Minél szorosabb az együttállás, annál látványosabb az esemény. Éppen ezért érdemes megpróbálkozni a Merkúr és a Mars rendkívül szoros együttállásának megfigyelésével január 28-án hajnalban, 6:42-kor. Az észlelést nehezíti, hogy ekkorra már nem lesz teljesen sötét az égbolt, hiszen elkezdődik a polgári szürkület, illetve az is, hogy a két bolygó mindössze 2,5 fokkal lesz a horizont felett. Ám annak, aki szereti a kihívást, és vállalja a kockázatot, felejthetetlen élményben lehet része!
Ebben a rövid bejegyzésben igyekszünk segítséget nyújtani az észleléshez, illetve elmagyarázni, hogy miért is nem olyan egyszerű a jelenség megfigyelése, annak ellenére, hogy szabad szemmel is látható két bolygóról van szó. Az éppen 84%-os fázisban lévő Merkúr ekkor -0,2 magnitúdósnak, a tőle mindössze 22'-re lévő Mars pedig 1,3 magnitúdósnak fog látszani. A Mars az évnek nem minden szakaszában látszik az égbolton: ezzel a remek nyitánnyal kezdődik meg ebben az évben a Mars láthatósági időszaka.
Az észlelés kihívásai
1. Hajnali égbolt:
Mint ahogy azzal a legtöbben tisztában vannak, a sötét égbolton könnyebben észrevehetőek a csillagok, a bolygók, illetve a Hold, mint a nappali égbolton. Ez természetes, hiszen nappal a Nap bevilágítja az égboltot, és így a halványabb égitestek láthatatlanná válnak. A szürkületi égbolton azonban, ha szerencsénk van, esetlegesen meg tudjuk figyelni a legfényesebb éjszakai objektumokat, például a bolygókat is. A szürkületnek a csillagászatban három fokozatát különíthetjük el: a polgári szürkületet, a navigációs szürkületet, illetve a csillagászati szürkületet. Ezeket a Nap horizont alatti magassága definiálja a következőképp: polgári szürkületről van szó, ha a Nap 0 és -6 fokos magasság között található, navigációs szürkületről, ha -6 és -12 fok között, végül csillagászati szürkületről, ha -12 és -18 fok között. Ebből is látszik, hogy a legsötétebb szürkület a csillagászati, hiszen ekkor lejjebb van a Nap a horizont alatt, mint a navigációs, illetve a polgári szürkület esetén. A 2024. január 28-ai együttálláskor a Nap nagyon közel lesz ahhoz, hogy láthatóvá váljon a nappali égbolton: a polgári szürkület kezdetén közelíti meg legjobban egymást a Merkúr és a Mars. Megjegyzendő, hogy ekkor a Vénusz is látszani fog még az égbolton, így a szemfüles észlelő azt is észreveheti.
2. A horizonthoz való közelség
Szintén kihívást jelent az, hogy a két bolygó a horizonthoz igencsak közel fog elhelyezkedni az együttállás során, mindössze 2,5 fokos magasságban. Éppen ezért az észlelést egyéb tényezők is nehezítik. Érdemes emiatt olyan helyet választani a megfigyeléshez, ahol nincsenek mesterséges, illetve természetes akadályok a horizont közelében. A horizont közelében lévő objektumok észlelése emiatt azért is nehezebb, mert a légköri turbulenciák erőteljesebben befolyásolják az észlelés körülményeit, mint a zenithez közelebbi égterületeken. Szintén érdekes, hogy a felkelő Nap igencsak közel lesz a bolygóegyütteshez, így éppen azon a helyen kezd el az ég leghamarabb világosodni. Ilyenkor távcsöves megfigyelés esetén fontos az is, hogy odafigyeljünk arra, hogy nehogy belenézzünk a felkelő Nap vakító fényébe.
3. A Merkúr láthatósága az égbolton
Naprendszerünk legbelső, tehát a Naphoz legközelebbi bolygója a Merkúr, megfigyelése ezért is nehezebb az összes többi szabad szemes bolygóénál. Ennek számos oka van. Az észlelést nehezíti a Merkúr kis mérete is: látszó átmérője mindössze körülbelül 10 ívmásodperc. Emellett, mivel ez a bolygó kering a legközelebb a Naphoz, a Földről mindig a Nap közelében látszik, tehát abban a régióban, ahol a Nap fénye a leginkább kitakarja a többi égi objektumot. Az év során csak rövid ideig tartózkodik a Merkúr olyan égterületen, ahol kellőképpen távol van a Naptól ahhoz, hogy látható legyen. A Naphoz való közelség miatt szintén bonyodalmat okoz a megfigyelésekben az, hogy a Merkúr a keleti égbolton kel, általában napkelte előtt nem sokkal. Ezért tehát csak nagyon rövid ideig és csak a horizont közelében figyelhetjük meg.
Mindezek a nehézségek azonban ne szegjék kedvünket a megfigyeléstől, hiszen minél nagyobb a kihívás, annál édesebb a siker íze!
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet