telihold idején teljes holdfogyatkozás következik be, amelynek során a Hold teljes egészében a Föld árnyékába kerül. A jelenség az USA nyugati részéről, Szibéria keleti részéről, Alaszkából, Új-Zélandról, a Csendes-óceán térségéből és Ausztrália keleti partvidékéről lesz megfigyelhető, ahol az éjszakai égbolton a Hold látványosan elsötétedik, majd mélyvöröses árnyalatot ölt. Bár Európából a jelenség nem figyelhető meg, tudományos jelentősége és fizikai háttere kiemelkedően érdekes. Nem csupán a holdfelszínt vizsgálhatjuk szabad szemmel, a különböző fázisok vizsgálata is érdekes lehet. Az egyik talán legszebb fázis pedig a telihold.
Telihold idején előfordulhat, hogy holdfogyatkozás következik be, mivel ilyenkor a Hold a Földtől nézve szemben helyezkedik el a Nappal. Azonban nem minden teliholdnál történik fogyatkozás, mivel a Hold pályasíkja körülbelül 5°-os szögben hajlik a Föld pályasíkjához, az ekliptikához képest. Ez azt jelenti, hogy a Hold legtöbbször a Föld árnyéka felett vagy alatta halad el. Holdfogyatkozás akkor következik be, ha a Hold éppen az ekliptika síkjában van telehold idején, és pontosan belép a Föld árnyékkúpjába.
A Föld árnyéka két fő részből áll: A félárnyék, más néven a penumbra a Föld részleges árnyéka, ahol a Nap fénye csak részben takaródik el. Ezen a területen a Hold csak enyhén sötétedik el, amit szabad szemmel alig lehet észrevenni. A teljes árnyék, az umbra a Föld teljes árnyéka, ahol teljesen blokkolva van a Nap fénye. Ha a Hold teljesen belép ebbe az árnyékba, teljes holdfogyatkozás figyelhető meg. Ilyenkor a Hold változó mértékben vöröses árnyalatúvá válik.
A teljes holdfogyatkozás egyik leglátványosabb jelensége a Hold vöröses elszíneződése, amit a bulvármédia „vérholdként” emleget. A jelenség tudományos oka a Rayleigh-szórás nevű optikai hatás. Amikor a napfény a Föld légkörén halad át, a rövidebb hullámhosszú kék fény erősebben szóródik, míg a hosszabb hullámhosszú vörös fény könnyebben áthalad a légkörön, majd abban megtörve eljut a Hold felszínére. Így a Hold nem tűnik el teljesen a sötétségben, hanem halványan, a vörös különböző árnyalataiban világít. A vörös szín intenzitása a Föld légkörének aktuális állapotától is függ: a por, a vulkáni hamu vagy más aeroszolok jelenléte a felsőlégkörben sötétebb árnyalatot eredményezhet.
Még ha ezúttal innen Magyarországról nem is élvezhetjük a holdfogyatkozás látványát, senki ne csüggedjen, augusztus 28-án látható lesz hazánkból is egy részleges holdfogyatkozás.
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló