A Hold viszonylag gyakran fed el csillagokat. Ez persze nem meglepő: más égitestekhez viszonyítva a Hold egészen óriásinak tűnik az égen, így útja folyamatosan keresztez egyes csillagokat a holdpálya mentén. Ami miatt mégsem írunk állandóan a Hold csillagfedéseiről, az az, hogy a jelenség csak és kizárólag akkor látványos, ha az elfedett csillag megfelelően fényes. Néhány évvel ezelőtt például az Aldebaran nevű csillagot fedte el kifejezetten gyakran a Hold, amit e cikk szerzője éppen a gyakorisága miatt hitt kézenfekvőnek.
Bizony, sajnos nem így volt: a Bika csillagkép szemét kirajzoló Aldebadaran Hold általi fedése kifejezetten kuriózum, mely csak több évtizedes kihagyások után következik be újra egy-egy ciklusban (így e cikk szerzője sajnálatos módon még igen sokat kell, hogy várjon a következő megfigyelhető Aldebaran fedésre).
Okuljunk mások hibáiból: a fényes csillagok Hold általi elfedése bizony szép és érdekes jelenség, és elég ritka ahhoz, hogy nem érdemes kihagyni.
A január 3-a hajnali fedés azonban még ennél is érdekesebb lesz: itt nem a Hold, hanem egy kisbolygó fed majd el egy csillagot. Az esemény másodpercig, legfeljebb 1-2 percig tart, s kereken reggel 6:00-kor fog bekövetkezni Budapesten, az ország keleti részében kicsit hamarabb, nyugaton kicsit később (1-2 perc különbségekről beszélünk, de a csillagfedések esetén ez fontos). A kisbolygó okkultációk pontos megfigyeléses rendkívül értékes tudományos eredményekkel szolgálhat. A Föld különböző pontjairól nézve a kisbolygó kicsit más-más szög alatt látszik a csillaghoz képest, és a csillag a kisbolygó kerületének különböző húrjait metszi ki. A párhuzamos, de különböző szélességű húrok pedig pompásan kirajzolhatják a kisbolygó alakját, melyet így pontosan feltérképezhetünk!
A Haumea transzneptun törpebolygó csillagfedésének kimérését például 2017-ben Pál András és csapata is elvégezte el a Piszkéstetői Csillagvizsgálóban.Sikerült nem csak az egyenlítőjénél elcsípni a Haumeát, így kimutatni annak nagyon elnyúlt alakját, de gyűrűt is sikerült felfedezni a kisbolygó körül! A megfigyelés a legrangosabb tudományos folyóiratban, a Nature-ben jelent meg.
A fenti képen : A Haumea törpebolygó csillagfedési profiljai a 2017. jan 17-én, a Konkoly húr a Piszkéstetői mérésekből készült. forrás: Orlitz et al, Nature
Mivel az (554) Peraga fényessége mindössze 10,9 magnitúdó, az elfedett YC 1894-02228-1 csillag fényessége pedig 10,4 magnitúdó, így a jelenség csak közepes (10-15 cm) átmérőjű teleszkópokkal lesz élvezhető vagy észlelhető. A kisbolygó a reggel 6:00-ás pillanatban az Ikrek csillagképben lesz, már lenyugváshoz közel, nyugaton, 15 fokkal a horizont fölött. A megfigyelést célszerű úgy elvégezni, hogy jó előre bekészülünk, azonosítjuk a csillagot és a kisbolygót, a várt fedés pillanatában pedig nagyon ügyelünk rá, hogy ne pislogjunk éppen. Amit látnunk kell, az egy pár másodperces elhalványulás.
Részletesebb információt és keresőtérképeket itt találunk.
A Peraga kisbolygó továbbá előző nap 23:52-kor ér oppozícióba, így aki a fedésen túl is észlelné a látogatót, annak minden feltétel ideális lesz. Érdemes kamerával felvételsorozatot készíteni a vonuló, majd csillagot elfedő kisbolygóról, erről a fedés időtartama is kimérhető, és látványosan megörökíthetjük a kisbolygó mozgását!
Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
Borítókép forrása: Egy illusztráció arról, hogyan festhet egy gyűrűs törpebolygó. (Forrás: IAA-CSIC/UHU)