Április 27-én este a Hold egy gyönyörű csillagcsoport, az M35 nevű halmaz mellé ér. Ekkor érdemes kimenni az ég alá és megkeresni ezt az égi párost, mert megkapó látványnak lehetünk szemtanúi!
Az M35, azaz Messier 35 katalógusszámú objektum egy nyílt csillaghalmaz. Tehát fiatal csillagok alkotják (mindössze csak 175 millió évesek!), tőlünk körülbelül 3900 fényévre található, az Ikrek csillagképben.
Ez azt jelenti, hogy hiába látjuk majd hozzá nagyon közel a Holdat, ez a csoportosulás valójában 10 milliárdszor messzebb helyezkedik el tőlünk, mint kozmikus kísérőnk, a Hold!
A Hold sarlója ekkor 20%-os, dagadó fázisban lesz. Ilyenkor nagyon kellemes a látványa, mivel már sok napfényt ver vissza, de még nem vakítja el a szemlélődőt a telihold teljes fényerejével. Távcsővel is ekkor érdemes vizsgálni.
Gyakori tévhit, hogy teliholdkor látszik a Hold a legjobban - ugyanis a fény-árnyék határ, a terminátor nagyon érdekes domborzati jelenségeket tud megmutatni, a fázist mutató Holdon.
A hegycsúcsok kivillannak az árnyékból, míg a medencék és kráterek már sötétségbe merülnek. Így mindig a terminátor mentén láthatjuk a legizgalmasabb részleteket a Holdon, tehát teliholdkor éppenhogy nem olyan érdekfeszítő a szemlélődés.
Amikor a Hold még ilyen kicsi sarló, szembetűnő a hamuszürke fénynek nevezett jelenség. Szabad szemmel is megfigyelhetjük, hogy a Hold árnyékos, megvilágítatlan oldala nem teljesen fekete és láthatatlan, amint várnánk, hanem jól látható szürkés derengésbe borul. Nem véletlenül hívják ezt a jelenséget angolul ‘earthshine’-nak, azaz ‘földfény’-nek.
Ezt a jelenséget ugyanis az okozza, hogy a Föld légköre visszaveri a napfényt és gyakorlatilag a Föld fényét látjuk visszaverődve abban a homályban.
Ezt először Leonardo da Vinci magyarázta meg helyesen, több, mint egy fél évezreddel ezelőtt!
A hamuszürke fény derengése már szabad szemmel és szépen látszik, de kézitávcsővel, kistávcsővel még jobban kivehető.
Kis megvilágítottságnál könnyedén azonosítani lehet a különféle tengereket, hegységeket, nagyobb krátereket is. A Hold ekkor, az M35-közelség idején is olyan fázisban lesz, hogy ezt a hamuszürke fényt is megfigyelhessük!
A csillaghalmazt sajnos szabad szemmel nem lehet látni, de már kicsi, kézi távcsővel is megpillanthatjuk derengő ködösségként. Na nem azért látjuk ködösségnek, mert ténylegesen egy gázfelhő ragyog a csillagok között, hanem mert ha nem elég jó a műszerünk felbontása, a csillagok fénye összeolvad egy ködös derengéssé, ebből esetleg egy-egy fényesebb csillag kiugrik.
Kicsit nagyobb távcsővel már akár teljesen különálló csillagaira is bonthatjuk a csoportot.
Ezt az együttállást is kistávcsőben a legérdemesebb vizsgálni, hiszen ezeknek a műszereknek olyan nagy a látómezejük, hogy egyszerre belefér mindkét objektum.
Ekkor egyazon látómezőben élvezhetjük a holdsarló és a ködösségként sejlő csillagcsoport látványát! Ha már a Holdra ráállunk a távcsövünkkel, jó eséllyel észrevehetjük majd a mellette tündöklő csillagcsoportot, a holdsarló felett.
Ha nem látnánk, akkor próbáljunk meg a Hold körül körözni, hátha beúszik a képbe!
Április 27-én este 11 órakor kerülnek egymáshoz legközelebb, ám ekkor már igencsak alacsonyan, a nyugati horizont felé nyargalva találnánk meg őket. Ezért érdemesebb minél hamarabb az este folyamán, a sötétedés beálltával elcsípni a párost, mert már ekkor is igencsak közel helyezkednek el egymáshoz.
Külön szépséggel fűszerezi majd a látványt a Holdsarlótól alacsonyabban, nyugatabbra járó tündöklő Vénusz. Ha van távcsövünk, két sarlót is megfigyelhetünk ezen az estén.
A Hold 19%-os, a Vénusz pedig 29%-os sarlóként fog látszani. Méretben persze a Hold vezet, közel 50-szer látszik nagyobbnak a Vénusznál.
Menjünk hát ki az égbolt alá és lessük meg ezt a szép együttállást, ha van rá módunk!
Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet