A január szépséges együttállásokkal, szabad szemes üstökössel és meteorrajjal hívja észlelésre a csillagászat iránt érdeklődő közösséget. Az együttállások mellett a tapasztaltabb észlelők 3 kisbolygó-oppozíciót is megfigyelhetnek. Emellett a hónapban egy igen látványos fedés is bekövetkezik, mégpedig a Szaturnuszé. Ha csak egy jelenséget szeretnénk megfigyelni a hónapban, érdemes ezt választani, hiszen egy binokulár birtokában felejthetetlen élményt kapunk jutalmul január 4-én. Természetesen a hónap többi derült estéjén, éjszakáján illetve hajnalán sem árt nyitva tartani a szemünket, és megfigyelni az égitestek csodálatos, olykor háromszög alakú, avagy egyenes mentén történő együttállását, vagy a bolygók fényes korongját.
Január 1-je: 2025 szépséges kora esti jelenségekkel köszönt bennünket.
1.) Vékony holdsarló: az év első napjának délutánján, 16:46-kor a Hold szerelmesei megfigyelhetik égi kísérőnk rendkívül vékony, 3%-os és mindössze 41 óra 19 perces sarlóját a naplemente után, amikorra központi csillagunk a horizont alá süllyed, mégpedig 4,5 fokkal. A megfigyeléshez mindenképpen ajánlott a binokulár használata az élmény teljességének eléréséhez.
2) A Vénusz és az ióta Aqr együttállása: szintén ezen az estén, 18:00-kor, szinte pontosan a csillagászati szürkület végén egy szépséges együttállást is megfigyelhetünk. Esthajnalcsillagunk, a Vénusz ugyanis ekkor a Vízöntő csillagkép ióta görög betűvel jelölt csillagának közelébe ér, attól 56 ívperces távolságba, a horizont felett 18 fokkal. A 4,3 magnitúdós csillag szabad szemmel halványan látszik, a Vénusz fényessége ekkor -4,4 magnitúdó lesz, így a csillag észleléséhez érdemes fényszennyezéstől mentes helyet választani.
Kisbolygó-oppozíciók januárban: az év első hónapjában három kisbolygó kerül oppozícióba, vagyis szembenállásba. Ennek során az adott kisbolygó éppen a Földdel és a Nappal egy egyenesbe ér égi útja során, a Földdel átellenes irányban. Ekkor tehát viszonylag kedvező helyzetben van a távcsöves megfigyeléshez.
1.) Január 3-a: a (14) Irene oppozíciója. A tizennegyedikként felfedezett kisbolygó ezen a napon ér tehát különleges pozíciójába, így lehetőség nyílik arra, hogy viszonylag könnyen megfigyelhessük. A megfigyelés azonban mindenképpen távcsövet, és némi észlelési tapasztalatot igényel, az éppen az Ikrek csillagképben látható kisbolygó ugyanis 9,6 magnitúdós látszó fényességű.
2.) Január 14-e: a (79) Eurynome oppozíciója. Ez a kisbolygó az előzőnél némileg halványabb, 10,2 magnitúdós lesz ezen a napon, a szembenállás bekövetkeztekor. Az Ikrek csillagképben látszik majd ekkor, megfigyeléséhez pedig szintén távcső ajánlott.
3.) Január 15-e: az (51) Nemausa oppozíciója. Ha hajnalban borult idő lett volna, avagy valaki lemaradt az előző szembenállások megfigyeléséről, akkor a következő hajnalon újra alkalom kínálkozik erre. A 10,7 magnitúdós látszó fényességű Nemausa kisbolygó ekkor éppen a Kis kutya csillagkép két markánsan és szabad szemmel is jól látszó csillaga közé ér majd, így az előzőeknél egy kicsit könnyebben megtalálható az éjszakai égen.
Január 3-a: a Vénusz és a holdsarló együttállása és a Quadrantidák meteorraj maximuma
A hónap 3. napjának, péntek esti égboltján, 19:35-kor éppen közel kerül egymáshoz a rendkívül fényes Vénusz, és a Hold 16%-osra hízott, ám még mindig igencsak vékonynak mondható sarlója. Ezúttal egy viszonylag laza együttállást figyelhetünk meg, a két égitest ugyanis 1,5 fokos távolságban lesz egymástól, viszonylag alacsonyan, körülbelül 5 fokkal a horizont felett a Vízöntő csillagképben. Korábban is elkezdhetjük a megfigyelésüket, akár 17:30-tól de akkor még távolabb lesznek egymástól viszont láthatjuk ahogy közelebb és közelebb kerülnek idővel egymáshoz!
Szintén ezen a napon, de korábban, 16 óra felé tetőzik a december 28-a és január 12-e között zajló Quadrantidák meteorraj. Érdemes másfél órával később, 17:30 táján megkezdeni a megfigyelésüket, mert a navigációs szürkület végén már kellően sötét van, hogy a halványabb rajtagokat megláthassuk. Talán az augusztusi Perseidákat jóval többen ismerik, ami nem véletlen, hiszen a nyárias idő miatt ez utóbbit könnyebben és kényelmesebben megfigyelhetjük. A Quadrantidák azonban látványosságát tekintve vetekszik a Perseidákkal, hiszen a maximum környékén óránként akár 80 hullócsillagot is megfigyelhetünk (az előrejelzés bizonytalansága miatt valahol 60 és a 200 meteor között lesz valós érték). Aki nem riad vissza a téli éjszakák hidegétől, egy kis időre mindenképpen menjen ki az ég alá január 3-án kora este!
Január 4-e: a Szaturnusz fedése
Talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a hónap egyik leglátványosabb égi eseménye a Szaturnusz Hold általi fedése lesz. A bolygónak a holdkorong mögé belépése előtt két perc 13 másodperccel a h Aquarii (HD 223807) 5,5 magnitúdós csillag tűnik el a Hold sötét északi, fenti peremén. Ezután sebesen álljunk át távcsövünkkel a Szaturnuszra, mert mégiscsak az lesz a fő attrakció! A gyűrűs bolygó a hónap 4. napján a Svábhegyi Csillagvizsgálóból nézve 18:45:18-kor kezdi ugyanis belépést a 25%-os holdsarló sötét oldalán, és a bolygó korongjának 42 másodpercbe telik majd, mire eltűnik mögötte. A gyűrűje már 27 másodperccel korábban érinti a sötét holdkorongot, és a bolygó után újabb 27 másodperccel a Szaturnusz utolsó gyűrűdarabkája is eltűnik majd. Távcsövünkkel még maradjunk ott, ahol eltűnt a Szaturnusz gyűrűje, mert annak eltűnése után mindösszesen 15 másodperccel megfigyelhetjük a 85 Aqr jelű 6,7 magnitúdós csillag belépését a Hold mögé! Micsoda mutatvány lesz ott! Ekkor az égi kísérőnk a horizont felett 23 fokos magasságban helyezkedik majd el, így viszonylag könnyedén megtalálhatjuk az égen. A kilépés szűk egy óra múlva, 19:37:56-kor kezdődik majd meg, és 37 másodpercig tart a bolygókorong teljes feltűnése majd a Hold világos oldalán, amikorra az égi páros 16 fokos magasságba süllyed. A jelenségek megfigyelése még látványosabb lehet egy binokulár, avagy kis távcső használatával, mint szabad szemmel. Kilépés után ezek mellett megfigyelhetjük azt is, amint a 85 Aqr „beékelődik” a gyűrűs bolygó holdjai közé: mindössze két korongátmérőnyire lesz a bolygótól, tehát látszólag közelebb és fényesebb, mint annak Titan nevű holdja. Aki teheti, mindenképpen szemlélje meg ezt a különleges égi jelenséget!
Január 5-e: a holdsarló és a Neptunusz együttállása
Akinek van távcsöve, mindenképpen figyelje meg január 5-én, 17:30-kor a Neptunusz és a Hold együttállását a déli égbolton! Ekkor a 35%-os holdsarlóhoz igen közel, 37'-es távolságban látszik majd a Neptunusz 7,8 magnitúdós korongja. A Neptunusz a Holdhoz még a nappali égen, 15:38-kor lesz legközelebb, de meg kell várni, míg kellően besötétedik, hogy mindkettőjüket távcsővel meg tudjuk figyelni. Mivel az együttállást a horizont felett 39 fokos magasságban láthatjuk majd, akár egy megfelelő irányba néző ablakból is észlelhető.
Január 5-e: a holdsarló és a Neptunusz együttállása
Akinek van távcsöve, mindenképpen figyelje meg január 5-én, 17:30-kor a Neptunusz és a Hold együttállását a déli égbolton! Ekkor a 35%-os holdsarlóhoz igen közel, 37'-es távolságban látszik majd a Neptunusz 7,8 magnitúdós korongja. A Neptunusz a Holdhoz még a nappali égen, 15:38-kor lesz legközelebb, de meg kell várni, míg kellően besötétedik, hogy mindkettőjüket távcsővel meg tudjuk figyelni. Mivel az együttállást a horizont felett 39 fokos magasságban láthatjuk majd, akár egy megfelelő irányba néző ablakból is észlelhető.
Január 9-e: a Hold, az Uránusz és a Fiastyúk égi háromszöge
Ezen a napon este 18:00-kor egy viszonylag könnyedén észrevehető és éppen ezért látványos égi hármast figyelhetünk meg, mégpedig a 79%-osra hízott Hold, a szabad szemmel is észrevehető nyílthalmaz, a Plejádok, illetve Naprendszerünk hetedik bolygója, az 5,7 magnitúdó látszó fényességű Uránusz képében. A tompaszögű háromszög tagjai bár szabad szemmel is látszanak, az Uránusz igen halvány, így bár percekkel a navigácíós szürkület vége előtt vagyunk, az észleléshez binokulárt kell használni. Mivel mindez a délkeleti horizont felett 55 fokkal látszik majd, ismét lehetőség nyílhat a megfigyelésre egy jó irányba néző ablakból.
Január 10-e: a Jupiter és a Hold laza együttállása, némi Fiastyúk-beütéssel
A Hold 88%-osra növő korongja egyre markánsabban látszik majd az esti égbolton, így a január 10-i együttállás megfigyelése szabad szemmel sem jelent majd kihívást. Este 19:00-kor égi kísérőnk 5 fokos távolságba ér a szintén fényes Jupitertől, amelyet 54 fokos horizont feletti magasságban figyelhetünk meg és 9,5 fokra a Fiastyúktól. Aki pedig a másnap hajnali 00:36-ot is kivárja az égbolt alatt, az szép derékszögben figyelheti meg a Jupiter – Hold – Fiastyúk triót valamint távcsővel nézve extraként a Jupiteren a Nagy Vörös Foltot is elcsípheti!
Január 12-e: a Vénusz dichotómiája.
Mint azt olvasóink talán már észrevették, nem csak a Hold, hanem például a Merkúr és a Vénusz is mutat fázisokat. Január 11-én este érdemes tehát egy kis távcsővel megnézni a Vénuszt, ekkor leszünk időben a legközelebb ahhoz, hogy láthassuk a bolygót 50%-os fázisa vagy szakszóval dichotómiája közelében. A jelenség pontos időpontja 12-e hajnali 03:30, de ekkor már nem lesz a látóhatárunk felett a bolygó, így az azt megelőző este a legjobb lehetőség a megfigyelésére. A fél-Vénusz kedves látványa megmelengeti az észlelők szívét, ráadásul megtekintéséhez elég kora estig, 18 óráig fennmaradni, így akár csillagászat iránt érdeklődő gyerekek is megtekinthetik a látványt a már kellően sötét égen.
A január a Mars hónapja!
A vörös bolygó sok nevezetes pozícióban előfordul majd a januári hónap során. Vegyük sorra ezeket a jeles alkalmakat!
1.) Január 12-e: földközelség. Ezen a napon 14:32-kor bolygószomszédunk a pályája mentén a legközelebb kerül a Földhöz, mégpedig attól 0,642 csillagászati egységnyi, avagy 96 083 323 km-es távolságra. A bolygó -1,4 magnitúdós látszó fényességű, 14,8"-es látszó átmérőjű korongja ezen a napon kiválóan megfigyelhető a Rák csillagképben.
2.) Január 14-e: háromszögben a Mars! A hónap közepe felé haladva a vörös bolygó egy szépséges, egyenlő szárú tompaszögű háromszög egyik tagjaként jelenik majd meg az égbolton. Az éjszaka közepén, 0:12-kor az Ikrek csillagkép Pollux csillaga és a Mars közé beékelődik a telihold. Az egyenlő szárú háromszög szárainak hossza 2,3 fokos lesz. Mindez igen magasan, 68 fokkal a horizont felett következik majd be, így aki ébren van ezen a késői órán, egyszerűen észreveheti ezt az érdekes háromszöget.
Ugyanezen a napon hajnalban, 5:32-kor a korán kelők is megkapják jussukat. A Mars ugyanis szoros együttállásba kerül a teliholddal: a vörös bolygó 15'-re, észak felé, a tájolás miatt jobbra fentebb látszik majd a teliholdtól a horizont felett 24 fokkal. Igazán pompázatos látvány lesz a vérvörös Mars és az ezüstös telihold duója!
Január 16-a: a Mars oppozícióba kerül
Január 16-án hajnali 03:02-kor a Mars bolygó szembenállásba kerül a Nappal az Ikrek csillagképben. Fényessége -1,4 magnitúdó lesz, látszó átmérője 14,6”.
Január 17-e: Marsos egyenes az égen. A hónap utolsó érdekessége a Marssal kapcsolatban egy egyenes menti együttállás formájában látható majd január 17-én délután 17:15-kor. Ekkor a vörös bolygó az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillagával, a Castorral és a Pollux-szal egy egyenesbe ér, utóbbi csillagtól 3,1 fokos távolságban. Mindez a horizont felett 15 fokkal fog bekövetkezni, így a megfigyelés ismét egyszerűnek bizonyul. Még nem lesz teljesen sötét ekkor, de a fényes Castor és a Pollux valamint az oppozícióban levő Mars feltűnő jelenség lesz a keleti égbolton.
Január 12-e és 13-a: nappali üstökös az égen!
A 2024-es évhez hasonlóan az idei év első hónapjában számíthatunk egy különleges, nagy szerencsével talán szabad szemmel is megfigyelhető üstökösökre. Ebben a hónapban a C/2024 G3 (ATLAS) elnevezésű üstökös örvendeztethet majd meg bennünket. Január 11-én napkelte előtt, 6:50-kor lehetséges, hogy megfigyelhetjük az -1 magnitúdós (vagy ennél fényesebb, de az is lehet, hogy halványabb) objektumot, talán csak a felfelé nyúló csóváját a horizont közvetlen közelében. Egy nappal később,12-én sajnos csak hasonlóan rossz pozícióban van rá elméleti esély, hogy a már kicsit fényesebb üstököst szinte a horizonton megpillanthassuk. Majd 13-án a Nappal együtt az üstökös is egyre magasabbra kúszik az égbolton és délelőtt 11:10-kor ér majd napközelségbe, amikor is várhatóan -3,5 magnitúdós fényességgel a Nap felett 4,9 fokkal helyezkedik el majd, a horizont felett pedig 25 fokkal. Finoman szólva se ideális lehetőség egy üstökös megfigyelésére, de napsúroló üstökös lévén azok közé tartozik, amelyek adtak már olyan szép fényes üstököst, hogy azóta is a csillagászok legszebb álmait testesítik meg. Pontosan még senki nem tudja hogy mire lehet majd számítani, de érdemes készülni, mert lehet, hogy kellemes meglepetés lesz! Éppen ezért aki távcsövet próbál majd használni a megfigyeléshez, nem lehet eléggé hangsúlyozni a VESZÉLYESSÉGÉT, amikor ilyen közel próbálunk a Naphoz bármilyen objektumot is megfigyelni!!! Fokozottan ügyeljen arra, hogy ne nézzen bele a Napba se szabad szemmel, távcsővel pedig még csak véletlenül se! Zárjuk ki még a lehetőségét is, hogy a Nap korongja felé tévedjen a távcsövünk azzal, hogy például egy házfallal takarjuk ki a Napot!
Január 14-e: a Vénusz és a lambda Aqr szoros együttállása
A következő napokban szintén érdekes együttállások következnek majd, amelyek közül január 14-én pontosan 18:40-kor a Vénusz és a Vízöntő csillagkép lambda görög betűvel jelölt csillagának szoros, 9,7'-es közelségét figyelhetjük meg. A Vénusz -4,6 magnitúdós, szinte vakító korongját könnyedén észrevehetjük majd a nyugati horizont felett 17 fokkal, egy binokulárral pedig gyönyörűen látszik majd mellette a 3,8 magnitúdós látszó fényességű lambda Aqr.
Január 15-e: a telihold és a Praesepe együttállása
Éjszaka közepén, 0:37-kor a 99%-os fázisú majdnem telihold uralja az éjszakai égboltot, és emellett együttállásba kerül a Rák csillagképben levő Praesepe (Messier 44) nyílthalmazzal, attól körülbelül 2,1 fokos távolságba. Mindez 63 fokkal a délkeleti horizont felett fog bekövetkezni. Az észleléshez mindenképpen javasolt a binokulár használata, a halmazt ugyanis szabad szemmel ekkor nem vehetjük majd észre az erősen fénylő telehold mellett.
Január 16-a: a Hold és a Regulus együttállása
Január 16-án este 20:15-kor egy látványos, ám a keleti horizonthoz viszonylag közeli, 10 fokos magasságban lévő együttállást figyelhetünk meg. A Hold csökkenő, 91%-os fázisú alakja ekkor az Oroszlán csillagképbe ér, mégpedig a csillagkép legfényesebb csillagától, a Regulustól 2,2 fokos távolságba. Legközelebb 16:35-kor lesz a Hold a Regulushoz, de akkor még sajnos a látóhatár alatt lesz mindkét égitest. A legközelebbi kedvező időpont 20:15, amikor már elég magasan lesznek a látóhatár felett. Az Oroszlán csillagkép az este egyre feljebb kerül az égbolton, így az együttállást is könnyebben megfigyelhetjük, ekkor azonban a két égitest már lassan távolodik egymástól. Így tehát érdemes minél korábban meglesni az égi kettőst!
Január 18-a: a Szaturnusz és a Vénusz együttállása
Ezúttal két igen fényes bolygó, a Szaturnusz és a Vénusz kerül közel egymáshoz pontosan 17:10-kor, mégpedig egymástól 2,1 fokos távolságba. Az együttállás, minthogy igen fényes égitestekről van szó, szabad szemmel is kiválóan megfigyelhető a délnyugati horizont felett 22 fokkal. Egy binokulár használata azonban megfűszerezheti az észlelést: azzal ugyanis megfigyelhetjük a Szaturnusz gyűrűjét, illetve néhány holdját is. Kisebb távcsövekkel pedig a két bolygó még szebb arcát tudja megmutatni egymás közeli szomszédságában. Az együttállás január 17-én, illetve 19-én is látszik majd, ezeken a napokon azonban kicsit távolabb, 2,3 fokos távolságban lesz egymástól a két bolygó.
Január 21-e: a Spica és a félhold szoros együttállása
A hónap második felében szintén izgalmas égboltot figyelhetünk meg. Január 21-én pontosan 4:14-kor az 57%-os fázisában pompázó kövérebb félhold a Szűz csillagkép Spica csillagának 30'-es közelségébe ér. A csillagot a félhold felett, a horizont felett 30 fokos magasságban pillanthatjuk majd meg. Ezúttal a nagyon későig fennmaradók, avagy a korán kelők vannak előnyben, akinek azonban sikerül ébren lennie az együttállás időpontjában, felejthetetlen élményt kap jutalmul.
Január 22-e: a Mars és a 76 Gem szoros együttállása
A következő nap szintén szoros együttállással kecsegtet: ezúttal a vörös bolygó közelébe ér egy csillag, mégpedig az 5,3 magnitúdós látszó fényességű 76 Gem. A két égitest 5:30-kor, az együttállás pillanatában mindössze 9,7'-re látszik majd egymástól a nyugati horizont felett 17 fokos magasságban. A szoros közelség miatt a megfigyeléshez mindenképpen javasolt a binokulár használata.
Január 24-e: a Hold a Skorpió legyezőjénél
A Skorpió csillagkép bár gyakran közel látszik a horizonthoz, igen látványos, és így könnyedén észrevehető lehet a legyező alakú aszterizmusáról. Január 24-én emellett a Hold is megfűszerezi majd látványát, amikor is reggel 6:00-kor a 28%-osra csökkent sarló megjelenik a legyező egyik csillaga, a pi Sco előtt, mégpedig attól 2,4 fokos távolságban a délkeleti égbolton. Aki korán ébred, mindenképpen figyelje meg ezt a látványosságot!
Január 25-e: a Hold továbbra is ékesíti a legyezőt
Ezen a napon 5:25-kor, a csillagászati szürkület kezdetén a Hold szintén a Skorpió csillagképben lesz majd, ekkor azonban egy másik csillag, a legyező alatti tau Sco közelségében. Az együttállás során a 2,8 magnitúdós látszó fényességű tau Sco 53 ívperces távolságban lesz a Holdtól csupán 6 fokkal a délkeleti látóhatár felett, így az égi együttes továbbra is látványos marad.
Január 27-e: kétnapos hajnali holdsarló és Vénuszos együttállás
A hónap vége felé közeledvén a Hold sarlója ismét elvékonyodik. Január 27-én 6:36-kor 6%-os fázisú ívét figyelhetjük meg 1,5 fokos magasságban, a polgári szürkület kezdetén a délkeleti égbolton. Az észlelés kétségkívül kihívást rejt magában mert tökéletes rálátású horizont szükséges, azonban aki szeret kockázatot vállalni, próbálkozzon meg az észleléssel!
Szintén ezen a napon, este pontosan 18:56-kor tanúi lehetünk a Vénusz és a Halak csillagkép 14-es számmal jelölt, 5,9 magnitúdós csillaga, a 14 Psc szoros együttállásának. A csillag 4,8'-re lesz a bolygótól a közelség pillanatában, a délnyugati horizont felett 18 fokos magasságban. A megfigyeléshez mindenképpen javasolt a binokulár használata.
Január 30-a: extravékony holdsarló
A Hold sarlója már az előző napi újhold előtt is eléggé vékony volt napokon át hajnalban. Január 30-án 17:23-kor azonban újhold után mindössze 27 óra 47 perces korú lesz. Ritka alkalom kínálkozik tehát a 2%-os sarló megfigyeléséhez a polgári szürkület végén, amikor is égi kísérőnk a horizont felett 3,5 fokos magasságban tartózkodik majd.
Január 31-e: a Vénusz és a Neptunusz laza együttállása
A hónap utolsó napján két bolygó laza együttállását figyelhetjük meg. Este 18:36-kor, a csillagászati szürkület végén a -4,7 magnitúdós Vénusz a 7,8 magnitúdós látszó fényességű Neptunusz 3,2 fokos távolságába ér, a horizont felett 21 fokos magasságban. A két bolygó a Halak csillagképben tartózkodik majd. Mivel a Neptunusz szabad szemmel nem látszik, az észleléshez mindenképpen használjunk binokulárt vagy távcsövet!
A bolygók januári láthatósága
Merkúr: Január legelején még megfigyelhetjük a reggeli égen, 1-jén 6:50-kor, a polgári szürkület kezdetén még 7 fokon magasan jár a 78%-os, 5,8" korongátmérőjű, -0,4 magnitúdós látszó fényességű bolygó a Kígyótartó csillagképben. Ezután napról napra egyre inkább belevész a hajnali szürkületbe, de a hónap közepéig éppen elcsíphető. A nappali égen még az egész hónapban megfigyelhető egy nagyobb távcsővel.
Vénusz: A januári égbolt esti egének csodálatos fényességgel tündöklő, uralkodó égitestje. Január 3-án a holdsarlóval áll együtt, 8-án a Psyché kisbolygóval, 14-én pedig a 3,8 magnitúdós lambda Aqr csillaggal. A legszebb együttállása mégis január 18-án, a Szaturnusz bolygóval következik majd be. A január 31-i, Neptunusszal történő laza együttállás remek binokuláros célpont. A fogyó fázisú bolygó január 12-én kerül dichotómiába, a 25"-es korongja ekkor -4,5 magnitúdós fényességűnek látszik majd a Vízöntő csillagképben. A Schröter-effektus miatt a tényleges félvénusz látványa akár egy héttel is eltérhet az előre jelzettől. Január 11-én a polgári szürkület végén 28 fok magasan ragyog az esti égen.
Mars: Január a Mars hónapja! Január 12-én kerül legnagyobb földközelségbe a bolygó, 96 083 323 km-re lesz tőlünk, január 16-án pedig oppozíciójába ér. A földközelség napján 14,8" átmérőjű, vörös korong -1,4 magnitúdó fényességű lesz. Egész éjjel kiválóan megfigyelhető a Rák csillagképben, éjfél után delel 67 fokos magasságban. Január 14-én hajnalban a teliholddal kerül szoros együttállásba, 17-én pedig a Pollux-szal és Castorral lesz egy vonalban. Január 22-én a 76 Gem (5,4 magnitúdós) csillaggal kerül szoros együttállásba, ami csak binokulárban vagy távcsőben figyelhető meg.
Jupiter: Magasan tündököl az esti égen, kiválóan megfigyelhető a bolygóóriás, a Vénusz mellett uralja az esti eget. Hó közepén este 20:44-kor 64 fokos magasságban delel a Bika csillagképben. Hatalmas, 46"-es korongja -2,6 magnitúdós fényességűnek látszik majd.
Szaturnusz: Lassan közeledik a Nap felé, de a hónap során még jól megfigyelhető a gyűrűs bolygó. Január 18-án együtt áll a Vénusszal, ekkor 17:30-kor, az esti szürkületben még kellemes, 26 fokos magasságban jár a bolygó a Vízöntő csillagképben. A 16" átmérőjű korong körül 3,5 fokban billen az egyre keskenyedő gyűrűje.
Uránusz: Kiválóan megfigyelhető, a hónap közepén 19:26-kor delel, 61 fokos magasságban a Kos csillagképben. Apró, 3,7"-es korongja 5,7 magnitúdós fényessége mellett a különleges színével is észlelésre ösztönzi az érdeklődőket.
Neptunusz: Közeledik a Naphoz, de még jó minőségű megfigyeléseket készíthetünk róla nagy távcsővel a Halak csillagképben. Január közepén 17:45-kor még 35 fokon jár a 2,3" korongátmérőjű, 7,8 magnitúdós apró kékes planéta.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet