Mivel készülünk ezen az estén?
-
A csillagászati intézet ősfás parkjában sétálva megelevenedik a csillagászok romantikus élete és a legújabb kutatások eredményei.
-
A Budapest kupola hatalmas dómja és távcsőóriása lenyűgöző élményt nyújt.
-
Távcsöves észlelő helyszíneinken a legváltozatosabb műszerekkel eredünk a csillagok nyomába.
-
Interaktív beltéri csillagászati programjainkon kézzelfoghatóvá válik a csillagászat.
A különleges együttállás szépségének a Svábhegyi Csillagvizsgáló Főépületének Tetőteraszán adózunk.
Tervezett égitestek a bemutatón:
- Vénusz: pompás bolygószomszédunk fényesen csillogó, 62%-os korongja földöntúli fényességével és szivárványos színeivel kápráztatja el az észlelőket.
- Hold – Langrenus kráter: a 133 km átmérőjű kráter teraszos kráterfalával és 1 kilométer magas központi csúcsaival igen megkapó látványt biztosít.
- Hold – Vendelinus kráter: a 147 kilométer átmérőjű, idős kráter lepusztult falait és parazitakrátereit egyaránt észlelhetjük.
- Hold – Petavius kráter: a 177 kilométer átmérőjű kráter több kilométer magas központi csúcsai, teraszos falai és egykori lávacsatornája az egyik legkülönlegesebb kráterré teszi égi kísérőnk felszínén.
- Albireo kettőscsillag (Beta Cygni): a Hattyú csillagkép színpompás kettőscsillagának fő komponenese narancssárga, míg a kísérője kékesfehér színben mosolyog ránk.
- Epsilon Lyrae kettőscsillag (Double-double): a Lant csillagkép híres dupla kettőse közel 160 fényévnyire ragyog. A két kettőscsillag egymás körül kering, különös égi négyesfogatot alkotva.
- Nyári-méhkas nyílthalmaz (IC 4665): a Kígyótartó csillagkép kéttucatnyi, fényes és jól felbontott csillagból álló laza, de formás nyílthalmazát csodáljuk meg. Az ideálisan télen megfigyelhető Méhkas halmaz (M44) méltó nyári képviselője.
- M13 gömbhalmaz: a Herkules csillagképben lakik. Az északi égbolt legfényesebb gömbhalmaza háromszázezer csillag összeolvadó fényével mosolyog ránk. Távcsőóriásunk segítségével a halmaz csillagok sokaságára bomlik, a szélén pedig póklábszerű csillagláncok nyúlnak ki belőle.
- Hattyú-köd (M17): a déli Tejút egyik leggyönyörűbb köde. Omega-ködnek vagy Lópatkó-ködnek is hívják. Az elnyúlt gázköd egy takaros, nyílt csillaghalmazt vesz körbe. Egyik oldalán egy lópatkó alakú sötét porköd nyúlik bele, kiharapva és kirajzolva a hattyú nyakát.
Az eseményen bemutatott objektumok eltérhetnek az előre meghirdetettektől, tekintettel az éppen aktuális légköri viszonyokra.
Borult idő (👈🏻 részletekért kattints) esetén is felfedezzük a kupolában rejlő távcsőóriás titkait. Emellett egy izgalmas, interaktív beltéri csillagászati programon is részt veszünk:
Távcsőtrükkök
