kisbolygó-oppozíciók mellett a Szaturnusz, illetve a Neptunusz is szembenállásba kerül szeptemberben, így az időszak kiválóan alkalmas a bolygólesre. A Hold szerelmesei sem maradnak hoppon, ugyanis gyönyörű Holdas együttállások mellett a hónap 5 csillagfedést tartogat számunkra, amelyből 3 esetben teljes hosszában megfigyelhetjük a fedést, két esetben pedig csak a kilépést. Mindezek mellett a kilencedik hónap teliholdja a szokásosnál nagyobb telehold is, ami azt jelenti, hogy ellipszispályája során földközelbe ér, így fényesebbnek, és méretében is nagyobbnak látszik majd. Ha mindez nem lenne elég a telehold hajnalát részleges holdfogyatkozás koronázza meg. Emellett megemlítendő, hogy szeptember 22-én bekövetkezik az őszi nap-éj egyenlőség, egyben beköszönt a csillagászati ősz. Ebben a hónapban is megfigyelésre serkentjük minden olvasónkat, hiszen különleges égi események várnak ránk a közeljövőben.
Szeptember 1-je: megjelenik a Merkúr!
A Naprendszer legbelső bolygójának megfigyelése kihívásokat rejt magában, ugyanis olyan közel kering a Naphoz, hogy sokszor éppen emiatt nem, vagy csak nagyon rövid ideig látszik a szürkületi égbolton. Szeptember első napja azonban kiskaput nyit a Merkúrnak, és ezzel megnyitja a hajnali láthatóság szeptember 22-ig tartó időszakát. A hónap első napján a bolygó együtt áll a Hold nagyon vékony, csökkenő sarlójával hajnali 5:25-kor. Szeptember 5-én eléri legnagyobb kitérését, 6-án, 6:39-kor pedig megfigyelhető a dichotómiája, vagyis a félmerkúr. Láthatjuk tehát, hogy ezt a bolygót mindig csak szürkületi égbolton figyelhetjük meg, a keleti horizont közelében, és ilyen módon láthatósági időszaka különleges azok számára, akik szeretik megfigyelni a bolygókat.
Szeptember 2-a: a Prokne oppozíciója
Az utóbbi hónapokban több jelentősebb kisbolygó-oppozíciónak is tanúi lehettek a szemfüles észlelők, és boldogan jelenthetjük ki, hogy a szeptember sem marad szembenállás nélkül. Ennek során egy adott égitest, legtöbbször egy kisbolygóövbeli aszteroida a pályájának egy olyan pontjára lép, hogy a bolygót és a Napot összekötő egyenesen helyezkedik el a Föld is. Ekkor a kisbolygót fényesebbnek látjuk, mint pályájának távolabbi részein, így az oppozíció mindig kiváló alkalmat nyújt az olyan égitestek megfigyelésére, amelyek túl halványak ahhoz, hogy pályájuk bármely pontjáról láthatóak legyenek. A százkilencvennegyedikként felfedezett Prokne kisbolygó a szembenállás idején a Vízöntő csillagképben tartózkodik majd, egész éjjel megfigyelhető, fényessége pedig 9,5 magnitúdó lesz. Szabad szemmel tehát nem lesz látható, észleléséhez távcső mellett némi gyakorlat és keresőtérkép szükséges.
Szeptember 5-e: a Vénusz és a holdsarló találkozója
Nehéz felülmúlni a hajnali Merkúr-észlelés sikerének ízét, azonban a látványt tekintve a szeptemberi esték sem mondhatók elhanyagolhatónak. A hónap ötödik napjának estéjén 19:53-kor ugyanis együtt áll a Vénusz a vékonyka, 6%-os holdsarlóval. A két égitest 3,9 fokra lesz egymástól, a nyugati horizont felett 1-2 fokos magasságban. Mindezek tekintetében több szempontból is nehéz lesz a jelenség észlelése. A naplemente után nem sokkal az ég azon része, ahol a két égitest látszik, még nem sötétedett be teljesen, így a vékony holdsarló megtalálása nem lesz triviális: érdemes tehát a Vénusztól kiindulni. A horizonthoz való rendkívüli közelség a másik akadályozó tényező, amelyet jó helyszínválasztással tudunk leküzdeni.
Szeptember 6-a: A Spica ismét találkozik a Holddal
Ezen a napon a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, az égi kalászként ismert Spica olyan közel kerül a Hold sarlójához, hogy szinte egybeolvad azzal. Szoros együttállásuk este 20:00-kor következik be, amikor az égbolt még nem lesz teljesen sötét, de a polgári szürkület már éppen véget ért. A Spica ekkor nem egészen 10'-es távolságban lesz a holdsarló csúcsától, így egy binokulárral megfigyelve igazán érdekes látványt nyújt majd. Ez esetben is érvényesül továbbá az előző napi esemény kapcsán említett nehézségek egyike, mégpedig a nyugati horizonthoz való közelség, így ehhez az észleléshez is elengedhetetlen egy szabad kilátású helyszín.
Szeptember 8-a: oppozícióban a Szaturnusz! Nem csak a kisbolygók tudnak szembenállásba kerülni, hanem természetesen a nagybolygók is! Ez most a Szaturnusszal történik meg: szeptember 8-án 6:32-kor. Aki teheti, nézze meg ezen a napon is a gyűrűs bolygót, egész éjjel látható lesz a Vízöntő csillagképben!
Szeptember 9-a: a vörös bolygó és a nyílthalmaz
A Szaturnusz oppozíciója mellett szeptember 9-én hajnalban tanúi lehetünk egy újabb együttállásnak, mégpedig a Mars és a Messier-katalógus 35-ös számmal jelölt nyílthalmaza kerül egymáshoz 52'-es közelségbe. Mindez jól látható helyen, a keleti horizont felett 44 fokos magasságban fog megtörténni, így az észlelést ezúttal nem nehezíti a horizont közelsége. Hajnali 4:21-kor érdemes felnézni az égre, hogy megfigyelhessük binokulárunkban ezt a szépséges együttállást. Ne csüggedjünk akkor sem, ha éppen borult az ég, vagy ha nem volt alkalmunk megnézni ezt a párost, ugyanis előző vagy másnap is jól fog látszani a páros a hajnali égen, bár nem annyira közel egymáshoz.
Szeptember 10-e: háromszögben a Hold
Erre a napra a Hold majdnem eléri a félhold állapotát, így viszonylag könnyű lesz észrevenni a derült égen. Este 20:20-kor égi útja során érdekes háromszöget alkot majd két csillaggal, mégpedig a Skorpió csillagkép legfényesebb, vörös csillagával, az Antaresszel, illetve a Tau Sco jelölésű, szintén a Skorpió csillagképbe tartozó csillaggal. Az előbbi csillag körülbelül 1,1 magnitúdós látszó fényességű, így szabad szemmel is igen fényes, az utóbbi pedig 2,8 magnitúdós látszó fényességével kicsit halványabb, de ugyancsak szabad szemmel is megfigyelhető. A két csillag közül a Tau jelölésű kerül a legközelebb a Holdhoz, mégpedig attól 38'-re, és a duótól 2,5 fokra vöröslik majd az Antares, a Skorpió legyezőjének közepén, a horizont felett körülbelül 8 fokos magasságban.
Szeptember 13-a: a Mars az ikrek térde alatt
A vörös bolygó ezen a napon érdekes pozícióba kerül az égbolton az Ikrek csillagképben vándorolva, mégpedig az ikerpár egyik tagjának, Castornak a lábánál helyezkedik majd el. Az Ikrek csillagkép két fényes csillagával alkot majd háromszöget, mégpedig a 3,2 magnitúdós látszó fényességű Propusszal, illetve a 2,9 magnitúdós Tejattal. A háromszög tagjai 1-1,5 fokos távolságban lesznek majd egymástól, így könnyedén észrevehetőek a keleti égbolton, 47 fokos magasságban. A háromszög alakzatát tovább ékesíti az IC 443 nevű reflexiós köd (Medúza-köd) látványa, amely a Marstól egy fokos távolságban lesz szeptember 13-án hajnali fél háromkor. A Medúza-köd inkább fotografikus célpont, így aki szereti az égbolt objektumait fotózni, szép és érdekes együttállást örökíthet meg.
Szeptember 17-e: Nagyobbacska telehold és Szaturnusz
Szeptember különleges hónapnak számít a telehold tekintetében: ezúttal az átlagosabbnál nagyobbacska lesz, ami azt jelenti, hogy a telehold akkor következik be, amikor a Hold ellipszis alakú pályáján a legközelebb ér a Földhöz, és ilyen módon a látszó mérete is nagyobb. A Hold, amikor a Földtől legtávolabbi ponton, vagyis apogeumban van, tőlünk körülbelül 405 ezer km-re távolodik, míg perigeumban, vagyis földközelben 356 ezer km-es távolságban van Földünktől. Perigeumban a fényessége 30%-kal, látszó mérete pedig 14%-kal nagyobb, mint apogeumban. Éppen ezért szeptember 17-én este mindenképpen érdemes felnézni az égre, és megnézni a nagyobb telehold felkelését (18-án hajnalban lesz pontosan telehold, de a hozzá legközelebbi este a 17-i). A Hold mellett szintén attrakciónak számít az immáron az oppozíciója utáni Szaturnusz, amely 20:00-kor 5 fokos távolságba kerül a Holdtól. Mindez a keleti horizont felett 12 fokkal fog látszani, és mindenképpen érdemes megnézni, hiszen mindkét égitest szempontjából különlegesnek mondható ez az este.
Szeptember 18-a: hajnali holdfogyatkozás
Ha a telehold különlegessége még nem lenne elég, a szeptember még egy részleges holdfogyatkozást is tartogat számunkra. Aki ébren van hajnali 4-kor, annak kiváló alkalma nyílik ennek a jelenségnek a megfigyelésére, ugyanis 4:13-kor, 21 fokos horizont feletti magasságban megkezdődik a Hold elsötétülése a nyugati égbolton. A legnagyobb takarás 4:44-kor fog bekövetkezni, a kilépés pedig 5:16-kor, így az érdeklődőknek bő egy órája van a jelenség megfigyelésére. A Föld árnyékának kilépésére a Hold 11 fokos horizont feletti magasságba süllyed, így az észleléshez érdemes akadálymentes helyet választani. Miközben a holdfogyatkozást szemléljük, érdemes megpróbálni távcsövünkön keresztül a Holdtól 3 fokos távolságban lévő Neptunuszt is megnézni.
Szeptemberi csillagfedések
- szeptember 18-a: a telehod-holdfogyatkozása utáni estén a Hold ismét megörvendeztet bennünket, mégpedig egy csillagfedéssel. Este 22:36-kor ugyanis kilép a 99%-os fázisban pompázó korong sötét oldalán a Halak csillagkép 44 Piscium jelű, 5,8 magnitúdós csillaga. Mindez a viszonylag magasan, 32 fokos magasságban történik majd meg.
- szeptember 20-a: ezen az estén 21:23-kor szintén egy kilépést figyelhetünk meg keleti égbolton a Hold mögül, a 19 Ari elnevezésű, 5,7 magnitúdós csillag az esemény részese. A kilépés ekkor is a Hold sötét oldalán történik meg, azonban a két nappal ezelőttihez képest jóval közelebb a horizonthoz, 15 fokos magasságban. Az észleléshez a távcső mellett fontos a megfelelő helyszín megkeresése is.
- szeptember 21-e: ezúttal nem csak a kilépését, hanem a belépését is megfigyelhetjük egy csillagnak a keleti égbolton, mégpedig a 4,9 magnitúdós dzéta Arinak a Hold mögé. Ekkorra a telihold 81%-osra csökken, és még közelebb kerül a horizonthoz az együttállás idejére. A belépés 22:13-kor történik meg a világos oldalon, a kilépés pedig majdnem egy óra elteltével, 23:06-kor.
- szeptember 23-a: az előző fedésekkel ellentétben ez a csillagfedés nem este, hanem hajnalban fog bekövetkezni. A Bika csillagkép 5,9 magnitúdós fényességű, Khí Tau jelölésű csillaga 1:40-kor belép a Hold 69%-osra lecsökkent sarlójának világos oldalán, majd 2:40-kor kilép a sötét oldalon. Ehhez a fedéshez nem szükséges jó keleti horizontú helyre menni, hiszen igen magasan lesz a Hold: a fedés ideje alatt 46 fokos magasságból 55 fokig kúszik fel az égen.
- szeptember 27-e: ismét egy hajnali csillagfedésnek lehetünk tanúi, mégpedig ezúttal a Rák csillagkép 5,9 magnitúdós, Lambda Cnc jelölésű csillaga indul Hold mögötti útra éjjel körülbelül 3:00-kor a keleti égbolton a 28%-os holdsarló világos pereménél, de a holdkorong és a csillag közötti nagy fényességkülönbség miatt azt nem láthatjuk. A kilépés egy órával később, 4:05-kor történik meg a sötét oldalon.
Szeptember 21-e: oppozícióban a Neptunusz!
Az előző hónapokban számos kisbolygó-oppozíciónak tanúi lehettünk, sőt még a gyűrűs bolygó, a Szaturnusz is szembenállásba került a közelmúltban. Ezúttal az éppen a Halak csillagképben tartózkodó Neptunusz következik a sorban: szeptember 21-én éjjel 2:16-kor bekövetkezik az a pillanat, amikor ellipszispályáján pontosan egy vonalba kerül a Földdel és a Nappal. A megfigyeléshez, mivel nem szabad szemes bolygóról van szó, mindenképpen javasolt a távcső használata. Az egész éjjel látható Neptunusz megkeresését segíti, hogy a Szaturnusz is viszonylag közel lesz hozzá azon az estén, a Vízöntő csillagképben.
Szeptember 22-e: őszi nap-éj egyenlőség és égi háromszög
Minden év őszének 21., 22. vagy 23. napján bekövetkezik a nap-éj egyenlőség pillanata, amikor az égi Egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, a nappalok és az éjszakák hossza pedig közel egyenlővé válik. Idén ez a nap szeptember 22-e 14:44-ra esik, s ekkor hivatalosan is beköszönt a csillagászati ősz.
Szintén ezen a napon érdekes égi háromszöget pillanthatunk meg a hajnali égbolton, ha sikerül korán, a navigáció szürkület kezdetére ébrednünk, mégpedig 78%-os Hold, a Fiastyúk nyílthalmaz, illetve az Uránusz szabályos trióját nem sokkal delelésük után egymástól 4-5 fokos távolságban.
Szeptember 24-e: félholdas együttállás
A nap-éj egyenlőség után két nappal elérkezik a félhold ideje, ám mindez önmagában még nem lenne különleges esemény. Hajnali 3:42-kor azonban az 58%-os fázisú Holddal szoros együttállásba kerül a Bika csillagkép Elnath nevű csillaga: a két égitest távolsága mindössze 23' lesz! Keleti irányban 57 fok magasan lesz a páros. Szintén érdekes, hogy a csillag éppen a terminátor vonalában helyezkedik majd el, éppen ezért, aki teheti, mindenképpen lesse meg ezt az érdekes együttállást!
Szeptember 26-a: a Hold meglátogatja az Ikreket
Ezen a napon a Hold 36%-osra csökkent, C alakú sarlója megérkezik az Ikrek csillagképbe, mégpedig oly módon, hogy hajnali 5:30-kor a Polluxtól 3,5 fokos távolságban lesz, az Üpszilon Gem nevű csillagtól pedig 1,1 fokra. Mivel mindez igen magasan, 55 fokkal a keleti horizont felett fog bekövetkezni, az észlelés nem jelent különösebb kihívást, akár egy ablakból kinézve is megfigyelhető. Akinek korán kell kelnie a munkája, avagy iskolai tevékenysége miatt, indítsa reggelét ezzel a gyönyörű látvánnyal!
Szeptember 29-e: újabb kisbolygó-oppozíció együttállással fűszerezve
A hónap utolsó előtti napja szintén gazdag lesz az égi eseményekben. Ekkor ugyanis oppozícióba kerül a huszadikként felfedezett kisbolygó, a (20) Massalia. A 9,2 magnitúdós égitestet a Halak csillagképben találhatják meg egész éjjel a szemfüles érdeklődők, mivel azonban az objektum túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel észrevehessük, megfigyeléséhez mindenképpen távcső használata szükségeltetik.
Szintén ezen a napon, hajnali 5:30-kor a vékony, 12%-os holdsarló ellátogat az Oroszlán csillagképbe, hogy együtt álljon legfényesebb csillagával, a Regulusszal. A duó 3,3 fokos távolságban lesz egymástól az együttállás pillanatában, a keleti horizont felett 23 fokos magasságban.
A bolygók szeptemberi láthatósága
Merkúr: Az év legjobb hajnali láthatósága köszönt ránk a hónapban. Szeptember 1-jén a 28%-os, 8,2" korongátmérőjű, 0,5 magnitúdós bolygó együtt áll a holdsarlóval a keleti égbolton. Ennek megfigyeléséhez javasoljuk a binokulár használatát. A szeptember 6-i dichotómia időpontjában az 50%-os, 7"-es átmérőjű, és -0,5 magnitúdós bolygó a polgári szürkület kezdetére 10 fokos magasságba kerül, de távcsővel napkelte után is jól követhetjük. A szeptember 22-i, 97%-os, -1,4 magnitúdós közel telimerkúr már csak 7,5 fokos elongációban van a Naptól, így megfigyelési időszaka a végéhez közeledik.
Vénusz: Az esti égen felbukkanó Esthajnalcsillag még nagyon alacsonyan jár. Szeptember közepén, a polgári szürkület kezdetén körülbelül 3 fokos magasságban láthatjuk a nyugati égbolton a 88%-os fázisú, 11,6"-es, -3,9 magnitúdós bolygót.
Mars: A hónap elején éjfél előtt kel, a hajnali szürkületre közel 55 fokos magasságba emelkedik délkeletre az Ikrek csillagképben, így kiválóan megfigyelhető. A Mars szögátmérője a hónap vége felé egyre nő, a 0,6 magnitúdós, 7"-es vörös korongján egy nagyobb távcsővel már jól megfigyelhetőek felszínének különböző részletei. Az egyre kedvezőbb láthatóságnál a bolygó északi féltekéjének télutóján járva a kiterjedt hósapkát is megpillanthatjuk.
Jupiter: Este fél tizenegy körül kel, a hajnali szürkületben 64 fokos magasságig emelkedik a hónap végére a déli égbolton a Bika csillagképben, így pompásan megfigyelhető. A 40"-et elérő korongátmérőjű bolygón hemzsegnek a részletek, -2,4 magnitúdós fényességével uralja az éjszakát.
Szaturnusz: Szeptember 8-án kerül oppozícióba a Vízöntő csillagképben, így az éjszaka nagy részén megfigyelhető. Éjjel egy óra előtt delel, 35 fokos magasságban. A 0,6 magnitúdós bolygó korongja 19"-es, a 4 fokkal felénk billenő gyűrűn még észlelhetjük a részleteket.
Uránusz: Este kilenc óra után kel, hajnali öt órára, a szürkület kezdetére 61 fokos magasságba jut, a Bika csillagképben található, nem messze a Fiastyúktól. A bolygó kiválóan megfigyelhető az éjszaka folyamán, fényessége 5,7 magnitúdó, korongátmérője 3,7".
Neptunusz: Szeptember 21-én kerül oppozícióba a Halak csillagképben, így egész éjszaka megfigyelhetjük. Az éjfél után delelő bolygó 40 fokkal emelkedik a horizont fölé. Fényessége 7,8 magnitúdó, az apró kékes korong mindössze 2,4" átmérőjű.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet