A JÉGÓRIÁSOK TITKAI: 2032-BEN KÜLDETÉS INDULHAT AZ URÁNUSZHOZ ÉS A NEPTUNUSZHOZ

A JÉGÓRIÁSOK TITKAI: 2032-BEN KÜLDETÉS INDULHAT AZ URÁNUSZHOZ ÉS A NEPTUNUSZHOZ

2023 május 30
| Szerző: Jurecska Laura, Tudományos újságíró
Több mint három évtized telt el azóta, hogy a Voyager–2 meglátogatta a két jégóriást, az Uránuszt és a Neptunuszt.

A küldetés a bolygókutatás egyik legnagyobb sikertörténete volt, a két bolygóról mintegy 18 ezer felvétel készült.

Az űrszonda 81500 km-re közelítette meg az Uránuszt, a felvételeknek köszönhetően sok új ismerettel gazdagodtunk a bolygó gyűrűivel és légkörével kapcsolatban. A szonda méréseiből kiderült, hogy egy uránuszi nap időtartama 17 óra 14 perc, a planéta légkörének átlagos hőmérséklete -213 °C. A vizsgálatok során felfedezték továbbá az Uránusz 11 és a Neptunusz 6 holdját is.

A KÉT JÉGÓRIÁSSAL KAPCSOLATOS ISMERETEINK JELENTŐS RÉSZÉT A VOYAGER–2-NEK KÖSZÖNHETJÜK
A KÉT JÉGÓRIÁSSAL KAPCSOLATOS ISMERETEINK JELENTŐS RÉSZÉT A VOYAGER–2-NEK KÖSZÖNHETJÜK

Az Amerikai Tudományos Akadémia által végzett felmérés szerint a tudományos közösség úgy véli, hogy ideje lenne egy újabb missziónak, amelynek célja a két jégóriás felkeresése. Az újabb küldetés során arra a kérdésre keresnék majd a választ, hogy hogyan keletkezett az Uránusz, milyen a bolygó belső szerkezete és légköre, milyenek a gyűrűi, volt- e valaha víz a bolygón a felszín alatt. Vizsgálni szeretnék azt is, milyen szezonális légköri változásokat okoz a bolygó jelentős (98°-os) tengelyferdesége, miközben a planéta – 84 földi év alatt – egyszer körbeér a Nap körüli pályáján.

A KÉT BOLYGÓ LÉGKÖRÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE IS VÁLASZT KAPHATUNK, HA A TERVEZETT KÜLDETÉS MEGVALÓSUL
A KÉT BOLYGÓ LÉGKÖRÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE IS VÁLASZT KAPHATUNK, HA A TERVEZETT KÜLDETÉS MEGVALÓSUL

A küldetés céljai túlmutatnak a két óriásbolygóról való ismereteink bővítésén, a tudósok szeretnének többet tudni a Naprendszer keletkezéséről és fejlődéséről is, egyszersmind a Naprendszeren kívüli bolygókról is. Mindezt – egyebek mellett – a nitrogén 14-es és 15-ös tömegszámú izotópjának arányát meghatározva, valamint a nemesgázok légköri koncentrációjának mérése alapján tervezik vizsgálni.

A küldetés indításának tervezett éve 2032, ez ugyanis azt jelentené, hogy még a 2050-ben bekövetkező északi őszi nap-éj egyenlőség előtt megérkezne a szonda, ez az időszak a holdak jó láthatósága miatt ideális lenne.

Források:

https://www.science.org/doi/10.1126/science.ade8446

https://solarsystem.nasa.gov/missions/voyager-2/in-depth/

 

Borítóképek forrása: ttps://photojournal.jpl.nasa.gov/jpeg/PIA00046.jpg

https://www.nasa.gov/feature/jpl/new-study-of-uranus-large-moons-shows-4-may-hold-water/

Szerző: Jurecska Laura, Tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló