A fürge és rikító Vénusz a tekintélyes Jupiter mellé ér – legalábbis a Földről nézve.
Március elsején, szerda este mindössze 41 ívpercre, míg másodikán 43 ívpercre lesz egymástól a két bolygó (viszonyításképp a Hold átmérője 30 ívperc). A két bolygó ritkán kerül ilyen közel egymáshoz, így érdemes megragadni az alkalmat a megfigyelésre!
Merre járnak mostanság?
A Vénusz, népies néven az Esthajnalcsillag nem véletlenül kapta az utóbbi nevet: mivel a Földnél közelebb kering a Naphoz, mindig a Naphoz közel, vagy este napnyugta után, vagy hajnalban napkelte előtt nem sokkal látható (vagy pedig egyáltalán nem, ha túl közel van a Nap irányához).
Az idei szezonban kivételesen magasan és fényesen fog ragyogni az esti égbolton. Fokozatosan egyre javul láthatósága, leghosszabban május elején lesz megfigyelhető, ekkor ugyanis naplemente után több mint két órán keresztül látható lesz, és magasan fog tündökölni. Nagyon szembeötlő és látványos jelenség lesz az estében! Nagyjából június végén kell búcsút intenünk neki, ami után majd a hajnali égbolton bukkan fel újra.
A Jupiter ezzel szemben már szép lassan lecammog az általunk látható égről: március végéig folyamatosan egyre közeledik a lenyugvó Naphoz, majd el is nyeli annak fénye. Júniusban tér majd vissza hozzánk a hajnali égbolton a bolygókirály, majd fokozatosan átúszik az esti csillagok közé.
Hogyan lássuk az együttállást?
Az együttállás látványához nincsen szükségünk távcsőre, szabad szemmel könnyedén látszik mindkét bolygó. Sőt a két objektum közelsége szabad szemmel a leglátványosabb! Azonban ha a bolygók felszíni részleteit szeretnénk látni, mindenképpen szükségünk van távcsőre.
A Vénusz most épp dundi, 85%-os megvilágítottságú. Aprócska a korongja, de az élesebb szeműek láthatnak rajta néhány sötétebb felhősávot is. A Jupiter azonban annál lenyűgözőbb: sötét-világos sávjainak szélén olykor fodrozódások is megfigyelhetőek. A bolygó mellett pedig ott ragyog a négy legnagyobb holdja, a Galilei-holdak.
A Vénusz naplemente után nem sokkal, már háromnegyed 6 körül előbukkan a nyugati égbolton. Mivel ezután már vezeti szemünket, a Jupitert sem lesz nehéz megpillantani közvetlenül mellette. Este 6 órakor már a sötét égbolt előtt fog vakítani a két bolygó, még több mint 20 fok magasan a horizont felett! Érdemes azonban mihamarabb elcsípni a párost, ugyanis 7 órakor már csak fele ilyen magasságban lesznek, 8-kor pedig már le is nyugszanak.
Akkor sem kell csüggednünk, ha március 1-én borult lenne az ég. A jelenség az előtte és utána levő napokon, tehát február 28-án és március 2-án is kiválóan megcsodálható, sőt, az egymással találkozó bolygók útját is végigkövethetjük.
Különleges szeme lesz tehát az égnek: aki csak tudja, nézzen fel nyugat felé és csodálja meg Naprendszerünk játékát!
Aki szeretné távcsövön keresztül is megcsodálni a lenyűgöző részleteket, a Svábhegyi Csillagvizsgáló külön erre az eseményre nyitott meg hétköznapi alkalmakat. Egy fárasztó munkanap után igazán felemelő élmény lesz!
Részletek és jegyvásárlás:
Szerzők: Világos Blanka, Kutatói asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló