Ez a küllős spirálgalaxis nemcsak mérete miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert a Messier-katalógus legtávolabbi objektuma: mintegy 74 millió fényévre található a Földtől.
Az M109 átmérője körülbelül 150 000 fényév, nagyobb, mint a Tejútrendszer. Küllős spirálgalaxisként egy központi rúd (küllő) húzódik végig a magján, amelyből spirálkarok indulnak ki. Ez a galaxisok szerkezetének egy gyakori eleme. A karokban pedig számos csillagkeletkezési régió található, ahol új csillagok alakulnak ki. A galaxisnak erős mágneses tere van, amely hatással van a csillagközi gáz mozgására és a csillagkeletkezési folyamatokra.
A Messier 109 közelében legalább három kísérőgalaxisa látszik közepes méretű távcsövekben (tömegvonzásukkal ezek hatnak rá leginkább), és maga az M109 a galaxis a legnagyobb és legfényesebb tagja az úgynevezett M109-csoportnak. Ez a galaxiscsoport akár 80 galaxist is tartalmazhat, amelyek gravitációsan kötődnek egymáshoz.
1956-ban egy jelentős eseményt figyeltek meg a galaxisban: egy Ia típusú szupernóva robbant fel, amelyet Howard S. Gates fedezett fel a Palomar Obszervatórium akkor még működő kisebbik Schmidt-távcsövével. Érdekesség, hogy ez a műszer kisebb volt, mint a hazai Svábhegyi Csillagvizsgáló főműszere, amit mára a nagyközönség szolgálatába állítottunk.
Pierre Méchain már 1781-ben felfedezte a galaxist, de sokáig nem szerepelt hivatalosan a katalógusban. A Messier-katalógus összeállítója életében 104 tételből állt. Messier-nek vannak olyan feljegyzései (eredetileg a 99-es számot akarta adni neki, de megmaradt széljegyzetnek, akárcsak a M97 és M108), amelyek alapján az utolsó néhány tételt 1953-ban, Owen Gingerich javaslatára adták hozzá a katalógushoz, az M109 is ekkor került bele a katalógusba.
Megfigyelésére tavasszal nyílik a legjobb lehetőség, amikor a Nagy Medve csillagkép magasan jár az égen. Ennek ellenére, mivel a Nagy Medve csillagkép hazánkból sosem bukik a horizont alá, az év bármely szakában megfigyelhető. Közepes vagy nagyobb távcső szükséges ehhez a 10 magnitúdós folthoz, és fényszennyezéstől mentes égbolt. Megtalálását nagyon megkönnyíti hogy csak 2 fokra van a Nagy Medve csillagkép fényes Phecda csillagához. Ahhoz viszont, hogy ne egy halvány, 8’x5’-es ellipszis alakú foltot figyeljünk meg, hanem részleteket is megpillanthassunk, nagyobb távcsőre vagy ideális esetben asztrofotózásra van szükség.
Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló