 fokkal lesznek a horizont felett, az idő előrehaladtával pedig egyre lejjebb kerülnek. Ezért igyekezzünk olyan észlelőhelyet találni, ahol a látóhatár közelében lévő fák és épületek nem zavarják a látványt.

 

Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet