Érkeznek a Geminidák, az év leglátványosabb hullócsillagai!

2021 december 13
| Szerző: Talabér Gergely
Minden év december közepén érkezik hozzánk az egyik leglátványosabb meteorraj, a Geminidák. Idén december 13-áról 14-ére virradó hajnalon lesz az égiparádé csúcsa. Nevét az Ikrek csillagképről kapta,...

Minden év december közepén érkezik hozzánk az egyik leglátványosabb meteorraj, a Geminidák.

Idén december 13-áról 14-ére virradó hajnalon lesz az égiparádé csúcsa. Nevét az Ikrek csillagképről kapta, melyből a hullócsillagok látszólag erednek. Az 1862-ben felfedezett Geminidák meglehetősen fiatalnak mondható, ha összehasonlítjuk más meteorrajokkal, például az időszámításunk szerint 36-ban felfedezett Perseidákkal vagy az először 902-ben észlelt Leonidákkal.

A Geminidák első megfigyelései során még kevésbé tűnt aktívnak, mindössze 10-20 meteort lehetett látni óránként.

Az idő előrehaladtával szerencsére nagyot nőtt az aktivitása, napjainkra akár 120-150 hullócsillagot is számolhatunk a legsűrűbb csúcsidőszakban. Percenként akár két izzó csíkot húzhatnak a Föld légkörében felizzó meteorok a decemberi égbolton!

Gucsik Bence Arnold felvétele a Piszkés-tetőn elhelyezett all-sky kamerával tavaly decemberben készült kompozit kép (eszlelesek.mcse.hu).
Gucsik Bence Arnold felvétele a Piszkés-tetőn elhelyezett all-sky kamerával tavaly decemberben készült kompozit kép (eszlelesek.mcse.hu).

Honnan származnak a Geminidák?

A meteorok a (3200) Phaeton aszteroidáról származnak. Ezek az égitestek a Nap körüli pályájukon haladva poros sávot hagynak maguk után. A Föld keringése során évente áthalad ezeken a poros felhőkön, a kisebb-nagyobb szemcsék így beleütköznek a légkörbe, látványos izzó nyomot hagyva a koromsötét égen.

A Phaeton azért rendkívül érdekes, különleges aszteroidának tűnik. Elnyúlt elliptikus pályán kering a Nap körül, mint az üstökösök, ugyanakkor nem növeszt csóvát. Emiatt elsősorban a kisbolygók közé sorolják, bár a kategorizálása nem egyértelmű.

Több elképzelés is tartja magát mind a mai napi. Az egyik szerint az aszteroida egy “halott” üstökös, ami már beszüntette a por és gázkibocsátást, egy másik elmélet egy néhány ezer évvel ezelőtt bekövetkezett becsapódásnak tulajdonítja az égitestből kilökődött anyagot, melyen időről-időre áthaladunk. Anyaga sokkal sűrűbb, mint egy “átlagos”, főként vízjégből és porszemcsékből álló kométa. A nagyjából 5 km átmérőjű aszteroidát 1983-ban fedezték fel, vagyis látványos nyomait sokkal korábban megtaláltuk, mielőtt a szülőégitestet felfedeztük volna.

Kovács Attila 2017-ben Verőcén készült felvétele a (3200) Phaeton aszteroidáról (eszlelesek.mcse.hu).
Kovács Attila 2017-ben Verőcén készült felvétele a (3200) Phaeton aszteroidáról (eszlelesek.mcse.hu).

Merre keressük az égen?

A Geminidák nevüket az Ikrek (Gemini) csillagképről kapta, melyből kitörni látszik.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy csak a csillagkép környékén láthatunk hullócsillagot. Érdemes dél felé fordulva az egész eget szemmel tartanunk, meteorjaink bárhol feltűnhetnek. Ha az általuk húzott csíkot meghosszabbítva az a Castor, a Gemini alfája (legfényesebb csillaga) felé mutat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Geminidát láttunk. Általában sárga fénnyel izzanak fel, miközben másodpercenként 35 kilométeres sebességgel érkezve elégnek a Föld légkörében.

A megfigyelés legalkalmasabb időszaka december 4 és 17 közé esik. A csúcspont december 14-én 8 órára esik, ekkor akár 150 meteort is megfigyelhetnénk, ha nem reggel lenne. De az lesz, ezért arra bátorítok mindenkit, aki szeretné a maximumhoz minél közelebb elcsípni a jelenséget, hogy, keljen korán a 13-ról 14-re virradó hajnalon! A Nap 7:23-kor kel, a hajnali égen érdemes várni a meteorraj felfutását.

De ne csüggedjünk akkor sem, ha lemaradtunk volna róla, az este folyamán is elcsíphetünk néhány látványos hullócsillagot, akár egy-egy látványos tűzgömb is a kitartó megfigyelők horgára akadhat.

A Geminidák radiánsa az Ikrek csillagképben (stellarium.org).
A Geminidák radiánsa az Ikrek csillagképben (stellarium.org).

Mire lesz szükségünk?

Röviden semmire.

Hosszabban sem sokra, esetleg papírra és ceruzára, amennyiben szeretnénk feljegyezni a látott hullócsillagokat fényesség és irány szerint. A távcsövünket nyugodtan otthon hagyhatjuk, helyette hagyatkozzunk a szemünkre.

Minél nagyobb a látómező, annál jobb, épp ezért igyekezünk olyan helyet választani a megfigyelésre, ahonnan széles horizontot láthatunk.

Az ég akkor jó, ha minél sötétebb, hogy a halványabb hullócsillagok is láthatóvá váljanak. Próbálunk a városok fényszennyezésétől minél távolabb kerülni, lehetőleg sötét vidéki égbolt alá. Ott lehet részünk igazán fejedelmi látványban. A dagadó Hold fényszennyezése sajnos este be fog zavarni. Hajnali 3 óra után lenyugszik, de az Ikrek csillagkép ekkor még 40 fokkal a látóhatár fölött jár, ez is a hajnali megfigyelésnek kedvez!

Ami nagyon jól jöhet!

  1. Kényelmes nyugágy, amiből heverészve belátjuk az égbolt nagy részét.
  2. Hálózsák, hogy megfogja a szelet - ha fújna - és melegen tartson észlelés közben.
  3. Ceruza és jegyzetfüzet, ha szeretnénk felírni az észleléseinket.
  4. Termosz forró teával. Az nagyon kell!

 

Mindenkinek élményekben gazdag hullócsillag vadászatot kívánok!

 

A borítón Landy-Gyebnár Mónika 2019 december 15-én, hajnalban készült két meteor észlelésének kompozitja.

A felvételek 26 perc különbséggel készültek.https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=77263https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=77264

 

Szerző: Talabér Gergely, Amatőrcsillagász/ Tudományos újságíró

CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló