Mi az ott? című ismeretterjesztő sorozatunk keretében sorra vesszük a Világegyetem legkülönfélébb objektumait, jelenségeit. A sorozat nyitásaként azt az égitest fajtát vesszük górcső alá, amivel a legközelebbi élményeink vannak, a bolygót.
Mi az a bolygó?
Egyszerűnek tűnő kérdés. A bolygó egy olyan égitest, ami bolyong, azaz elmozdul az égbolton a csillagos háttérhez képest, a görögöktől származó planéta szó is annyit tesz, vándor. Tehát valami, ami mozog.
De pontosan mi is az?
Habár a Naprendszer legtöbb bolygóját már az ősi civilizációk is ismerték, a pontos választ viszont csak 2006-ban adták meg a kutatók.
Jelenleg 8 bolygót ismerünk a Naprendszerben.
Ezek a Naptól távolodva a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és végül a Neptunusz.
Néhányan meglepődhetnek, hogy a Plútó nincs a sor végén, főleg azok a generációk, akik úgy tanulták még, hogy a Naprendszerben kilenc bolygó van. Kevéssé köztudott, de több olyan égitest is kering a Nap körül, melyeknek egykor bolygó státuszuk volt, mára viszont kis- vagy törpebolygóként tartjuk őket számon.
A Plútó a leghíresebb ilyen égitest, ő több éves tudományos vita eredményeként a törpebolygók közé sorolták. De a Ceres például minden kategóriát bejárt, 1801-es felfedezése után bolygóvá nyilvánították, majd 1853-tól kisbolygónak hívták, 2006-ban pedig a Plútóval együtt megkapta a törpebolygó megnevezést.
De mi is az a bolygó? A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-os definíciója három kritériumot állít egy égitest elé:
- Csillag vagy csillagmaradvány körül kering
- Elég nagy a tömege, hogy hidrosztatikus egyensúlyban legyen, de nem elég nagy, hogy a belsejében beinduljon a magfúzió
- Gravitációjával kisöpört a pályájáról minden hozzá hasonló méretű égitestet
Az első kritérium talán a legegyszerűbb. Ha egy csillag, neutroncsillag, fehér törpe vagy esetleg fekete lyuk körül kering egy égitest, már ki is pipálta magának az első pontot. A második hangzik talán a legbonyolultabbnak, de mindössze arról van szó, hogy a bolygónak hozzávetőleg gömb alakúnak kell lennie. A kisebb méretű és tömegű égitesteknek nincs elegendő gravitációs tere ahhoz, hogy gömb alakúra húzzák össze magukat tehát nincsenek hidrosztatikus egyensúlyban.
A kisbolygóknak rendkívül változatos alakjuk lehet, az oválistól kezdve a burgonya alakún át a kutyacsont alakúig. A magfúzió hiánya pedig azért szerepel a megkötésben, hogy az egymás körül keringő csillagok ne számítsanak bolygónak. A harmadik pontra azért van szükség, hogy a törpebolygókat elkülönítsük a bolygóktól. Egy bolygó közelében nem lehet vele hasonló méretű másik égitest.
A bolygó tömegvonzása elég erőteljes ahhoz, hogy a hasonló méretű égitesteket megzavarja, eltérítse a saját pályájának közeléből. A Plútót is emiatt fokozták le a kutatók. A kilencvenes években felfedeztek egy kisbolygóövet a Neptunuszon túl. Az újonnan talált égitestek között több a Plútóhoz hasonló méretű is volt, az Eris még nagyobb is nála.Bolygók nem csak a mi naprendszerünkben vannak. A cikk írásának pillanatában 4108 exobolygóról, azaz más csillag körül keringő bolygóról tudunk, és rajtuk kívül még sok száz feltételezett jelölt vár hitelesítésre.
De egyes kutatók még a Naprendszeren belül is sejtenek és keresnek újabb bolygókat a Neptunuszon túl. Bár megfigyelni nem tudjuk, többen lehetségesnek gondolják, hogy egy kilencedik bolygó keringjen a Nap körül, nagyjából 700 csillagászati egységre (azaz a Nap–Föld távolság 700-szorosára), feltehetően 10 000-20 000 éves periódussal. Egy ilyen, nagyjából 10 földtömegű bolygó magyarázatot adna több külső naprendszeri égitest pályájának irányultságára. A bolygó nevére már születtek elképzelések.
Több mint 1700-an írtak alá egy petíciót, hogy David Bowie után nevezzék el, ha megtalálják.
Bár nem valószínű, hogy az IAU elfogadna olyan nevet, amely nem római istenség, és az sem biztos, hogy létezik a bolygó, egy kicsit érdemes ízlelgetni: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Bowie. Érződik talán, hogy igen csak kilóg a sorból...
Szerző: Szabó O. Norton