📅 Dátum: 2026. szeptember 3., csütörtök
⏰ Időpont: 23:30
🤩 Erre nézz az égen: Kelet–északkelet felé, mintegy 10–20°-kal a látóhatár fölé. A Holdtól jobbra felfelé keresd a Fiastyúkot, jobbra lefelé pedig az Uránusz bolygó van.
Jelenség leírása:
Szeptember 3-án különleges hármas találkozás figyelhető meg az éjszakai égbolton. Az 55%-os megvilágítású, fogyó Hold közelében feltűnik a Fiastyúk, más néven a Plejádok nyílthalmaza, valamint a Naprendszer egyik távoli, távcsőben szép kékesen fénylő bolygója, az Uránusz.
23:30 körül a Hold mintegy 13°-kal, a Fiastyúk pedig körülbelül 16°-kal emelkedik a horizont fölé. A Fiastyúk a Holdtól 5,5°-kal jobbra felfelé látható, így a két objektum viszonylag laza, de szabad szemmel is könnyen felismerhető együttállást alkot.
A Hold közelében egy másik érdekes égitest is található: az Uránusz mintegy 4,4°-kal jobbra lefelé helyezkedik el a Holdtól. Így egyetlen égterületen egyszerre figyelhetünk meg egy Föld körül keringő természetes égitestet, egy több száz csillagból álló csillaghalmazt és egy távoli óriásbolygót.
A jelenség megfigyelése:
A Hold és a Fiastyúk együttállása szabad szemmel is látványos, bár a Hold viszonylag erős fénye kissé megnehezítheti a halmaz halványabb tagjainak megfigyelését. Sötétebb égbolton általában hat–hét csillag különíthető el szabad szemmel, de valójában a Fiastyúk több mint háromezer csillagot tartalmazó nyílthalmaz.
Binokulárral a Fiastyúk különösen szép látványt nyújt. A halmaz nagy kiterjedése miatt éppen egy kisebb nagyítású binokulár látómezejében mutat a legszebben: a fényes, kékesfehér csillagok együttese szinte egy apró csillagokból álló miniatűr „csillagképként” jelenik meg.
Az Uránusz megkereséséhez binokulár vagy kisebb távcső ajánlott. Szabad szemmel elméletileg kedvező körülmények között éppen a láthatóság határán lehet, de a Hold közelsége miatt ezen az estén optikai segédeszköz nélkül nem látható. Binokulárban halvány, 5,7 magnitúdós csillagszerű fénypontként látszik, nagyobb távcsővel pedig apró, 3,7”-es kékes-zöldes korongja is elkülöníthető lehet.
Információk, különlegesség a jelenségről:
A Fiastyúk, vagyis a Plejádok az égbolt egyik legismertebb és legősibb idők óta megfigyelt csillagcsoportja. A Bika csillagképben található, M45 jelű nyílthalmaz körülbelül 443 fényévre van tőlünk, és a fényesebb csillagok mellett több mint háromezer tagja ismert.
A Fiastyúk különlegessége, hogy csillagászati értelemben rendkívül fiatal: tagjai nagyjából száz-kétszáz millió évesek, vagyis a Nap 4,6 milliárd éves korához képest még szinte „gyermekkorúak”. A halmaz fényes csillagai forró, kékes színű csillagok, amelyek a körülöttük található porfelhőkkel együtt különösen látványosak hosszú expozíciós felvételeken. Érdekesség, hogy a kékes köd nem feltétlenül a Fiastyúk születéséből visszamaradt anyag: a csillaghalmaz jelenleg egy csillagközi porfelhőn halad keresztül.
A halmaz neve számos kultúrában megjelenik. A görög mitológiában a Hét Nővért jelképezi, Japánban pedig Subaru néven ismert. Innen származik a japán autómárka neve és a logója is: a Subaru emblémáján látható hat csillag a Fiastyúkot jelképezi.
Az Uránusz egészen másért különleges. Ez volt az első bolygó, amelyet távcső segítségével fedeztek fel: William Herschel 1781-ben pillantotta meg, és kezdetben maga is egy üstökösnek vélte. A felfedezés hatalmas jelentőségű volt, hiszen addig a Naprendszer ismert határa a Szaturnusz pályája volt – az Uránusz felfedezése gyakorlatilag megkétszerezte a Nap bolygórendszerének méretét.
Az Uránusz talán legkülönösebb tulajdonsága, hogy szinte „az oldalán fekve” kering a Nap körül. Forgástengelyének mintegy 98°-os dőlésszöge következtében az Uránusz évszakos megvilágítási viszonyai rendkívüli módon eltérnek a többi bolygóétól. Egyes szélességi körökön a Nap az uránuszi év jelentős részében folyamatosan a horizont felett, illetve alatt tartózkodhat, így a bolygó pólusvidékein egy-egy évszakhoz akár több évtizedes, megszakítás nélküli nappali vagy éjszakai időszak is társulhat. Kékeszöld színét a légkörében található metán okozza, amely elnyeli a vörös fény jelentős részét.
És bár a Földről nézve ezen az estén mindhárom objektum ugyanazon viszonylag kis égterületen látszik, a Hold átlagosan mintegy 384 ezer kilométerre, az Uránusz majdnem hárommilliárd kilométerre, a Fiastyúk pedig több mint 400 fényévnyi távolságban található.
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló