Messier 59 – egy elliptikus galaxis

Messier 59 – egy elliptikus galaxis

2026 május 15
| Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
A Messier 59 a Szűz csillagkép egyik érdekes, bár vizuálisan kevésbé részletgazdag galaxisa.

A körülbelül 50 millió fényévre található objektum a Virgo galaxishalmaz tagja, egy lapult formájú elliptikus galaxis, amelynek belső dinamikája kifejezetten érdekes.

A Messier 59 a Hubble-űrtávcső fotóján. Jól látszik a galaxis lapult ellipszis formája és homogén szerkezete.
A Messier 59 a Hubble-űrtávcső fotóján. Jól látszik a galaxis lapult ellipszis formája és homogén szerkezete.

A galaxist Johann Gottfried Köhler fedezte fel 1779-ben a C/1779 A1 (Bode) üstökös megfigyelése közben. Mindössze három nappal később Charles Messier és Barnaba Oriani is észlelte (miközben ők is ugyanazt az üstököst keresték), és Messier ekkor a katalógusába is felvette – ugyanazon az éjszakán, amikor a Messier 58 is bekerült a listájába.                                                                                

Az M59 egy ellaposodott elliptikus galaxis, amelyet éppen olyan szögből látunk, hogy a lapultsága megfigyelhető. (Vannak olyan elliptikus galaxisok is ugyanis, amelyek habár lapultak, olyan szögből látjuk, hogy teljesen kereknek tűnnek.) Az elliptikus galaxisokra jellemző egyenletes fényeloszlás és a struktúra hiánya itt is jelen van: nincsenek spirálkarok, korong, sem látványos részlet, inkább egy homogén, fényes mag és kifelé fokozatosan halványodó haló jellemzi.

A galaxis egyik érdekes tulajdonsága a belső régióinak mozgása: A központi, körülbelül 200 fényév átmérőjű tartomány ellentétes irányban forog a galaxis többi részéhez képest. Ez a képen nem látszik, de a galaxis színképében vannak erre utaló jelek. A magban továbbá egy 270 millió naptömegű fekete lyuk is található. Ennek hatására az M59 rádió- és röntgentartományban is mutat aktivitást. A galaxis körülbelül 2200 gömbhalmazt tartalmaz, ami az elliptikus galaxisok között átlagon felülinek mondható. Eddig csupán egy szupernóvát figyeltek meg az M59-ben, mégpedig 1939-ben, és az valószínűleg Ia típusú volt.

A Messier 59 helye a csillagos égbolton. A Szűz jobb karját jelző csillag, az epszilon Virginis, avagy Vindemiatrix és a Denebola között található, az előbbihez közelebb, 1:3 távolságaránynál. Forrás: Stellarium
A Messier 59 helye a csillagos égbolton. A Szűz jobb karját jelző csillag, az epszilon Virginis, avagy Vindemiatrix és a Denebola között található, az előbbihez közelebb, 1:3 távolságaránynál. Forrás: Stellarium

Az M59 megfigyelése május környékén a legkedvezőbb, amikor a Szűz és az Oroszlán csillagkép közötti égterület magasan látszik az égen. Kisebb távcsövekkel is észrevehető halvány, 10 magnitúdós 5’x3’-es foltként, de még nagyobb műszerekkel sem mutat sok részletet – ez nem a távcső hibája. Az elliptikus galaxisok homogén szerkezetűek, ezért nincsenek olyan részletek, amelyeket a távcsöveinknek alkalma lenne megmutatni. Mivel az ég ezen területén található a Virgo-galaxishalmaz, ezért könnyű összekeverni más galaxisokkal – vagy más megközelítésben: egészen véletlenül találhatunk más galaxisokat is az M59 felkeresése közben.

 

Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló