Igazán különleges és pompás planetáris együttállásban gyönyörködhetünk január 22-én sötétedéskor: Az égbolt szabad szemmel látható legfényesebb és leghalványabb bolygója, a Vénusz és a Szaturnusz kerül szoros közelségbe. A horizont közelében található Szaturnusz mindössze 22 ívpercre merészkedik a Vénusztól, a látványos duót szabad szemmel és binokulárral is megkereshetjük.
A Vénuszról nem sokat írtunk az elmúlt időben. Ennek profán oka volt: az Esthajnalcsillag (ez ugyebár a Vénusz népi neve) az ősz, illetve a december során változott át hajnalcsillagból estcsillaggá, s mostanra kezd el beérni ez a váltás. A Vénusz ugyanis – mint minden más bolygó – lassú pályát ró le az égen, és ennek során változik a Naphoz viszonyított helyzete. Az elmúlt hónapokban folyamatosan közeledett a Naphoz, míg végül eltűnt annak fényében. És bár már egy ideje túljutott a maximális közelítésen, és a két égitest látszó távolsága egyre nő, a Nap közelsége miatt eddig elveszett annak fényében.
Január végére azonban érdemi változás áll be. A Vénusz az égbolt legfényesebb csillagszerű objektuma, így a bolygó a horizonthoz – és a Naphoz – viszonylag közeli állapotában is jól látható. Január utolsó hetére már elég feltűnő helyzetbe kerül ahhoz, hogy kijelenthessük: a Vénusz, immár Estcsillagként, visszatért egünkre!
A Szaturnusz és a Vénusz kistávcsöves képeken (Molnár és Kőszegi Attila fotográfiája, illetve rajza). Forrás: eszlelesek.mcse.hu
Az együttállás zavartalan megfigyeléséhez elsősorban tökéletesen kitakarásmentes délnyugati égbolt szükséges, az ideális, 17:30-as időpontban ugyanis a páros már mindössze 7,5 fok magasan tartózkodik majd a horizont felett.
A Vénusz 16:50-kor már szabad szemmel is látványosan izzik, bő 12 fokkal a látóhatár fölött. Érdemes nagyobb binokulárral vagy távcsővel már ilyenkor keresni a még igen halvány Szaturnuszt, amit éppen a Vénusz felett, kicsit jobbra kell keresnünk. Ahogy sötétedik, a Szaturnusz is egyre fényesebbé válik a Vénusz mellett. 17:12 perckor, amikorra a 10 fokos magasságot elérik, a Szaturnusz akár már szabad szemmel is megpillantható, kis kézitávcsőben pedig határozott látvány. A szoros együttállás szépsége nagy látómezejű kisebb távcsőben bontakozik ki. A Vénusz 30x-os nagyításon egy sziporkázóan fényes fehér, még csillagszerű korong, míg a Szaturnusz egy sokkal halványabb narancssárga, apró gyűrűt mutató, megnyúlt bolygótest. Érdemes legalább 80x-os nagyításra felnagyítani a párost, a vakító Vénusznak ugyanis itt már kezd jó láthatóvá válni az apró korongja. És a vele egy látómezőben lebegő Szaturnusszal összehasonlítva láthatóvá válik a döbbenetes különbség a két bolygó korongjának felületi fényessége között! A 10,9” átmérőjű és -3,9 magnitúdós fényességű Vénusz és a másfélszer akkora, 15,5”-es korongméretű, de mindössze 0,8 magnitúdós fényességű Szaturnuszt összehasonlítva saját szemünkkel láthatjuk, hogy a Vénusz korongjának felületi fényessége 200-szor akkora, mint a Szaturnuszé! Bár a látóhatárhoz közel járó bolygók korongja remeg, és a Vénusz a légköri diszperzió miatt a szivárvány színeire bomlik, érdemes 150-200x-os nagyítással is megcsodálni a táncoló bolygócsodákat – természetesen itt már nem fogjuk őket egy látómezőben látni.
Kicsit később, 17:30-kor pedig a horizonton elnézelődve is élvezzük ki a látványt, hiszen ritkán láthatjuk Naprendszerünk legfényesebb és szabad szemmel nézve leghalványabb bolygóját ilyen szoros, szépséges és egyenlőtlen „kettőscsillagként” (pontosabban mondva: bolygópárosként) az egünkön!
23-án hármas találkozó, majd vonatozás
23-án a szoros randevú véget ér, de egy harmadik fél, a Hold megjelenése miatt azonban elkaphatunk még izgi pillanatokat.
23-án negyed hat körül ugyanis a Vénusz–Szaturnusz páros tagjai még mindig igen közel lesznek egymáshoz, még alig 1 fokra. Az 5%-os, vékony holdsarló de 5 fokkal keletre ott virít majd a bolygópáros mellett, hármas együttállássá alakítva a jelenséget. 24-én a dagadó holdsarló a Vénusz és a Jupiter közé emelkedik, míg 25-én a Jupiterhez közeledve mosolyog, igazán esztétikus páros együttállással koronázva az esti égbolt látványát.
Lengyel Gábor fényképe a Jupiterről 2022. október 4-én készült egy 114/900-as SkyWatcher Newtonnal. Forrás: eszlelesek.mcse.hu
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
