2017-ben októberében magyar kutatók szerves közreműködésével mutatták ki először, hogy egy Neptunuszon túli kisbolygó gyűrűvel rendelkezik. Ez azért olyan nagy felfedezés, mert jellemzően a Neptunuszon túli égitestek annyira távol vannak tőlünk, hogy mindössze néhány halvány képpontként jelennek meg a felvételeken.
A trükköt a tranzit módszerrel megfigyelhető exobolygók - csillaguk korongja előtt elhaladó bolygó méretű égitestek - adták. Ezek bizonyos fizikai tulajdonságait a fénylő korong csekély kitakarása miatti elhalványodás mértékéből és időbeli lefutásából meg lehet becsülni.
A Naprendszer távoli kisbolygói is időről-időre kitakarnak egy-egy csillagot, ezt a jelenséget hívjuk okkultációnak.
Ezen okkultációk során a kisbolygó által vetett árnyék miatt elhalványodni látjuk a háttér csillagot. Ennek pedig különböző földrajzi helyeken a kisbolygó alakjától függően más-más mértéke lesz, így megfelelően sok helyről történő megfigyeléssel egészen pontosan meg lehet határozni a kérdéses égitest alakját, sőt az őt körülvevő vékony törmelékgyűrű is kimutathatóvá válik.
Egy ilyen 2017 januári együttműködéses megfigyelés eredménye volt a különleges objektum felfedezése, melyben a MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet oroszlánrészt vállalt a Piszkéstetői Obszervatóriumban végzett mérésekkel.
A Hamuea törpebolygó gyűrűjét sikerült felfedezni a csillagfedés során. Az együttműködésben cseh, német, olasz, szlovák, szlovén obszervatóriumok is részt vettek.
A Haumea trnaszneptun törpebolygó, körülötte az újonnan felfedezett gyűrűvel.
A törpebolygó alakját fotometriás mérések alapján modellezték, felszíne művészi illusztráció.
A Piszkéstetői obszervatórium tavaly télen, a felfedezés idejében.