Már a tél folyamán sem szűkölködtünk égi jelenségekben, de ha ránézünk a márciusi jelenségnaptárra, azt kell megállapítanunk: a tavasz egyenesen berúgja az ajtót, ami a látványos együttállásokat és más égi csemegéket illeti. Csak győzzük felsorolni!
Lesz itt mindjárt a hó elején Vénusz–Jupiter együttállás, aztán jön a Ceres, azaz a kisbolygóöv legnagyobb és legfényesebb tagjának földközelsége, majd háromnapos Hold–bolygó együttállás-parádé és egy Fiastyúk– holdsarló randevú.
Aztán beköszönt a kora tavasz egyik legfontosabb amatőrcsillagász eseményének, a Messier-maratonnak a hétvégéje (részletek alább!), hó végén pedig extraként jön egy Merkúr–Jupiter közelség – azon érdeklődők, akik még nem látták a legbelső bolygót, az év legjobb esti Merkúr láthatóságának nyitányában gyönyörködhetnek.
És ha ez nem elég: az igazán egzotikus égitestekre pályázók 29-én távcsövükkel levadászhatják az ekkor oppozícióba kerülő Makemake-t, lánykori nevén a Húsvéti Nyuszit, ezt a Neptunuszon túli törpebolygót is.
Mindeközben pedig a Hold mélyrepülését figyelhetjük, ahogy pályasíkjának 5 fokos dőléséből adódóan éppen a déli égbolt klasszikusai között lavírozik, együttállásokat és fedéseket produkálva.
Lássuk mindezt részletesen!
Március 2-án a Vénusz szoros együttállásban a Jupiterrel
Az égbolt királya, a Jupiter fokozatosan halványodik a tavaly őszi nagy közelsége után, de még így is -2,1 magnitúdóval ragyog az esti égbolton. Mindeközben a királynő, a Vénusz éppen ellenkező utat jár most be, egyre távolabb kerül a Naptól, -3,9 magnitúdós fényességével minden mást háttérbe szorít a kora tavaszi estéken. Másodikán ez a két ragyogó égitest mindössze fél fokra, azaz egy telihold távolságra kerül egymástól, hogy nem akármilyen látványosságban részesítsen bennünket.
Fájdalom, a legnagyobb közelség a nappali égen, 10:39-kor következik be, de este is csupán hármonegyed fokra lesznek egymástól.
A jelenség szabad szemmel is emlékezetes élményt ígér, de ha van egy fényerős, ám nagy látószögű kistávcsövünk, akár egy binokulár, akkor behozhatjuk a buliba a Jupiter körül szorosan keringő négy Galilei-holdat is, így összesen hat naprendszerbeli égitestet láthatunk majd egy látómezőben!
Csak ne legyen felhős az ég!
Március 21-én oppozícióban a Ceres törpebolygó
Az (1) Ceres 950 kilométeres átmérőjével messze a legnagyobb és legismertebb égitest a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroidaövben, tömege a teljes öv össztömegének egyharmadát adja. Olyannyira kilóg a sorból, hogy nem is kisbolygóként, hanem törpebolygóként katalogizáljuk, azaz olyan égitestek testvére, mint a Pluto vagy a Makemake.
A felszínén látható feltűnően fényes foltok sokáig izgatták a kutatók – és a laikusok – fantáziáját: a Ceres legnagyobb, 90 kilométernyi átmérőjű krátere, az Occator egy körülbelül 10 kilométer széles, ragyogóan fénylő területet tartalmaz, aminek eredetét sokan valamiféle egzotikus életformának tulajdonítottak. Az érzést nyilvánvalóan erősítette a „Térség” című kultikus sci-fi sorozat, amely a Ceresen (is) játszódik – de jött a kijózanodás, a NASA Dawn szondája 2015-ben elérte a törpebolygót, és egyszerű keserűsóként (magnézium-szulfát) azonosította az Occator foltját.
A Ceres mindamellett még mindig nem elég fényes ahhoz, hogy szabad szemmel észrevehető legyen. Földközelben is csupán +6,7 magnitúdós, de most, hogy március 21-én reggel 8:00-kor ebbe a pozícióba kerül, az eseményt megelőző vagy azt követő éjszakákon érdemes kistávcsővel vadászni rá. Este nyolc előtt kel a Szűz csillagkép epszilonjától, azaz a Vindemiatrixtól néhány fokra, és egész éjjel látható lesz. Keresőtérképe itt található.
Március 22–23–24. – a Hold nagy menetelése az esti égbolton
Február 21-én és 22-én este az időjárásnak köszönhetően nem igazán volt szerencsénk a hold-sarló–Vénusz–Jupiter grandiózus hármasának megfigyelésével. Egy hónap elteltével viszont itt az újabb lehetőség!
Március 22-én alkonyatkor a mindössze 24 órás holdsarló a Jupitertől 2,5 fokra, a horizonttól 4,5 fok távolságra lesz látható. 24 órás holdsarlót meglátni nagy kihívás az amatőrcsillagászok számára, ahogyan februári cikkünkben taglaltuk, ősi sport ez, amit most mi is űzhetünk egy kistávcső segítségével. A Jupiter lesz a barátunk, ha megtaláljuk a -2 magnitúdóval még mindig fényes égitestet az alkonyi fényben a nyugati horizont felett körülbelül 7 fokra, akkor nyert ügyünk van: a látómező alján ott lesz a holdsarló, sápadt, vékony ívként. Sok sikert a vadászathoz!
Másnap, március 23-án a Hold még mindig nagyon vékony sarlóként, de már valamivel sötétebb égbolton, este hét körül könnyebb prédának ígérkezik, ekkor a Jupiter már lebukik a horizont alá, de a Holdtól körülbelül öt fokkal feljebb ragyogó Vénusz siet majd helyette a segítségünkre. Az együttállást az Uránusz teszi teljessé, ami a Vénusztól újabb hét fokra várja, hogy felé fordítsuk a távcsövünket. Parádés estének ígérkezik.
A menetelésnek ekkor még mindig nem lesz vége, újabb nap – újabb együttállás! 24-én, még sötétebb égbolton, 19:30 körül változik a felállás: alul a Vénusz, 15 fokra a horizonttól, felette három fokkal a már hízottabb, de még mindig nagyon látványos holdsarló, felette pedig 3,5 fokra az Uránusz. Ez szorosabb lesz, mint az előző este, alig kell mozgatnunk a távcsövet az Uránusz megpillantásához – de ha nincs eszközünk, akkor is csodálhatjuk a Vénusz és a Hold kettősét, fantasztikus látvány lesz egy remélhetőleg enyhe és tiszta, kora tavaszi estén.
Március 25-én a holdsarló randevúzik a Fiastyúkkal
A hónap vége egyértelműen a Holdról szól, ha kihevertük a nagy menetelését, akkor 25-én itt az újabb együttállás: az esti órákban (a Hold 22:59-kor nyugszik) a még mindig csak 19%-os holdsarlótól körülbelül három és fél fokkal feljebb látjuk az égbolt egyik legnépszerűbb objektumát, a Fiastyúkot.
Gyakran keverik össze ezt a nyílthalmazt a Kis Göncöllel (ami egy csillagkép), annak jellegzetes formája miatt – mi ne tegyük! A Fiastyúk ugyanis egy körülbelül 500 csillagból álló csillaghalmaz (ebből a legtöbb ember hetet lát szabad szemmel, ezért nevezik Hetesnek is). A csillagok egy részét diffúz ködök veszik körül, ezek igen látványosak, de csak nagyobb távcsövekkel látható objektumok. Ne bánjuk, a Fiastyúk önmagában is pazar látvány, hát még egy 19%-os holdsarlóval – ezt az estét se hagyjuk ki!
Messier-maratonok
A Messier-maratonok a Charles Messier francia csillagász által a 18. században katalogizált “ködösségek” egyetlen éjszaka alatt történő megfigyeléséről szólnak. Mielőtt belemennénk, micsoda hatalmas kihívás ez, nézzünk utána magának a katalógusnak.
Messier a kor divatjának megfelelően üstökösökre vadászott különböző, a kornak megfelelő képességű távcsöveivel. Munkáját zavarta, hogy az égen folyton különböző ködösségekbe botlott, amelyeket könnyen összekeverhetett egy-egy újonnan felfedezett üstökössel, ezért elhatározta, hogy katalogizálja a csillagokhoz képest el nem mozduló objektumokat. Ebből lett a Messier-katalógus, amelynek tagjait M előtaggal jelöljük, ezt egy sorszám követi. Így lett például M45 a Fiastyúk nyílthalmaz (igen, elgondolkodtató, hogyan lehet összekeverni a Fiastyúkot egy üstökössel), az M1 jelölésű Rák-ködtől az M110 jelölésű, az Androméda-galaxist kísérő törpegalaxisig. A Messier-katalógusban tehát egyaránt vannak galaxisok, planetáris és diffúz ködök, nyílt- és gömbhalmazok.
A Messier-maraton tehát arról szól, hogy objektumonként körülbelül ötperces észlelési idővel számolva vadásszuk le a katalógus mind a 110 elemét. Mindezt úgy, hogy az észlelő nem használhat olyan távcsőmechanikát (GoTo), ami könnyítené a pozicionálást – ez tényleg egy kőkemény verseny!
A teljesítése Magyarországról csak március második felében, esetleg április elején lehetséges, nincs másik időszak az év folyamán, amikor az összes objektum egyetlen éjszaka alatt megfigyelhető lenne.
A Magyar Csillagászati Egyesület 2023-ban a maratont március 23–25. között a Hortobágyon rendezi meg. aki igazi amatőrcsillagász kihívást keres, annak ott a helye!
Március 28-án az alkonyati égen a Jupiter másfél fokra lesz a Merkúrtól
Igazi kihívás, egyúttal különleges csemege lesz ez az együttállás!
A Merkúrt alapvetően nehéz megfigyelni, legjobb láthatóságai idején is közel jár a Naphoz, ezért a legtöbben úgy élik le az életüket, hogy nem látták, vagy nem tudtak róla, hogy látják.
A megpillantása március 28-án sem lesz egyszerűbb, de megint segítségünkre siet a láthatósága végén járó Jupiter, ugyanis mindössze másfél fokra lesz a fürge bolygótól a nyugati horizont fölött.
Ha jó lesz a láthatóság, akkor semmiképp se hagyjuk ki ezt az eseményt, keressünk két fényes pontot az alkonyi fényben, 19:15-kor a még mindig -1,9 magnitúdós Jupiter hét fokkal lesz a látóhatár felett, mellette a közel olyan fényes, -1,28 magnitúdós Merkúrral úgy, hogy mindkettő belefér a kis kézitávcsövünk látómezejébe!
.png)
A Merkúr és a Jupiter a horizont közvetlen közelében, március 28-án alkonyatkor. Stellarium-web.org
Ahogyan sötétedik, a kettős sajnos úgy rohan le a horizont alá, a Jupiter 20:01-kor, a Merkúr 20:09-kor nyugszik, ennyi időnk lesz felkeresni őket – igazi kamikaze, de ha sikerül, nem mindennapi megfigyeléssel gazdagíthatjuk észleléstárunkat! A Merkúrnak ezzel együtt egy csodálatos esti láthatósága kezdődik, mely majd április elején teljesedik ki.
Március 29-én oppozícióban a Makemake
A Naprendszer Neptunuszon túli területe ma aktív kutatás tárgya, egyre-másra találjuk itt a Kuiper-övbe sorolt törpebolygókat, amelyek közül a Pluto után a második legnagyobb a Makemake.
Ezt a törpét 2005-ben fedezte fel Michael Brown és csapata a Hubble-űrtávcső segítségével, és mivel éppen húsvét volt, Húsvéti Nyuszinak nevezték el azt.
A Nemzetközi Csillagászati Unió miután besorolta a törpebolygók közé, a saját szabályainak megfelelve kénytelen volt egy teremtő istenség nevére átnevezni (mint a többi Kuiper-övbeli objektumot), de hogy tartsák magukat a nyuszihoz, a Húsvét-szigeti őslakosok teremtő istenéről nevezték el Makemake-nak.
Ez az égitest kerül földközelbe március 29-én, ami nem jelent túl nagy felfényesedést, hiszen 45-ször távolabb kering a Naptól, mint a Föld. Észleléséhez pontos keresőtérképet, nagyon tiszta égboltot nagyobb műszert és fotografikus rögzítést ajánlunk, amivel az oppozíciójában is mindössze 17 magnitúdós fényességű törpebolygó elcsíphető.
Március 29-én a Mars és az M35 együttállása
Ezen az estén egy olyan együttállást figyelhetünk meg, amelynek során a vörös bolygó egy mélyég-objektumot, nevezetesen az M35 nyílthalmazt közelíti meg mindössze 1,2 fokra, ami bő két telihold átmérőnek felel meg.
Ez azt jelenti, hogy az együttállást egy kis kézitávcsővel megfigyelve a látómező egyik végében a fényességéből eddigre már jócskán veszítő, de még mindig 1 magnitúdós Mars, a másik végében pedig a több száz tagot számláló, körülbelül egy telihold átmérőbe zsúfolódó nyílthalmaz fantasztikus látványa fogadja majd a megfigyelőket. Ez az, amit semmiképp ne hagyjunk ki, csak az időjárás legyen a szövetségesünk, és keressünk minél sötétebb égboltot a megfigyeléshez!
Március 30-án Vénusz–Uránusz együttállás
A hó végére már majdnem -4 magnitúdóig fényesedő Vénusz ezen az estén egy halvány, de izgalmas kísérőt kap maga mellé: a hetedik bolygó, azaz az Uránusz fog társául szegődni, ami az esti órákban a bolygók királynőjétől mindössze körülbelül egy foknyira pislákol majd. Kiváló alkalom lesz ez arra, hogy egy kistávcső segítségével könnyen azonosítsuk az ekkor 5,8 magnitúdós óriásbolygót, csak kapjuk a műszer végére a Vénuszt, az Uránusz a látómezőben kicsit a horizont felé, nyugati irányban látható majd. Igyekezzünk kihasználni az alkonyatot követő órákat, az Uránusz fél tizenegykor, a Vénusz négy perccel később bukik a nyugati horizont alá.
A Hold mélyrepülése
Március közepén a Hold egyre-másra közelíti majd meg az égi egyenlítőtől délre eső terület látványosságait, érdemes lesz követni égi kísérőnk pályáját!
14-én hajnalban a Skorpió alfájától, a vörös Antarestől lesz mindössze 46 ívpercre keletre. Ha már felkelünk megnézni ezt a várhatóan igen látványos együttállást, akkor vigyük a távcsövet nyugati irányba is, bő egy fokra ott lesz az M4 gömbhalmaz, az első és egyetlen gömbhalmaz, amit maga Messier is csillagokra tudott bontani.
15-én hajnalban az M6 nyílthalmazt, azaz a Pillangó-halmazt közelíti meg holdunk a körülbelül 3:00-kor történő kelést követően egészen pirkadatig. Ez nem lesz igazán szoros közelítés, a Hold hat fokra lesz a halmaztól, de ez a két égitest ritkán, 18–19 évenként közelíti meg ilyen távolságra egymást! És az sem mellékes, hogy ez egy kiváló apropó arra, hogy észleljük az M6 nyílthalmazt.
16-án hajnalban aztán a Hold a Nyilas csillagkép legfényesebb csillagai által kirajzolt Teáskanna kellős közepén terpeszkedik majd, ezt azoknak a korán kelőknek ajánljuk, akik szeretik a szabad szemes szépségeket – e sorok írója is ezért várja ezt a hajnalt annyira.
A bolygók márciusi láthatósága
Merkúr: A hó végén merészkedik elő a fényes telimerkúr az esti égre, 28-án együttállásban a Jupiterrel, még kézitávcsövet ajánlunk az észleléséhez.
Vénusz: Kiteljesedve uralja az esti égboltot! Hó közepén három órával nyugszik a Nap után, a polgári szürkület végén 25 fok magasan tündököl, 12,9 ívperc átmérőjű, 82%-os, -4,0 magnitúdós briliáns korongként!
Mars: Még mindig magasan, a horizonttól távol csábítja a távcsöveket. Sötétedéskor 67 fok magasan ragyog, 7,2 ívperc átmérőjű, 0,7 magnitúdós vörös pontként. Fázisa már nagy, 10%-os a terminátor harapása.
Jupiter: A búcsú hónapja. Másodikán még 20 fok fölötti magasságban áll együtt a Vénusszal, míg március 28-ára a Merkúrral való együttállásakor csak 4 fokkal van a horizont fölött a polgári szürkület végén, -1,9 magnitúdós fénypontként.
Szaturnusz: Hó végén jelenik meg a hajnali égen az együttállásából előbújó bolygó. Március 30-án, a polgári szürkület kezdetekor is még csak 5 fok magasan jár, legfeljebb binokulárral üdvözölhetjük, ha szeretjük a korán kelést.
Uránusz: Hó elején még klassz észleléseket végezhetünk róla, hiszen hó közepén a sötétedés beálltakor is még 30 fok fölött jár. Március 30-i együttállása a Vénusszal a kezdők számára is kiváló segítség a bolygó megtalálásához és első binokuláris megpillantásához.
Neptunusz: Együttállásban van a Nappal, ebben a hónapban nem lesz megfigyelésre alkalmas helyzetben.
Jó egeket és örömteli bámészkodást kívánunk márciusra!
Források
Meteor Csillagászati Évköny 2023
https://stellarium-web.org/
https://mcse.hu
http://vcse.hu/messier-maraton-eszlelesi-sorrend-csizmadia-szilard/
https://www.space.com/23122-makemake.html
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló