Októberi égi jelenségek

Októberi égi jelenségek

2024 október 01
| Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
Ahogy az év egyre hűvösebb időszakához érünk, az éjszakák is egyre hosszabbak lesznek.

Ennek számos előnye van azok számára, akik szeretik idejüket a csillagos égbolt szemlélésével tölteni: immáron nem szükséges éjszaka közepéig fennmaradni ahhoz, hogy lássuk kedvenc fénylő pontjainkat, illetve nem kell nagyon korán kelnünk a hajnali égbolt gyönyörűségének átéléséhez. Októberben több különleges eseménynek is tanúi lehetünk: aki éppen Dél-Amerikában jár, megfigyelhet egy látványos gyűrűs napfogyatkozást. Természetesen Magyarországról is számos érdekesség kecsegtet ebben a hónapban, például ekkor következik be az Orionidák meteorraj maximuma, illetve a hónap 11. napjától talán megfigyelhetjük az év üstökös-sztárját, a C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS-t, amennyiben az túléli a Nap közelében történő elhaladást. Emellett 4 kisbolygó-oppozíciót és számos együttállást is tartogat számunkra az égbolt, így a hidegebb idő ellenére is érdemes felnézni az égre, amikor csak tehetjük.

Október 1-je: hajnali holdsarló

A második őszi hónap vékony, hajnali, 38 órás 38 perces korú holdsarlóval köszönt ránk. Aki szeret korán kelni, avagy a munkája miatt ezt muszáj megtennie, nézzen a keleti horizont felé október első napján hajnali hat óra után hét perccel, és egy nagyon vékony, C alakú holdsarló látványával gazdagodik. Bár a Hold a látóhatár felett csupán 9 fokkal lesz hajnalban, és a világosodás is némileg kihívást jelenthet, mindenképpen érdekes lehet megfigyelni a Holdat majdnem eltűnő állapotában.

Október 2-a: gyűrűs napfogyatkozás Dél-Amerikában

Napfogyatkozás akkor következik be, amikor újhold idején a Hold pontosan a Nap és a Föld közé ér. Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy miért nincs minden újholdkor napfogyatkozás is egyben. Erre a következő a válasz: mivel a Hold pályasíkja 5 fokos szöget zár be az ekliptikával, vagyis azzal a síkkal, amelyen a Föld kering a Nap körül, a Nap nem kerülhet minden újholdkor takarásba, csak akkor, amikor a Hold éppen metszi ezt a bizonyos síkot az úgynevezett felszálló, illetve leszálló csomóban. A napfogyatkozásnak több fajtáját ismerjük. Ezek közül a leglátványosabb a teljes, illetve a gyűrűs napfogyatkozás. Teljes napfogyatkozás következik be akkor, amikor a Hold látszó átmérője nagyobb mint a Napé, gyűrűs napfogyatkozásról pedig akkor van szó, amikor a Nap látszó átmérője nagyobb mint a Holdé, így a totalitás idején a Napból egy fénylő gyűrűalakzatot látunk. Október 2-án azok, akik Dél-Amerikában élnek, avagy direkt az észlelés céljából odalátogatnak, megfigyelhetnek egy gyönyörű, gyűrűs napfogyatkozást.

Forrás: https://www.timeanddate.com/eclipse/solar/2024-october-2
Forrás: https://www.timeanddate.com/eclipse/solar/2024-october-2

Október 5-e: a Vénusz és a Hold sarlójának közelsége

Aki lemaradt a hónap eleji holdsarlóról, annak most lehetősége nyílik az észlelésre. Ezúttal azonban nem C betűt, hanem D-alakot formáz a Hold, hiszen időközben bekövetkezett az újhold, és égi kísérőnk újra növekvő fázisába lépett. Október 5-én nem a hajnali, hanem az esti égen pompázik majd a Hold, mégpedig a Vénusz alatt. Mindez a naplemente után, 18:51-kor fog megtörténni, amikor még viszonylag világos a nyugati égbolt. A Vénusz ekkor 4 fokos horizont feletti magasságban lesz, a 8%-os fázisú  Hold pedig alatta 3,5 fokkal, tehát igencsak közel a horizonthoz. A megfigyelésre csak binokulárral van esélyünk, azzal élvezetes lehet a vékony holdsarló látványa.

Október 2-5: 100 óra csillagászat

A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) minden évben meghirdeti a 100 óra csillagászat nevű eseménysorozatot, amelynek kiemelt célja az emberek csillagászat iránti érdeklődésének felkeltése. A 100 órás csillagászati programsorozatot az égbolt megfigyelése mellett művészeti projektversenyek is tarkítják, amelyben verssel, videóval, rajzzal, vagy akár festménnyel is kifejezhetik a versenyzők a csillagászat iránti hódolatukat. Október 5-én a Svábhegyi csillagvizsgáló is megemlékszik erről a jeles eseményről egy Csillagkapu eseménnyel, amelynek fő témája a földön kívüli élet kutatása. Akit érdekel ez az egyébként igencsak népszerű téma, mindenképpen látogassa meg a csillagvizsgálót október első szombatján! Bővebb információk a következő oldalon érhetőek el: https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/programok-a-csillagvizsgaloban/csillagkapu-foldonkivuli-elet-1005

Október 4-10: a világűr hete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1999-ben úgy döntött, hogy szeretne megemlékezni a tudomány és a technológia azon csodájáról, hogy az emberiség űreszközöket indít, illetve embereket küld a világűrbe, a Holdra, vagy a Nemzetközi Űrállomásra. A 2000-es évvel kezdődően alapult meg a világűr hete (World Space Week, WSW) elnevezésű emlékhét, amikor különféle csillagászattal és űrkutatással kapcsolatos programmal emlékezünk meg az emberiség űrkutatás terén elért sikereire.

Október 7-e: a Hold és a legyező

Aki szereti a kihívást, annak kiváló lehetősége adódik október 7-én is a Hold egyre növekvő D betűjének megfigyelésére. Ezen az estén ugyanis 19:00-kor a Hold a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, az Antares közelébe ér, attól másfél fokra lesz megtalálható. Az együttest 5 fokos horizont feletti magasságban délnyugati irányban láthatjuk majd, így a horizonthoz való közelség mindenképpen kihívást jelent majd. A 21%-os fázisú Hold alakjának megtalálása után szabad szemmel talán még a Skorpió csillagkép egy-két csillagát is észrevehetjük.

Kisbolygó-oppozíciók októberben

Aki követi blogunkat, szinte minden hónapban találkozik az oppozíció fogalmával, illetve jelenségével. Az oppozíció a csillagászatban szembenállást jelent, mégpedig olyan módon, hogy a Földről nézve szemben áll egymással a Nap és egy másik bolygó vagy egy aszteroidaövbeli kisbolygó. Ekkor kiváló alkalom nyílik az adott kisbolygó megfigyelésére, hiszen pályája során viszonylag közel kerül hozzánk, így fényesebbnek látjuk, mint pályájának egy távolabbi pontján. Októberben szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis ezúttal 4 kisbolygó kerül ebbe a kitüntetett égi helyzetbe.

Október 7-e: Ezen a napon reggel 9:05-kor a harminckilencedikként felfedezett (39) Laetitia nevű kisbolygó kerül oppozícióba, így érdemes már hajnalban megkeresni az égboton a Cet csillagképben. Körülbelül 39 fokos magasságban delel majd a kisbolygó 00:52-kor, így abban az időpontban  vehetjük észre legkönnyebben az égbolton. Mivel az égitest fényessége 9,1 magnitúdó, az észleléshez mindenképpen távcső használata szükséges.

Október 17-e: Ezúttal a 9,3 magnitúdós látszó fényességű (19) Fortuna kerül szembenállásba délután 14:28-kor. Ezen az éjszakán érdemes lehet megfigyelni ezt a kis égitestet a Halak csillagképben. Másnap éjfél után, fél egy táján delel 52 fok magasan, viszont a tőle 7 fokra tartózkodó közel telehold miatt nagyon nehéz lesz távcsőben megtalálni, a távcsövön kívül némi szerencsére is szükség lesz hozzá.

Október 22-e: Ezúttal egy, az előzőeknél valamelyest halványabb, 10,5 magnitúdós kisbolygó, mégpedig a (10) Hygiea éri el az oppozíciós helyzetét, szintén a Halak csillagképben 5:07-kor. Hajnali 00:22-kor delel 59 fok magasan az égbolton, ebben az esetben kihívást jelenthet az égitest halványsága, így a megfigyeléshez a távcső mellett szükséges lesz némi észlelési tapasztalat is. Viszont kárpótolhat bennünket az a lehetőség, hogy 44’-re láthatjuk majd tőle jobbra a Messier 74 jelű galaxist, akár egy látómezőben egy kis nagyítású távcsőben! A Holdnak még mindig jelentős, 75%-os a fázisa, de egészséges távolságban, pont 90 fokra helyezkedik el az égi párostól, és talán így kevésbé fog minket hátráltatni az égi páros megpillantásában.

Október 27-e: Végül, de nem utolsósorban egy kevésbé ismert kisbolygó, mégpedig az (1036) Ganymede éri el a szembenállást 18:07-kor (nem összetévesztendő a Jupiter Ganymedes nevű holdjával!). A kisbolygó a Pegazus csillagképben lesz majd, az este folyamán  pedig 9,2 magnitúdósnak fog látszani. Több szinten szokatlan lesz az oppozíciója: igen korán – a „szokásos szembenálló kisbolygókhoz képest” –, 21:38-kor delel, és azért látszik ennyire fényesnek,, mert a kisbolygók többségéhez képest jóval közelebb kerül a Földhöz.

Október 27-e: Végül, de nem utolsósorban egy kevésbé ismert kisbolygó, mégpedig az (1036) Ganymede éri el a szembenállást 18:07-kor (nem összetévesztendő a Jupiter Ganymedes nevű holdjával!). A kisbolygó a Pegazus csillagképben lesz majd, az este folyamán  pedig 9,2 magnitúdósnak fog látszani. Több szinten szokatlan lesz az oppozíciója: igen korán – a „szokásos szembenálló kisbolygókhoz képest” –, 21:38-kor delel, és azért látszik ennyire fényesnek,, mert a kisbolygók többségéhez képest jóval közelebb kerül a Földhöz.

Október 9-e: a Hold a Teáskannában

Igen látványos, amikor a Hold fényes csillagok mellett halad el az égbolton. Az október 9-ei nap szerencsésnek mondható ebből a szempontból, ugyanis az immáron 39%-osra hízott holdsarló belép a Nyilas csillagkép jól ismert Teáskanna aszterizmusába, és megközelíti az abban található fényes, 2,7 magnitúdós Kaus Media nevű csillagot. Este fél 9-kor a két égitest 29'-es távolságban lesz egymástól, a horizont felett 5 fokos magasságban. Párosukat megfigyelhetjük már korábban, este 7 órától is, amikor még egy kicsit magasabban, körülbelül 10 fokkal a látóhatár felett helyezkednek majd el, csak kicsit távolabb lesznek egymástól, és még eléggé világos lesz az égbolt is.

Október 11-e: talán megjelenik a  C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)

A tavaszi, illetve a nyári hónapokban alkalmunk nyílt több üstökös megfigyelésére is, azonban tagadhatatlan, hogy a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) lesz az év üstököse. Ezt az objektumot kínai csillagászok fedezték fel a Purple Mountain Observatory-ban (mandarin nyelven Tsuchinshan) 2023. január 9-én és bő egy hónap múlva, február 22-én az ATLAS égboltfelmérés is megerősítette létezését, így a két független felfedező entitásról kapta a nevét. Onnantól kezdve az üstökös egyre közelebb ért a Naphoz, egészen szeptember 27-ig, amikor is pályáján haladva elérte a napközelpontját. Ez az üstökös különlegesen közel haladt el a Nap mellett, mégpedig attól 0,39 csillagászati egységnyi távolságban, így nem biztos, hogy túléli a Nap közelségét. Gyakori jelenség, amikor a jórészt jégből és kőzetekből álló üstökösök napközelbe érve felforrósodnak, és szétesnek, s ez könnyedén megtörténhet a  C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-szal is. Ha azonban sikerült túlélnie a Nap közelében való elhaladást, október 11-én már talán látszani fog az égbolton az esti szürkületben a nyugati horizont közelében. A hónap későbbi napjain gyors mozgásával egyre magasabbra kúszik az égbolton, s mindeközben átszeli a Szűz, a Kígyó, illetve a Kígyótartó csillagképeket. Ez előrejelzések szerint október 11-én 2,5 magnitúdós látszó fényességével, és látványos csóvájával szinte kiszúrja szemünket az égbolton, ám a hónap végére 4,4 magnitúdósra halványul el. Október közepén-végén, az esti zavaró holdfényes időszak után, remélhetőleg még szabad szemmel is könnyedén észrevehető lesz az üstökös, mindenkit biztatunk a megfigyelésre.

Az üstökös pályája, amint megközelíti a Napot (lila vonal).
Az üstökös pályája, amint megközelíti a Napot (lila vonal).

Október 14-e: nyugati kvadratúrában a Mars, majd Hold–Szaturnusz együttállás

A kvadratúra fogalma a csillagászatban annyit jelent, hogy a Föld, a Nap, illetve egy harmadik égitest, esetünkben a Mars olyan pozícióban helyezkednek el egymáshoz képest, hogy a Földről nézve a Nap és a Mars által bezárt szög pontosan 90 fok lesz. A definícióból adódóan kvadratúra két irányban, mégpedig keleti és nyugati irányban is bekövetkezhet. Október 14-én 10:16-kor a vörös bolygó nyugati kvadratúrába kerül, fényes, 0,3 magnitúdós 8,2”-es korongja pedig este kiválóan megfigyelhető majd az Ikrek csillagképben.

Szintén október 14-én szoros együttállásba kerül Holdunk és a gyűrűs bolygóként számon tartott Szaturnusz. Este 20:29-kor a két égitest egymástól 30'-es távolságba kerül, mégpedig jól megfigyelhető módon a horizont felett 29 fokkal. A Hold 89%-os fázisban pompázó alakja ezúttal eltéveszthetetlen lesz délkeleten, a közelében lévő Szaturnusz pedig szintén könnyedén észrevehető. Az együttállást nemcsak távcsővel, hanem szabad szemmel is megtekinthetik az érdeklődők.

Október 15-e: újabb Hold-bolygó együttállás

A következő napon a Hold egy másik bolygóval, mégpedig a Neptunusszal áll majd együtt. A megfigyeléshez nem szükséges sokáig fennmaradni este, ugyanis 19:090-kor fog bekövetkezni. A Hold ekkorra már majdnem eléri a teli állapotot, 95%-os fázisú lesz, így bárki könnyedén megpillanthatja az égbolton a horizont felett 19 fok magasan levő párost a keleti égbolton, amennyiben éppen derült idő van. Az együttállás megfigyeléséhez azonban javasolt a binokulár vagy távcső használata, a körülbelül 7,8 magnitúdós Neptunusz ugyanis nem látszik szabad szemmel, és a Hold felett mindösszesen 11’-cel lesz megtalálható.

Október 17-e: egész éjjel megfigyelhető telihold, amelynek látszó mérete a szokásosnál nagyobb a Földhöz való közelség miatt, ez lesz a 2024-es év legnagyobb teleholdja. Eközben a Hold a Halak csillagképből a Kos csillagképbe tart az éjszaka folyamán.

Október 19-e: Fiastyúk-fedés

A hónap második felében szintén látványos égi jelenségeknek lehetünk tanúi. Ezek közül kiemelendő a Bika csillagkép jellegzetes, szabad szemmel is megfigyelhető nyílthalmazának, a Fiastyúknak súroló fedése. A hetes csillagfogatot már navigációs szürkület bekövetkezte után érdemes nyomon követni, 21:49-kor kerül a 92%-os fázisú Hold közelségébe, amelyet mindenképpen érdemes megfigyelni. Bár mind a Hold, mind a Fiastyúk jól látszik szabad szemmel, a halmaz pereméhez tartozó csillagok fedésének élményét távcsöves vagy binokuláros észleléssel tehetjük teljessé. 

Október 21-e: az Orionidák meteorraj maximuma

Sokan hallottak a nyári Perseidák meteorrajról, amelynek maximuma augusztus 12-hez közeli időpontra tehető, kevesebben ismerik azonban a néha hasonlóan látványos Orionidákat. Ez a meteorraj októberben érkezik, és a 20-ról 21-re virradó éjjelén éri el maximumát. Ekkor akár 20 hullócsillagot is megfigyelhetünk óránként az egész égbolton, így az egyre hűvösödő őszi éjszakák ellenére megéri kimenni a szabadba azoknak, akik szeretik a hullócsillagok vékony fénycsíkjának múlékony gyönyörűségét. A megfigyelés szépségét egy kicsit árnyalja az, hogy a Hold hajnalban 83%-os körüli fázisban pompázik majd az égbolton, így a halványabb hullócsillagokat fényével elrejtheti szemünk elől.

Október 23-a: háromszög az égen

Aki az utóbbi hónapokban megfigyelte az égbolt jellegzetesen szép együttállásait, bizonyára jól ismeri már az Ikrek csillagképet és annak Pollux nevű csillagát. Október 23-án a Pollux ismét főszerepet kap, ugyanis közelébe ér majd a Mars, illetve a félhold is. A három égitest egy szépséges háromszögalakzatot alkot majd az éjszakai égbolton keleti irányban, mégpedig este 23:30-kor. Aki szeret későn lefeküdni, villanyoltás előtt érdemes megkeresnie a fényes, szabad szemes triót az égbolton.

Október 25-e a Jupiter és a 109 Tau együttállása, 26-án pedig a Vénusz és az Antares együttállása

Október 26-án különösen érdekes lesz az esti égbolt, így derült idő esetén kihagyhatatlan élményeknek lehetünk tanúi. Elsőként a Vénusz fényes „esthajnalcsillaga” a Skorpió legyezőjének közepén díszelgő Antares közelébe ér este 18:14-kor a polgári szürkület végére. A két égitest távolsága 3 fok lesz, a megfigyelést azonban nehezíti a délnyugati horizonthoz való közelség: a Vénusz 6,5 fokos magasságban virít majd, az Antares azonban 3,5 fokkal lesz csak a horizont felett. A megfigyeléshez épp ezért fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahonnan megfelelően látszik a horizont. Egy kézi látcső segítség lehet az égi páros biztos megpillantásához.

Ennél egy kicsit magasabban látszik majd előző nap, 25-én hajnalban 02:11-kor a Jupiter és az 5 magnitúdós látszó fényességű 109 Tau, vagy másik nevén n Tau  nagyon közeli együttállása, mégpedig a horizont felett 58 fokkal. A két égitest mindössze 17,3'-re lesz egymástól, így gyönyörű látványt nyújtanak majd egy binokulárral nézve. Ugyanekkor érdemes megfigyelni közelebbről a Jupitert, ugyanis ezen a napon mind a négy Galilei-holdja remekül látszik majd.

Október 29-e: egy vonalban a Mars, a Pollux és a Castor

Aki október 23-án megfigyelte a Mars, a Pollux és a Hold hármasát, annak különösen érdekes lehet október 29-én a Mars, és az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillagának a Polluxnak és a Castornak a megfigyelése. A három égitest ugyanis egy egyenesen helyezkedik majd el az égbolton este 23:00-kor a keleti látóhatár felett 5-15 fokkal.

Október 31-e: Spica-fedés

Az októberi hónap egy nagyon látványos csillagfedéssel zárul: ekkor a Hold 31 óra 38 perces sarlója mögül kibukkan ugyanis a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica. A megfigyelés kihívásokkal lesz teli, ugyanis mindez a horizont felett 2 fokos magasságban fog megtörténni hajnali 6:33-kor. A Hold sarlójának megkeresése sem olyan egyszerű feladat ekkor, mint amilyennek látszik, hiszen amellett, hogy nagyon közel lesz a keleti horizonthoz, a hajnali égbolton nehéz lesz észrevenni papírvékonyságú C-alakját. A Spica csillag ennek az 1%-os sarlónak a sötét oldalán fog kilépni hajnalban. A megfigyeléshez mindenképpen érdemes binokulárt használni.

A bolygók októberi láthatósága


Merkúr: Október 1-jén felső együttállásban lesz a Nappal. Láthatóságának kedvezőtlen időszaka következik a hónapban: napnyugta után este  szabad szemmel nem figyelhető meg. A hó végére a 87%-ig fogyó, 18 fokos elongációban levő, 5,2”-es bolygót csak a nappali égen észlelhetjük távcsővel -0,3 magnitúdós fényességnél.


Vénusz: Az esti égen igen könnyen észrevehető a nyugati horizont közelében. A hónap közepén a polgári szürkület végén körülbelül 5 fokos magasságban láthatjuk. A 13" átmérőjű és 82%-os fázisú bolygó -4,0 magnitúdós fényességgel ragyog.


Mars: Október közepén este 11 óra előtt kel az Ikrek csillagképben, a hajnali szürkületi láthatóság végén 65 fokos magasságban delel a vörös bolygó, így az éjszaka második felében jól megfigyelhető. Október 14-én keleti kvadratúrába kerül. A 8,2" korongátmérőjű és 0,3 magnitúdós fényességű bolygó északi féltekéje a télutón jár. A kiterjedt északi pólussapka jól látható, noha a 88%-os fázisú bolygó terminátora beleharap a sapka szélébe.


Jupiter: Oppozíciójához közeledve az éjszaka sztárja. A hónap közepén fél kilenckor kel, és hajnali fél ötkor delel körülbelül 65 fokos magasságban a Bika csillagképben. A -2,6 magnitúdós bolygó 44"-es korongja hemzseg a részletektől, így mindenképpen érdemes megfigyelni a Galilei-holdakkal együtt.


Szaturnusz: Este tíz órakor 34 fokon delel a gyűrűs bolygó, hajnali egy óráig 20 fok fölötti magasságban jól megfigyelhető a Vízöntő csillagképben. Október 14-én a Hold alatta vonul el. A 18,7"-es korongátmérőjű planéta 0,7 magnitúdós fényességű, gyűrűjének dőlésszöge 4,9 fok.


Uránusz: Oppozíciójához közeledve szintén kiválóan megfigyelhető a Bika csillagképben a Fiastyúktól nem messze. Este hét órakor kel, fél három után delel 62 fokos magasságban. Apró, 3,7"-es, zöldes korongja 5,6 magnitúdós fényességgel világít.


Neptunusz: Jól megfigyelhető az éjszaka során a Halak csillagképben. Tizenegy órakor delel 40 fokos magasságban, hajnali három óra előtt bukik 20 fok alá. Október 15-én szorosan együtt áll a Holddal. Kékes színű, 2,4"-es korongja 7,8 magnitúdós fényességű.

 

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet