A decemberi eget nem lehet nem szeretni.
Egy-egy hidegfront után káprázatosan tiszta, már-már kristályszerű látvány tárulhat elénk, amint a fagyos kék csillagok fénye beérkezik retinánkba. A lassan kelő téli csillagképek köztudottan a legfényesebbek és leglátványosabbak, a sziporkázó csillagok pedig ünnepi hangulatot hoznak. Az égiek decemberben Mikulástól szilveszterig tartó pompás bolygóegyüttállásokkal ünnepelnek, gyönyörködjünk mi is a már koraeste is jól látható égbolt szépségeiben.
Nézzük is meg, mi mindent érdemes megtekinteni teleszkópunkkal a tél első havában!
December 3-án visszatér a Mars
De a vörös „csillag” és a vékony holdsarló együttállása ezúttal szerencsére nem jelzi orosz katonák közelségét.Ami azt illeti, nyaktörő mutatványról lesz szó. A hajnali égen (fél hétkor) délkeleti irányban pár fok magasságban láthatjuk majd a párost, amint a Mars 3,6 fokkal nyugatra tér majd ki a cérnavékony, 26 órás holdsarlótól. Egyiket nehezebb lesz meglátni, mint a másikat, ebben most versenyeznek…
A binokuláros megfigyelés ajánlott, a kitakarásmentes, teljesen sík délkeleti kilátás pedig alapfeltétel. Feketeöves célpont, részletekről hamarosan itt!
December 4-én sem láthatunk teljes napfogyatkozást
Pedig láthatnánk, csak az Antarktiszról. December 4-én, magyar idő szerint 8:33-kor lesz a maximum, akinek tehát rengeteg pénze és ideje van, az még most vegye meg a hajójegyet a megfelelő időpontra. Az eseményt szerencsénkre élőben közvetítik, az egyik ilyet a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán is megosztjuk majd.
Az eseményről írt részletes cikkünket a blogposztok között olvashatják hamarosan, közvetítés linkje pedig itt elérhető.
December 7-én láthatjuk a legfényesebb Vénuszt idén
Olyan fényes lesz, hogy még a nappali égen is nyugodtan kereshetjük szabad szemmel. A -4,7 magnitúdós fényesség bőven mindent maga után utasít majd a koraesti égen, ráadásul a hónap elején kényelmes, 2 és fél órás késéssel nyugszik a Naphoz képest. Sőt, aki igazán sasszeműnek véli magát, a nappali vagy napnyugta-közeli égen megpróbálhatja szabad szemmel is felbontani, apró ívdarabnak látni a Vénuszt! Jelenlegi, 45”-es mérete a legjobb szeműeknek ezt már lehetővé teszi!
Kezdőknek, binokulárosoknak, szabadszemes észlelőknek, feketeöveseknek: mindenkinek kötelező célpont! Köszönjük, Télapó!
December 10-én csodálatos bolygóegyüttállás: sorban tisztelegnek a bolygók és a Hold
Így néz majd ki:
10-én bizony koraeste, kicsivel a teljes sötétedés előtt érdemes lesz pár pillantást vetnünk a déli-délnyugati égboltra: sorban a Hold, a Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz sorakoznak majd katonás rendben, hogy tiszteletüket tegyék a Föld lakóinak. E holdfényes éjszakán mást amúgy sem nagyon láthatnánk az égen, így, ha van rá módunk, teleszkópunkkal mindenképpen észleljük végig az égi vendégeket!
Erről a csodás jelenségről bővebben itt olvashatnak.
December 11-én súrolva fed a Hold
Budapestről nézve 20:24-kor (keleten kicsit hamarabb, nyugaton kicsit később) a Hold súrolva fedi el a SAO 147033 csillagot. Ez a 7,7 magnitúdós csillag a Halak csillagképben van, nevezetesen itt, párjával, a mellette levő SAO 147032-vel.
De ezt tudnunk sem kell, mert a Hold déli pólusa közelében megtaláljuk a két csillagot.
A kettős felső tagja 20:05-kor belép a Hold mögé, a másik csillag pedig 20:24-kor végigtáncol égi kísérőnk déli pólusán.
A Hold éppen csak elfedi majd ezt a kis csillagocskát, ezért hívjuk súrló fedésnek- a jelenséget binokulárral, vagy nagy látómezejű teleszkóppal lehet érdemes megfigyelni. A Stellarium alkalmazásba beírva a „SAO147033” számot (így, egyben) szintén meglelhetjük.
December 14-én jönnek a Geminida hullócsillagok
A hullócsillagokat a radiánspontjuk alapján osztályozzuk, azaz, hogy látszólag az ég melyik irányából érkeznek felénk. Ha képzeletben meghosszabbítjuk majd összekötjük a hullócsillagok pályáit, azok egy pontban, a radiánspontban metszik egymást.
December 14-én a Gemini, azaz Ikrek csillagképből érkeznek felénk szépséges hullócsillagok, óránként elméletileg 150, gyakorlatilag inkább ~30 hullócsillagot láthatunk majd.
Érdekesség, hogy először 1862-ben említik ezt a meteorrajt, ugyanis e parányi porszemcsék korábban még nem keresztezték a Föld útját.
Mindenképp menjünk ki, és nézzük az eget aznap este, öltözzünk melegen, vigyünk teát: nagyon megéri!
A Geminidák méltó „vetélytársai” a híres Perseidáknak, annál is sűrűbb és fényesebb tagokat produkálhat a raj!
December 19-sem lesz szuperhold, de minihold sem, mert olyan sincs, de…
Telehold viszont nagyon is lesz, 29 ívperc 26 ívmásodperces látszó átmérőjével pedig az idei év legkisebb teleholdját láthatjuk.
Szabadszemmel azonban az átlagember semmilyen különbséget nem vélhet felfedezni egy átlagos telehold és a december 19-i között.
Próbáljuk ki!
Olvasóink kérjék meg egy gyanútlan ismerősüket, hogy nézze meg a Holdat, majd kérdezzék meg, van-e benne bármi furcsa. A válasz várhatóan nemleges lesz! Az persze megint más kérdés, hogy ha előre sejtetjük a kérdésben az „elvárt” reakciót (Ugye milyen kicsi most a Hold?), akkor torzulhat a kísérlet.
Sőt, ha így hívjuk fel a figyelmet: Nézd, szuperhold látszik az égen! – már várhatjuk is a választ: Tényleg, mekkora… Az emberi szem csalóka, de az asztronómus szögmérője nem!Minden évben számos alkalommal küzdünk a szuperhold elnevezés ellen (a témában remek cikket írtunk).
E cikk szerzőjének szívmelengető emléke, amikor idén az egyik „szuperhold” jelenségnél a Telex vonatkozó Facebook-posztja alatt megjelenő amatőrcsillagász-sokaság kommentjeire villámgyorsan reagáltak az újságírók, és javították a bejegyzést, elhagyták a megtévesztő elnevezést, sőt, felhívták a figyelmet annak helytelenségére. Van még igazság a Földön!
December 21-én lesz a leghosszabb az éjszaka……hogy a sötétség aztán átadja helyét az egyre hosszabbodó világosságnak és a fénynek.
Számos mitológiában kapcsoltak ehhez a jeles eseményhez ünnepeket, a keltáktól a germánokon át a mai keresztényekig.
Éljen a fény! Amíg pedig sötét van, éljenek a nagykabátban este öttől reggel hétig sötét eget fürkésző csillagászok!
A Szentestét is széppé teszik az égi jelenségek
December 24-én ér oppozícióba a (32) Pomona kisbolygó. A 11,1 magnitúdós aszteroidát az Orion és a Gemini határán leljük majd meg, keresőtérképe itt elérhető.
Közepes, legalább 15cm átmérőjű távcső használata ajánlott.
December 25-én, 00:07-kor (Budapest) a Hold északi pólusa súrolva fedi el a ZC 1569 (HIP52683) katalógusszámú csillagot az Oroszlán csillagképben. A 6,9 magnitúdós csillagot binokulárral is megfigyelhetjük, a fedés nagyobb nagyítású távcsővel lesz igazán látványos.
Térképhez használjuk a Stellariumot! A keresőikon használatával írjuk be a HIP52683 katalógusszámot, ez megadja majd a kívánt csillagot.
Karácsonykor ismét látogatók érkeznek
December 25-én visszatérnek a bolygók, hogy üdvözöljék a karácsonyt ünneplő embereket. K
iváló alkalom lesz ez annak, aki különleges merkúrészlelésre vágyik: 16:20-kor kezdjünk neki az észlelésnek, hogy a mindössze 4-5 fok magasan járó Merkúrt a lemenő Nap sugaraiban megleljük, szinte pontosan délnyugati irányban. Ha ez nem is jön össze, semmi baj: a Vénusz, a Szaturnusz és a Jupiter tovább és könnyebben látszik majd. Innentől fogva egészen január 4-5-ig ez a pompás négyes bolygófogat egünkön virít, a Merkúr egyre távolabb, a Vénusz pedig egyre közelebb kerülve Napunkhoz.
Szintén 25-én két kisbolygót is láthatunk majd csillagok mellett randizni – kezdőknek kiváló lehetőség!
A Harmonia kisbolygó 18:02-kor mindössze 1 ívpercre közelíti meg a 6,6 magnitúdós 15 Ceti csillagot, ami nagyban megkönnyíti a felkeresését. A 11,2 magnitúdós, halványka (40) Harmonia keresőtérképét itt találjuk. E kisbolygót 1856-ban fedezték fel, keringési periódusa 1247,5 földi nap, forgásideje 9 óra. Közepes (legalább 15cm átmérőjű) teleszkóppal keressük.Az Iris kisbolygó 23:07-kor 10 ícvperccel északra lesz majd az 5,8 magnitúdós 1 Cnc csillagtól. A 8,1 magnitúdós (7) Iris térképe itt érhető el.
Ezt a kisbolygót 1847-ben fedezték fel, keringési periódusa 1345 földi nap, forgásideje 7 óra. Kistávcsővel (9-10cm átmérő) is kereshető.E kisbolygókról korábban is írtunk már, az Irisről itt, a Harmoniáról pedig itt, az októberi égi jelenségekben.
December 26-án indul a Merkúr-szezon
Bizony, apró égi pajtásunk visszatér a kozmikus színpadra, és kiválóan megfigyelhetjük majd az elkövetkező időszakban. Látszó átmérője ekkor még csak 5,4 ívmásodperc, de egyre hízik, fényessége -0,7 magnitúdós.
Észleljük!
December 29-én randizik a Merkúr és a Vénusz, keletről a Szaturnusz és a Jupiter kísérik őket
A két bolygó 4,3 fokra merészkednek egymáshoz a Nyilas csillagképben, legnagyobb közelségük 16:41-kor várható. Tőlük keletre a Szaturnusz és a Jupiter mosolyog majd, fényességük beragyogja a déli égboltot.
Mindenképp próbáljuk megkeresni őket!
A Merkúr persze igen alacsonyan lesz a délnyugati horizonton, ezt tartsuk észben…
Halványabb kisbolygók oppozíciói és térképei
December 5-én szembenállásban a (106) Dione, 11,2 magnitúdó pontért.
December 9-én meglátogat a (42) Isis, 11 magnitúdó kreditért.December 10-én itt jár a (44) Nysa, 9 magnitúdós, decemberi kánaán.
December 24-én ahogy már említettük, bekukkant a (32) Pomona, 11,2 magnitúdós őhalványsága.
December 29-én beköszön a (22) Kalliope, egészen 10,2 magnitúdóig fényesedik.
Így állnak a bolygók decemberben:
Merkúr: a hónap elején nem látható, de 25-től már kereshető, ekkor egy órával nyugszik a Nap után.
A hónap végére ez a szám másfél órára kúszik fel, megfigyelhetősége kiváló. Látszó átmérője a hónap végén 5,3 ívmásodperc, fényessége -0,7 magnitúdó, fázisa 89%. Ezután csak egyre jobban látszik, ahogy távolodik a Naptól.
Vénusz: az esti délnyugati ég királynője, december 7-én éri el idei fényességének maximumát. 16-tól fázisa már csak 15%-os, látszó átmérője 50 ívmásodpercre dagad, Vénuszsarlót láthatunk, érdemes megfigyelni. December 25-én 57”-es, és 6%-os óriás vénuszsarlóban gyönyörködhetünk! December vége és január első napjai a Vénuszsarló-vadászat idénye, ki ne hagyjuk!!!
Mars: hajnalban kel, apró, vöröses csillagként látszik a délkeleti ég alján. A hó végére látszó átmérője 4 ívmásodpercre hízik, fényessége másfél magnitúdó.
Jupiter: továbbra is az este királya, a nyugati égen keressük, fehér fénye összetéveszthetetlen. Fényessége -2,2 magnitúdó, látszó átmérője 37 ívmásodperc.
Szaturnusz: napnyugta után már látható a déli égen, a Jupiter előtt mozog a Bakban. Fényessége 0,8 magnitúdó, látszó átmérője 16 ívmásodperc. Hó végére közeledik a Naphoz.
Uránusz: az éjszaka nagyobb részében remekül megfigyelhető, magasan az égen!
Neptunusz: késő este nyugszik, addig jól látható. Sötétedés után delel 37 fokkal a horizont fölött.A bolygók keresőtérképei innen érhetők el.
Epilógus
E cikk szerzője az év elején került a Svábhegyi Csillagvizsgáló csapatába, első írása az áprilisi égi jelenségekről szólt.
A szerző mindig egyes szám harmadik személyben írja a cikkeket, de most, az év végén kivételt tesz, és rövid jókívánságokat fogalmaz meg az olvasó számára.
Bacsó Zétény vagyok, a londoni Imperial College másodéves fizikushallgatója, többnyire én írom az égi jelenségekről szóló cikkeket. Nagyon zavar, hogy az olvasóimról semmit sem tudok, ez egy egyirányú kapcsolat. Én önökhöz képest térben és időben is igen messze vagyok, és ez nagyon különös érzés. A tipikus olvasóink az adatok szerint állítólag a 40-es éveikben járó fiatal anyukák- úgy tűnik, főleg nekik írom a cikkeimet. Igyekszem finoman, szigorúan a csillagászat témájánál maradva írni, de úgy érzem, az „írástudók felelőssége” akkor is kötelez, ha az embert kevesen olvassák - ezért is szövöm bele rendszeresen a cikkeim bevezetőjébe kicsit azt, amit a világról gondolok.
Nagyon köszönöm édesanyám és édesapám, valamint a testvérem és barátaim támogatását, kritikáit a cikkeimmel kapcsolatban, ez őszintén nagyon jól esik- nomeg a háttérben mindig ott lévő, „láthatatlan” szerkesztőnek, aki nélkül a cikkeimben sokkal több elütés, kacifántos mondat és hiba lenne.
Szeretném egy számomra nagyon kedves verssel zárni a 2021-es havi égi jelenségek cikksorozatát.
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.
Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?
Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?
Ó, csillag, mit sírsz!
Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam,
jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik! (1923)
Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló