A halmazt Charles Messier 1771-ben jegyezte fel katalógusában, ám az általa megadott égi koordinátákon valójában nem található nyílthalmaz. (Nem egyedi eset ez, az M47 esetben ugyanez volt a helyzet, ráadásul ugyanazon az éjszakán követte el a hibát!) Ez a pontatlanság máig felveti annak a halvány lehetőségét, hogy Messier talán nem is az M48-at figyelte meg akkor.
A kérdés azért különösen érdekes, mert Johann Elert Bode 1782-ben és Caroline Herschel 1783-ban, Messiertől függetlenül ugyancsak felfedezték a nyílthalmazt. Az M48 körülbelül 2500 fényévre található a Földtől. Átmérője nagyjából 23 fényév, látszó kiterjedése pedig az égen megközelítőleg akkora, mint a teliholdé, ezért távcsőben észlelve érdemesebb kisebb nagyítást használni. Becsült kora mintegy 420-450 millió év.
Jó légköri viszonyok mellett holdtalan égen, fényszennyezésmentes helyről akár szabad szemmel is megpillantható, bár ilyenkor inkább csak egy foltként látszik. Binokulárral vagy távcsővel azonban sokkal látványosabb, ekkor bontható csillagokra. A távcsöves észlelésnél kis nagyítás használata azért is ajánlott, mivel a nyílthalmazokat könnyű „túlnagyítani”, olyankor már csak a csillagcsoport egyes részeit látjuk, és ez jelentősen ront az észlelés élményén. (Mintha egy fotogén emberről olyan kép készülne, amin csak a fél szemöldöke látszik.)
Az észlelésre a kora tavasz a legmegfelelőbb, amikor az Egyszarvú és az Északi Vízikígyó csillagképek viszonylag magasan járnak esténként az égen.
Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló