A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan érdekes, ködbe burkolózó égitest, amelynek légköre a Földünkéhez hasonlóan jórészt nitrogénből áll, mellette nagyobb mennyiségű metánnal és etánnal.

Az utóbbi évtizedek kutatómunkája sok ezer megerősített exobolygó felfedezéséhez vezetett. Köztük még a Naprendszerhez legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül is sikerült bolygókat találni.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló blogján rendszerint beszámolunk az égi látnivalókról, és ez a Merkúr láthatóságával kapcsolatban sincs másként.

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezett egy új szupernóva-maradványt, amely tökéletesen gömbszimmetrikus.

Egy távoli galaxis egyik csillaga a végzet spiráljába sodródott: rendszeresen áthalad a központi fekete lyukat körülvevő forró gázkorongon, és közben erőteljes röntgensugárzást bocsát ki.

Egy húsz évvel ezelőtti, szinte már elfeledett megfigyelés bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a magnetárok képesek létrehozni a Világegyetem legnehezebb atommagjait is.

A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedeztek egy rendkívül hideg, 186 K, tehát -87 ℃ hőmérsékletű, 5,2 Jupiter-tömegű exobolygót,

Bár a Naprendszerünkben nincs hasonló bolygó, a más csillagok körül keringő exobolygók közül a mini-Neptunuszok a leggyakoribbak.

Az új adatok arra utalnak, hogy a Nyilas (Sagittarius) csillagkép második legfényesebb csillaga nincs egyedül, hanem valójában kettőscsillag.

Minden idők legnagyobb galaxiscsoport-mintáját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a James Webb-űrtávcső használatával.